A görög kormány elkészítette és kedd délután benyújtotta a parlamentnek az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatot, miközben az európai pénzügyi vezetők Görögország átmeneti jellegű sürgős finanszírozásának lehetőségeit vették górcső alá. Bár a kormánypártok parlamenti képviselőinek mintegy negyede nem támogatja a hitelezőkkel való megállapodás feltételeit, a görög törvényhozás az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával valószínűleg áldását adja a kormány és a hitelezők alkujára.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő keddi átfogó helyzetértékelésében valószínűtlennek nevezte, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elnyerheti az általa vezetett koalíció maradéktalan támogatását az egyezséghez. Az EU-párti ellenzéki frakciók viszont várhatóan megszavazzák a megállapodást. E forgatókönyv legvalószínűbb kimenetele egy nemzeti egységkormány megalakulása lenne az EU-párti ellenzék, valamint a kormányzó radikális baloldali Sziriza mérsékeltebb képviselőinek részvételével. Egy ilyen kormány minden bizonnyal rövid életű lenne, és nagy valószínűséggel hat hónapon belül új választásokat kellene kiírni.

A kisebbik görög kormánypárt nem támogatja a Görögországot a csődtől megmentő újabb pénzügyi csomag minden feltételét. A jobboldali, nacionalista Független Görögök (ANEL) vezetője, Pánosz Kamenosz kedd délelőtt közölte: az ANEL a kormány tagja marad, de frakciója csak azokat a feltételeket fogja támogatni, amelyekről a nagyobb görög pártok megállapodtak a hétvégi brüsszeli csúcs előtt.

A feltételekről hétfő reggel Brüsszelben állapodtak meg egymással a görög kormány és az európai hitelezők maratoni, csaknem 17 órás tárgyalás után. A hitelezők által az újabb hároméves hitelprogramért cserébe elvárt szigorú feltételeket - többek között adóemeléseket és a nyugdíjkorhatár felemelését - ellenzi a Sziriza keményvonalas balszárnya is.

A Sziriza képviselői között tapasztalható a legnagyobb ellenállás az újabb mentőcsomag feltételéül szabott intézkedések elfogadásával szemben, amelyekről szerdán szavaz a görög törvényhozás - mondta telefonon az MTI-nek Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karának oktatója Görögországból. Bár a görög sajtó és a parlamenti képviselők is "nagyon rossznak, de a még súlyosabb katasztrófát elkerülőnek" minősítették a hétfői megegyezést, Fokasz Nikosz meglepőnek tartaná, ha a törvényhozás nem szavazná meg az intézkedéscsomagot.

A német kormányban voltak olyanok, akik az újabb mentőcsomag helyett azt szerették volna, ha Athén átmenetileg elhagyja az eurózónát - mondta el Wolfgang Schäuble német miniszter az uniós pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácskozását követően. "Sokak meggyőződése a szövetségi kormányon belül is, hogy Görögországnak és a görög népnek ez előnyösebb megoldás lett volna" - fogalmazott a német miniszter.

Keddi tanácskozásukon az uniós pénzügyminiszterek azt is megvitatták, milyen forrásból lehetne áthidaló kölcsönt biztosítani Görögországnak.
Az euróövezeti pénzügyi vezetők hat lehetőséget mérlegelnek Görögország átmeneti jellegű sürgős finanszírozásának megoldására, de mindegyik változatnak van hátulütője. A Görögország sürgős finanszírozási igényeinek kielégítését célzó egyik - a leggyakrabban emlegetett lehetőség - az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által megvásárolt görög államkötvények hozamát átutalják a görög kormánynak. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus, amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap, szintén szóba jött. Felmerült a kétoldalú, államközi hitelek nyújtásának lehetősége is.

A leginkább figyelemre méltó javaslatot a német pénzügyminiszter vetette fel: hétfő este azt javasolta, hogy a görög kormány vezessen be készpénzt helyettesítő fizetési ígérvényeket, úgynevezett IOU-kat a közalkalmazottak bérének és a nyugdíjaknak a kifizetésére, az eurót pedig használja külföldi hiteleinek törlesztésére. Az IOU-k bevezetésével a görög kormány tulajdonképpen megtenné az első lépést az euróövezeti tagság feladásának útján, ráadásul a legfontosabb euróövezeti tagállam javaslatára.

Németországban a lakosság többsége támogatja az új görög mentőcsomagot és Görögország euróövezeti tagságának megőrzését, és a legtöbben elégedettek Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble fellépésével az euróövezeti csúcstalálkozón, amelyen kidolgozták az új csomag feltételeit. Ugyanakkor az ellenzéki pártok mellett a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták is bírálják a kancellárt és a pénzügyminisztert, amiért Brüsszelben felvetették a görög euróövezeti tagság elvesztése, a Grexit lehetőségét.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hétfő este elküldött bizalmas jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Görögországnak sokkal jelentősebb mértékű adósság-átütemezésre és -elengedésre van szüksége annál, mint amekkorára az eurózóna több tagállama eddig hajlandóságot mutatott. Athénnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, és államadóssága várhatóan a GDP 200 százaléka körül fog tetőzni a következő két évben, amennyiben sikerül hamar megállapodni az újabb mentőprogram részleteiről.

A görög kormány teljesítette 148 millió eurós fizetési kötelezettségét egy kedden lejáró szamurájkötvény esetében, viszont hétfőn - két hét leforgása alatt immár másodszor - nem fizetett a Nemzetközi Valutaalapnak. Július 20-án közel 3,5 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség válik esedékessé az EKB felé, és annak katasztrofális következményei lennének, ha Athén nem fizetne. Augusztus közepéig Görögországnak összesen 12 milliárd eurót kell kifizetnie a hitelezőinek. (MTI)