(Egyesek szerint) Szentségtörő gondolatok az Ünnepvárás az odafigyelés jegyében című propagandaszöveg kapcsán,

aminek alcíme: Az MNT 371 gyermeket és családjukat segíti ajándékcsomag formájában Vajdaság-szerte volt

IDÉZETEK

Négy idézet a Magyar Szó 2014. 12. 20-án megjelentetett írásából:

„A Magyar Nemzeti Tanács a magyar kormány támogatásának köszönhetően 25 vajdasági község száz településén 125 hátrányos szociális helyzetben élő családot, illetve az azokban élő 371 gyermeket örvendezteti meg karácsonyra ajándékcsomaggal, jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Hajnal Jenő, az MNT elnöke. A csomagok 10 kilogramm lisztet, 10 kilogramm cukrot, 12 liter étolajat, 2 kilogramm babot, 20 dekagramm mákot, 1 kilogramm mézet, 5 kilogramm almát, ugyanannyi narancsot, 2 kilogramm halat, mazsolát, kókuszdiót, szaloncukrot és édességet tartalmaznak. Az MNT így, karácsony előtt legalább egy kis örömet és biztonságot próbál vinni ezekbe a családokba, fogalmazott Hajnal.”

„Szintén a magyar kormány támogatása révén az MNT 165 millió forinttal a szabadkai Szent Teréz-székesegyház, azaz a homlokzat és a tornyok felújításában is közreműködik majd. Jövőre lesz Avilai Nagy Szent Teréz születésének ötszázadik évfordulója, és ebben a jubileumi évben már számos lépés megtörténhet a székesegyház felújításán, derült ki a folytatásban.”

„Lapunk már tájékoztatott arról, hogy a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság 8,8 millió dinárt különített el az MNT működésének támogatására. Pénteki sajtótájékoztatóján Hajnal elmondta, hogy ebből a pénzből az MNT alapította és társalapította intézményeket kívánják támogatni.

Az MNT alapította és társalapította médiumok szerkesztőségeiben 223 újságíró, szerkesztő, lektor, operatőr, vágó, producer dolgozik. Legtöbben a Pannon RTV-ben, a Magyar Szóban és a Hét Napban dolgoznak. Az MNT 2,5 millió dinárral ezt a 223 alkalmazottat kívánja támogatni. Ez azt jelenti, hogy karácsonyi segítségként az alkalmazottak 10 ezer-10 ezer dinárt kapnak, emelte ki Hajnal, mondván, hogy ezúttal célirányosan az alkalmazottakat szeretnék támogatni.”

Szintén idézetek, de most már a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályából, ugyanis arra voltam kíváncsi, vajon betartották-e a legalapvetőbb dokumentumnak a rendelkezéseit:

„2. szakasz

A Tanács a szerbiai magyar nemzeti kisebbség – nemzeti közösség (a továbbiakban: magyar nemzeti közösség) közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szerve, amelynek közvetítésével a magyar nemzeti közösség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzáshoz a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén...”

„4. szakasz

A Tanács alapvető céljai:

(a) A Szerbiában élő magyar nemzeti közösség és a közösséget alkotó egyének önazonosságának megőrzése és erősítése szülőföldjén,

(b) a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség teljes és valós egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének a biztosítása szülőföldjén,

(c) a magyar önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló kulturális, oktatási és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztése, támogatása és bővítése,

(d) a magyar nemzeti közösség békés együttélésének és megismerésének az elősegítése más nemzeti közösségekkel.”

„14. szakasz

A Tanács:

(a) az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban megalkotja Alapszabályát, Ügyrendjét és egyéb jogi aktusokat hoz,

(b) kialakítja szervezetét, megválasztja a Tanács elnökét, alelnökét, a Végrehajtó Bizottság elnökét és tagjait,

(c) megválasztja az állandó bizottságok elnökeit és tagjait,

(d) elfogadja költségvetését, pénzügyi beszámolóját és zárszámadását,

(e) rendelkezik saját vagyonával,

(f) elismeréseket hoz létre és ítél oda, amelyek meghatározásáról és odaítélésének módjáról a Tanács külön határozatban rendelkezik,

(g) a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben képviseli a magyar nemzeti közösséget,

(h) a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban dönt, illetve részt vesz a döntések meghozatalában a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben,

(i) a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat területén intézményeket alapít vagy társalapítói jogokat gyakorol, alapítványokat hoz létre, továbbá a törvénnyel összhangban átveheti a köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok által alapított kulturális és oktatási intézmények alapítói jogait,

(j) a magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szervekhez fordulhat,

(k) meghatározza a magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumait és ünnepeit, valamint elfogadja a nemzeti tanács jelképeire vonatkozó javaslatokat,

(l) részt vesz a magyar nemzeti közösséget érintő, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén elfogadásra kerülő, illetve hatályos előírások meghozatalának, illetve módosításának az előkészítésében,

(m) különös gonddal támogatja és védelmezi a szórványban élő magyar nemzeti közösség jogait,

(n) határon átnyúló kapcsolatokat ápol a magyar nemzethez tartozókkal és szervezeteikkel,

(o) a kölcsönös érdekek mentén együttműködik a kisebbségi és helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és szervekkel,

(p) képviseli a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseit és érdekeit a hazai, az anyaországi és a nemzetközi szervezetek előtt a törvénnyel összhangban,

(q) ösztöndíjakat és diákhiteleket biztosít annak érdekében, hogy növelje a magyar nemzeti közösség képzettségi szintjét és színvonalát,

(r) pénzügyi lehetőségeihez mérten támogatja a magyar civil szervezetek működését és az általuk kezdeményezett projektumokat és rendezvényeket,

(s) eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai,

(t) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában,

(u) egyéb, törvényben meghatározott vagy átruházott hatásköröket gyakorol.”

„40. szakasz

A Tanács feladatainak ellátáshoz szükséges feltételeket köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből, valamint adományokból teremti meg.

A megvalósított eszközöket a Tanács a törvénnyel összhangban használhatja.

A Tanács költségvetésének és zárszámadásának elkészítéséért és előterjesztéséért a Végrehajtó Bizottság és a Hivatal a felelős.”

Mondjuk, hogy következtetések

Elnézést kell kérnem azoktól, akik el is olvassák az általam összeollózott szöveget, mert sokat idéztem a megjelentetett írásból és az Alapszabályból, azonban tudom, nagyon kevesen vették a fáradságot, hogy ezekkel részletesen is megismerkedjenek. Azért nem mertem csak egyszerűen következtetések alcímet adni ennek a résznek, mert nemcsak azokat, hanem sok minden egyebet, még azt is rá lehet fogni, hogy hetet-havat össze fogok hordani.

1) Tudom, a magyar állam „nagylelkű”, de a Magyar Nemzeti Tanács részére juttatott pénzeszközeit nagyon nehezen tudom besorolni az az Alapszabályban felsorolt forrásjövedelmek közé.

2) Akárhogy próbáltam az Alapszabály rendelkezései között meglelni azt a „passzust”, ami lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Tanácsnak a Mikulás (esetleg egyesek számára a Jézuska) szerepének eljátszását, csak annyit tudtam kibogozni, csak diákösztöndíjakat és -kölcsönöket, valamint civil szervezetek részére támogatást adhatna a „jóságos nagybácsi” (ezért nem idézem a könyvtáraknak és diáksegélyező szervezeteknek juttatott pénzt, habár ott meg – hiszen minden megtörténhet –, ott meg az elosztási mérce hiányára vagy hiányosságaira kellett volna rámutatnom).

3) Mindezek alapján mit is csináljak az „óriási eredménynek” bemutatott 25 községben élő 125 hátrányos helyzetben élő családdal (ahol összesen 371 gyermek örvendezhet)? Ez a kérdés azért furdalja az oldalamat, mert Magyarkanizsa önkormányzatában (azaz egyetlenegy községben) több mint 1.000 hátrányos helyzetű (magyar) család van (fene sem tudja hány száz gyermekkel), de mekkorák lennének ezek a számok, ha hozzáadnám a más nemzeti közösségekhez és etnikumokhoz tartozó rászorulókat? Különben, a ki tudja hogyan kiválasztott községenkénti 5-5 rászoruló családdal nekem semmi gondom (hacsak nem valakinek a sógor-koma-jóbarát-párttárs kapcsolatai alapján lettek kiválasztva).

4) Az úgynevezett közmédia 223 dolgozójának javadalmazása eszembe juttatja a Bibliát. A kérdésem pedig egyszerű: Ilyen olcsó ma már a becsület? Nem kell már 30 ezüst sem?

5) Mivel nem szeretnék pálcát törni senki felett, egészen más módon fogom a véleményemet kifejteni. Ismét idézek, csak most a magyar nyelv egyik értelmező szótárából:

Korrupció (megvesztegetés, megvesztegethetőség, általános romlottság):

„A korrupció szó a latin corruptio, azaz romlás, rontás szóból ered, definíciója szerint olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.”

Ha valaki részletesebben szeretne megismerkedni ezzel, kíváncsi a korrupció kialakulásának történetére stb., a http://www.külker.hu/wp-content/uploads/2013/03/A-korrupci-Psa-Szabolcs-Nmeth-Gbor.pptx honlapcímen találhat egy letölthető prezentációt, aminek átolvasása után rájöhet arra, miért is kellett ezt a szövegrészt ide beillesztenem).

Sajnos, a mai helyzet a délvidéki / vajdasági magyar közéletben ettől sokkal összetettebb, ugyanis nemcsak megélhetési, gazdasági és hasonló korrupcióról beszélhetünk, tetszik ez valakinek vagy sem, ki kell mondanunk, nálunk bizony létezik politikai korrupció is. És itt vagyok bajban, e fogalmat szinte lehetetlenség definiálni, ezért csak az merem ajánlani az írásom olvasóinak, ismerkedjenek meg Gulyás Gyula (nem a filmrendező, nem a szobrász, nem az orvos, hanem a) politológus egyik tudományos munkájával, aminek címe A politikai korrupció és a hatalom erkölcsi kiüresedése, és amit szintén az interneten meg lehet találni, mégpedig a http://poltudszemle.hu/szamok/2002_1szam/2002_1.2_10-gulyas.pdf címen. Tudják, mi a legborzasztóbb? Az hogy ennek átolvasása után magunkra fogunk ismerni!

Van-e értelme végszót írni?

A kérdésre azonnal válaszolok: Nincs! E pillanatban a délvidéki / vajdasági magyar közélet, különösen a politikum olyan mélyre süllyedt erkölcsileg, hogy a vitatható (de akár korrupciósnak is nevezhető) tevékenységével dicsekszik is. Mindez azonban nemcsak erre, a szerintem politikai pamfletnek sem nevezhető irományra érvényes, hiszen amióta ez megjelent, már egy újabb erkölcsileg vitatható kijelentés is felborzolta az egyszerű paraszti logikával gondolkodó polgárok kedélyét. De, hogy ne áruljak zsákbamacskát, erről is olvashatnak az interneten (pl. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18079/Pasztor-Istvan-Ha-kezdemenyezik-a-lemondasomat--nem-tamogatjuk-a-koltsegvetest.html)!

Oromhegyes, (Karácsony előtt) 2014. december 23.

Balla Lajos

Oromhegyes

November 29. utca 44.