A szerbiai mezőgazdaság égető kérdése, hogy hogyan csökkenthetnék az Európai Unióból (EU) beszállított tejtöbblet mértékét. A szerbiai termelők szerint nincs kinek eladniuk a tejet és a tejtermékeket, mert a beszállítotthoz képest magasabb az ára. A kérdés az, hogy Szerbia tud-e manőverezni a saját tejtermelőinek megvédése érdekében.

A tejtermelők szerint számos negatív hatása van annak, hogy naponta akár 200 ezer liter tejet is beszállítanak Szerbiába az EU országaiból. Elmondásuk szerint emiatt csökken az állatállomány, a tejgyárak ezért állnak el a felvásárlástól, s a kifizetések is emiatt késnek.

„A következmények súlyosak lesznek a termelők, valamint a társadalom és az állam számára is. Jelenleg 40 dinárnál magasabb kellene hogy legyen a tej literenkénti ára ahhoz, hogy megmentsük a szerbiai állattenyésztést. Meglátásunk szerint a prémium összege tíz dinár kellene legyen” – vélekedett Borjan Simović, a szimentáli fajta szarvasmarhát tenyésztők egyesületének tagja.

Sanja Bugarski, a tejtermelők egyesületének elnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy jelen pillanatban a farmok bezárása kifejezetten aggasztó jelenség. „Az állatállományt vágóhídra küldik elsősorban azért, mert a tejgyárak csökkentették a nyers tej felvásárlási árát, ezért az többé már nem jövedelmező, illetve ennyi pénzért nem lehet előállítani” – magyarázta.

Annak érdekében, hogy a szerbiai termelőket valamelyest megvédjék, de ez ne menjen a Brüsszellel való kapcsolatok kárára sem, Szerbia aktiválhat bizonyos védelmi mechanizmusokat a stabilizációs és társulási megállapodással összhangban. A szomszédos országok tapasztalatai azonban azt mutatják, nem lehet egyszerűen felfüggeszteni a beszállítást.

„Az illetékek bevezetése nem jelent megoldást egy olyan hosszúságú időszakra, mint ami előttünk áll az EU-s csatlakozásig. Öt-hat évvel ezelőtt hasonló helyzet alakult ki Horvátországban, de sikerült áttörést elérni. Egyszerűen közölni kell, hogy mit fog ösztönözni az állam” – szögezte le Nenad Budimović a Szerbiai Gazdasági Kamara nevében szólva.

Az EU-val kötött megállapodás nagyon kevés mozgásteret hagy a termelők védelme tekintetében, állítják a kormány illetékesei. Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter szerint Brüsszel nem nézi jó szemmel a védelmi intézkedések és illetékek bevezetését.

„Amikor megnövekedett a sajt és a vaj behozatalának mértéke, ezt adatokkal dokumentáltuk, és velük megállapodva védelmi intézkedéseket vezettünk be. Megpróbálunk most is megállapodni” – mondta a tárcavezető.

Megoldást jelenthet továbbá az is, ha az állam beavatkozik a piacon és felvásárolja a felesleges tejmennyiséget. Csak kérdés, hogy ez mennyiben jelent hosszú távú megoldást. (RTS)