"A Szerbiára vonatkozó EP-határozat idén is sikeresen összefoglalja azokat a kérdéseket, amelyek meghatározták a tavalyi évet a szerb eurointegrációs folyamatban" – értékelte Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő a plenáris szavazást.

A szerda délutáni vita után ma az EP kiegyensúlyozott, reális és objektív dokumentumot fogadott el Szerbiáról. Az állásfoglalás jó útmutatóul szolgál a szerb kormánynak a további reformok folytatásához és ösztönzi, hogy továbbra is kitartson a sikeresen megkezdett eurointegrációs folyamatban.

A Szerbiára vonatkozó EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül. Deli Andor fideszes képviselőtársaival közösen több változtatást javasolt az eredeti szövegtervezethez, melyek nagy része a jogállamiság és a kisebbségi jogok erősítésére vonatkozik. A közös munkával sikerült továbbá elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre.

"Jelentős lépések történtek, amelyek eredményeként tavaly megnyíltak az első tárgyalási fejezetek Szerbiával. Fontos az is, hogy az EU és Szerbia partneri viszonya tovább mélyüljön, például a migránsválság kezelése kapcsán. Ugyanakkor ezen túlmenően még számos témakörben várnak Szerbiára fontos feladatok annak érdekében, hogy felzárkózzon az európai elvárásokhoz" – mutatott rá a szerdai vitában a néppárti EP-képviselő.

Deli Andor felszólalásában hangsúlyozta: "A prioritások között a jogállamiság és a kisebbségi jogok biztosítását említeném, elsősorban azért, mert a Bizottság és a Tanács az elkövetkező hónapokban fogja megvizsgálni az ezen területen megtett lépéseket, annak érdekében, hogy zöld lámpát adjanak a 23-as illetve 24-es tárgyalási fejezetek megnyitásához".

Szerbia az elmúlt hónapokban több ígéretes törvényt, akciótervet dolgozott ki. Kulcsfontosságú azonban ezek sikeres és tényleges végrehajtása, nem csak a tárgyalási fejezetnyitások miatt, hanem elsősorban azért, hogy Szerbia polgárai mielőbb egy európai szintű jogállamiságot élvezhessenek. "Ez különösen fontos a nemzeti kisebbségi közösségeknek, köztük a vajdasági magyar közösségnek, amelyhez én is tartozom" – zárta felszólalását a néppárti politikus. (Deli Andor sajtóközleménye)

A Szerbia és Koszovó ügyében tartott európai parlamenti vitáról és szavazásról

Minekutána az előző nap délutánján sor került a plenáris vitájukra, február 4-én délben az Európai Parlament nagy szótöbbséggel szavazta meg a Szerbiáról szóló 2015. évi eredményjelentést, valamint a Koszovó európai integrációs folyamatáról szóló dokumentumot. A két jelentéshez Tőkés László európai képviselő is számos módosító indítványt nyújtott be, melyeket a Külügyi Bizottságnak a vitát megelőző januári ülésén a különböző politikai csoportok csaknem egyöntetűen támogattak.

Elégtétellel állapítható meg, hogy a néppárti David McAllister jegyezte szerbiai jelentés külön alfejezetben foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, mint ahogyan az is, hogy a beérkezett módosítók többsége szintén ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódott. Ez nagymértékben a magyar néppárti delegációnak köszönhető, mely kiemelt figyelmet szentel a külhoni – ezenképpen a délvidéki – kisebbségi magyarság ügyének, és együttes erővel képviseli érdekeiket.

A szerbiai kisebbségi jogok tekintetében erdélyi képviselőnk módosító javaslatai – egyebek mellett – a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényre, a kommunizmus idején elállamosított javak visszaszolgáltatására, valamint a kisebbségi lakosság széleskörű és egyenjogú anyanyelvű tájékoztatására irányultak. Új nyelvhasználati törvény meghozatalát szorgalmazta, mely a kisebbségi nyelvek szabad és egyenrangú használatát biztosítanáa tartományi és községi közigazgatásban, valamint az állami hivatalokban. A választási törvény vonatkozásában felhívta a figyelmet arra, hogy több nemzeti kisebbség, köztük az őslakos vlach/román etnikai közösség nem jut az összlakosságon belüli számarányának megfelelő méltányos képviselethez – szavatolt számú mandátumhoz – a szerb parlamentben. A történelmi múlt hiteles feltárása érdekében javasolta a nemzeti irattárak megnyitását, illetve az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA titkosítás alatt álló iratállományának a hozzáférhetővé tételét.

Amint az köztudott, a Fidesz-KDNP európai képviselői között a délvidéki Deli Andor és a kárpátaljai Bocskor Andrea is helyt foglal. A szerbiai magyar közösség szempontjából fontos országjelentéshez számos módosító indítványt Deli Andor készített elő, melyekhez határon túli, valamint több magyarországi kollégája is csatlakozott – köztük Tőkés László erdélyi képviselő. Ezek a javaslatok – egyebek mellett – a kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörének a kiszélesítését és azok méltó és ellenőrizhető finanszírozását indítványozták, továbbá az EU által a szerb kormánytól megkövetelt, teljes értékű kisebbségi cselekvési terv benyújtását sürgették.

A koszovói jelentéshez benyújtott módosító indítványaiban erdélyi képviselőnk a hajdani jugoszláviai albán kisebbség mostani államában élő kisebbségek fokozott védelmét szorgalmazta, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan végrehajtása révén, valamint az uniós tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatok mintájára. Ezzel együtt a különböző egyházak és vallási felekezetek közötti jog- és esélyegyenlőség biztosítása mellett foglalt állást.

Az EP plenárisán lezajlott, tegnapi vitában Tőkés László síkra szállt azért, hogy a kisebbségvédelmi követelmények betartása alapvető kritériuma legyen Szerbia integrációjának. „Ezek teljesítése megkerülhetetlen előfeltétele legyen az ország uniós csatlakozásának” – mondotta.

Koszovó vitájában szintén a kisebbségi kérdések megoldására helyezte a hangsúlyt, éppen olyan következetességgel védve a szerb kisebbség jogait, mint amiképpen ezt a szerbiai magyar és román (vlach) közösségek esetében is tette. „Európai integrációjuk során Koszovó és Szerbia óhatatlanul egymásra vannak utalva. Csak rajtuk múlik, hogy egymást erősítve jutnak be, vagy egymást gátolva maradnak ki az Unióból” – zárta beszédét képviselőnk. (Tőkés László EP-képviselő sajtóközleménye)