Tudomány
Az ókori rómaiak DNS-ét térképezik fel amerikai kutatók
Betűméret:             
Az ókori rómaiak DNS-ét térképezik fel az amerikai Vanderbilt Egyetem tudósai; a projekt révén a kutatók megismerhetik a birodalom bevándorlóit, és azt, hogy milyen lehetett a közemberek élete kétezer évvel ezelőtt.
A Római Birodalom évszázadok óta a tudományos kutatások tárgya, ám az összegyűjtött információk többsége a korabeli elit életéről szól, míg gyakorlatilag semmit sem lehet tudni a szegényekről és a rabszolgákról. Kristina Killgrove, a Vanderbilt Egyetem antropológusa szeretné megváltoztatni a római történelemhez való hozzáállást, megismerni "a csendes többség" életét - olvasható a Past Horizons (http://www.pasthorizonspr.com) című történelmi hírportálon.
Korábbi kutatásai során Kristina Killgrove kétszáznál több csontvázat vizsgált, amelyeket két ősi római nekropoliszban tártak fel. A Kr. u. 2-3 századi temetők egyikének környékén egy ókori mosoda és cserzőműhely üzemelt. A csontvázak nem árulták el, hogy az adott személyek ezekben a műhelyekben dolgoztak volna. Az elhunytak csontozatán ritkán fedezték fel betegségek jeleit, viszonylag magas, kiegyensúlyozott étrenden élő személyek aludták örök álmukat a nekropoliszban.
A szén- és a nitrogénizotópok vizsgálata elárulta, hogy túlnyomórészt búzából, árpából, valamint halból állt a táplálékuk. A fogzománc stroncium- és oxigénizotópjainak eloszlásából viszont kiderült, hogy a vizsgált személyek harmada felnőttkorában érkezett az örök városba, bár a vizsgálatok során nem sikerült kideríteni, hogy honnan jöttek, hogy szabad római polgárok vagy rabszolgák voltak-e.
A másik temető 12 kilométerre délre volt a városfaltól, az ősi Via Laurentina mellett helyezkedett el. Az izotópvizsgálatok kimutatták, hogy az elhunytak többsége bevándorló volt, és magasabbak voltak, mint a városlakók.
Az új kutatás során a tudósok 110 egykori közember és rabszolga fogaiból szándékoznak DNS-mintákat venni, hogy megállapítsák az elhunytak szülőhelyét. (MTI)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő...
2024. NOVEMBER 13.
[ 10:30 ]
A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia 2024. évi Kristálygömb Díját a kuratórium (Kastori Rudolf akadémikus, dr. Gábrity Molnár Irén és dr. Csányi Erzsébet) egyhangúlag dr. Lajkó Flóriánnak ítélte oda az orvostudományi kutatások terén elért kiváló eredményeiért és a Vajdasági Magyar Tudományos...
2024. NOVEMBER 12.
[ 22:37 ]
A Belgrádi Egyetem a tudományos területek szerint a legjobbak között szerepel a Sanghaji lista (ShanghaiRanking’s Global Ranking of Academic Subjects) alapján – az összesen 55 tudományterületből a belgrádi intézmény 16 területen kapott magas értékelést. Az értékelési rendszer összesen 55 tudományterületet ölel fel,...
2024. NOVEMBER 12.
[ 16:41 ]
Beolvasás folyamatban