ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Látni, hallani, szagolni, tapintani és ízlelni tudó számítógépek
Öt újítás, mely öt éven belül megváltoztatja a világot. Az IBM közzétette idei 5in5 (Öt az ötben) jelentését
Betűméret:
Az új korszak trendjeit a kognitív rendszerek technológiája alakítja majd: olyan gépek jönnek, melyek az emberi érzékelést imitálva látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés útján képesek megtapasztalni a világot. Az emberi agy az érzékszervekre hagyatkozva gyűjt információt és tájékozódik a világban, a kognitív rendszerek pedig ezen érzékelések finomításával segíthetnek bennünket – akár a legösszetettebb problémák megoldásában is.Az öt újítás:
Tapintás mobiltelefonon keresztül
Az IBM szakemberei olyan fejlesztésen dolgoznak, mely érintéses, infravörös és nyomásérzékeny technológiák alkalmazásával az anyag textúrájának, szövetének tapintását szimuláló érzeteket hoz létre. A felhasználó csupán végighúzza ujját a mobilján megjelenő árucikk képe fölött, és azonnal átélheti a tapintás élményét. A telefonok rezgési képességeit kihasználva minden tárgy egyedi rezgési mintázatot kap, mely rövid, gyors mintázatok vagy éppen hosszabb és erősebb rezgések segítségével idézi meg a tapintás érzetét.
Képzeljük el, hogy vásárláskor az előre kinézett menyasszonyi ruha anyagának – a szatén, selyem vagy csipke textúrájának – tapintását távolról, mobilunk képernyőjén keresztül érzékeljük majd. S így ismerkedhetünk egy kézműves alkotás gyöngydíszítésével vagy egy takaró szövetével, melyet a világ másik végén kínálnak megvételre. Az újítás öt éven belül teljes kiskereskedelmi üzletágakat fog átalakítani, és a technológia a számítógépes játékok továbbfejlesztésében is új perspektívákat nyithat majd. A kognitív rendszerek a tapintás, a fizikai környezet érzésnek megteremtésével gazdagíthatják valóságélményünket, mobiltelefonunk a világgal folytatott természetes és intuitív interakció eszközévé válhat.
Kép a pixelek mögött
A világon évente 500 milliárd fénykép készül, és percenként 72 órányi videót töltenek fel a Youtube-ra, mindeközben a globális diagnosztikai képalkotó piac 2016-ig 26,6 milliárd dolláros növekedésre számít. A számítógépek ma még csak tagek (jelölések) és címek alapján képesek feldolgozni a képeket, valódi tartalmukat még nem tudják megfejteni.
Az elkövetkező öt évben a rendszerek a vizuális jelenségek és adatok alkotóelemeit – a pixeleket – is értelmezni tudják majd, pontosan úgy, ahogyan az emberi szem vizsgálja egy fénykép részleteit. Ezekkel az agyi tevékenységhez hasonló képességekkel a vizuális médiából közvetlen tapasztalást nyerve olyan paramétereket elemezhetnek majd a számítógépek, mint a szín, a textúra, a minták vagy a keretek. Mindez az egészségügyben, a kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban különös jelentőséget kaphat.
A technológia az egészségügyet hatalmas mennyiségű orvosi információ összegyűjtésével és feldolgozásával segítheti, elég csak az MRI-, CT-, röntgen- és ultrahangos vizsgálatok képi leleteit említenünk. Az ilyen típusú leletek vizsgálatának kritikus pontja a túl apró, emberi szemmel nem látható elemek azonosítása. A technológia megtanítható például az egészséges és elhalt szövetek megkülönböztetésére, majd arra is, hogy a rögzített képet összevesse a beteg leleteivel és kórelőzményével. Egy ilyen „látó” rendszer komoly segítség lehet az egészségügyi problémák gyorsabb és pontosabb észleléséhez.
Hallani, ahogy nő a fű
Öt éven belül okos érzékelők rendszerei észlelik majd a hang olyan összetevőit, mint a hangnyomás, rezgés és frekvencia – elemzésük a legkülönfélébb területeken, például a katasztrófavédelemben segíthetnek minket. Jobban fogjuk „hallani” környezetünket, érzékelni, mérni tudjuk a veszélyekre figyelmeztető mozgásokat és nyomásváltozásokat.
A hangok finom észlelése révén akár egy fa kidőlése vagy egy fenyegető földcsuszamlás is előre jelezhető lesz. A nyers hangokat a szenzorok az emberi agyhoz hasonlóan érzékelik. Az adatokat feldolgozó rendszer egyéb változókat is figyelembe vesz, így a hozzájuk kapcsolható vizuális vagy tapintáson alapuló információkat is értelmezi. Amikor új hangokat érzékel, korábbi ismeretei és mintafelismerési képességei segítségével von le következtetéseket.
A technológia képes lesz a babák „gügyögését” valódi nyelvi információként feldolgozni, így megkönnyítheti a kommunikációt a kicsik és az orvos vagy a szülő között, segíthet a gyermek viselkedésének és igényeinek jobb megértésében. A rendszer például azt is megmondja majd nekünk, hogy a sírás éhséget vagy fájdalmat jelent, esetleg csak annyit, hogy a babának melege van. A technológia megtanulja kódolni a babahangok jelentését, és szofisztikált beszédfelismerő rendszere a gügyögéseket fiziológiai információkkal – szívritmussal, pulzusszámmal, testhőmérséklettel – kapcsolja össze.
A következő öt évben a rendszerek a hangmagasság, hangszín elemzésével, a bizonytalanságok felismerésével képesek lesznek egy-egy beszélgetés finomabb aspektusainak megragadására is. Segíthetnek eredményesebbé, hatékonyabbá tenni dialógusainkat és a különböző kultúrák közötti kölcsönös megértést. Az IBM szakemberei az írországi Galway-öbölnél hamarosan víz alatti zajszintmérésbe kezdenek, hogy feltérképezzék a hullámenergiát átalakító készülékek hangját és rezgéseit, és kiderítsék, miként hatnak a tengeri élővilágra. Mindehhez a hanghullámokat rögzítő víz alatti szenzorokat és az észleléséket analizáló technológiát alkalmaznak.
Molekuláris konyha másképp
A kutatók olyan, ízérzékelésre képes számítástechnikai rendszer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel a jövőben finomabb ételeket, új, izgalmas recepteket készíthetünk. A technológia molekuláris szintre bontja a hozzávalókat, feltárja az étel összetevőinek kémiáját, és kedvelt illatokhoz, ízekhez kapcsolódó érzelmekhez társítja őket; több millió recept összevetésével új ízkombinációk felfedezésére is képes lesz.
A számítógépes algoritmusok pontosan feltárják majd az ételek kémiai szerkezetét, és megmondják, miért szeretünk bizonyos ízeket, míg másokat egyáltalán nem. Megtudhatjuk, hogy a különböző molekulák miként lépnek kölcsönhatásba egymással, milyen összetevőkből építkeznek az ízért felelős alkotóelemek. Mindezek ismeretében – különféle percepciós modellek segítségével – a rendszer előre megjósolja majd, hogy mely ízek lesznek ínyünkre valók.
Új ízekkel gazdagítva egy tál nyers zöldség is vonzóbb választás lehet a sült krumplival szemben, és nem csak az egészséges ételeket tehetjük finomabbá: olyan szokatlan ételpárosításokra is rácsodálkozhatunk, melyekkel ízélményünk a végletekig fokozható. E megoldás a cukorbetegek édes ízek iránti igényének kielégítésében is sokat segíthet.
A rendszer veszélyszagot érez
A 5in5 jelentés szerint a bennünk bujkáló betegségeket is számítógépekbe vagy mobiltelefonba épített szenzorok segítenek majd idejében azonosítani. A szagok, biomarkerek és a leheletben található ezernyi molekula elemzésével az orvosok olyan megbetegedések korai diagnosztizálásához kapnak támogatást, mint a máj- és vese-rendellenességek, az asztma, a cukorbetegség és az epilepszia. A rendszer a kór jelenlétéről a „normális” és a „szokatlan” szagok megkülönböztetésével ad megerősítést.
Az IBM szakemberei jelenleg is végeznek olyan méréseket, melyek a környezeti hatásokat, közöttük a levegőben jelenlévő gázokat monitorozzák az értékes műalkotások megóvása végett, és a technológia az egészségügy területén is rengeteg újítást hozhat. Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok (pl. a Meticillin-rezistens Staphylococcus aureus, más néven MRSA), 2005-ben közel 19 ezer kórházi fekvőbeteg halálát okozta az Egyesült Államokban. A kórokozó gyakran a bőrön is megtalálható, és kontaktussal könnyen terjed. Az MRSA-veszély megszüntetésének egyik módja a higiénés előírások szigorú betartatása az egészségügyi dolgozókkal.
Az elkövetkező öt évben ez a technológia „szaglássza majd körbe” a kórházi felületeket, hogy kiderítse, teljes mértékben fertőtlenítettek-e a kórtermek és a fogadóhelyiségek. Az új, vezeték nélküli, egymással összekapcsolódó hálózatok segítségével a szenzorok begyűjtik és értékelik a különféle kémiai anyagokról érkező adatokat, és folyamatos tanulással ismerkednek az új szagokkal.
A szenzoros és kommunikációs technológiák a tanulási rendszerekkel integrálva olyan helyeken is képesek lesznek az adatok mérésére, ahol eddig ilyesmi elképzelhetetlen volt. A mezőgazdaságban a termőtalaj összetételéről adhatnak információt, városi környezetben menhelyeken, közegészségügyi intézményekben kiszimatolhatják a szennyezés jelenlétét. A hatóságok így idejében megakadályozhatják a probléma eszkalálódását.
(hirado.hu, NYSE, IBM)
A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia 2024. évi Kristálygömb Díját a kuratórium (Kastori Rudolf akadémikus, dr. Gábrity Molnár Irén és dr. Csányi Erzsébet) egyhangúlag dr. Lajkó Flóriánnak ítélte oda az orvostudományi kutatások terén elért kiváló eredményeiért és a Vajdasági Magyar Tudományos...
2024. NOVEMBER 12.
[ 22:37 ]
A Belgrádi Egyetem a tudományos területek szerint a legjobbak között szerepel a Sanghaji lista (ShanghaiRanking’s Global Ranking of Academic Subjects) alapján – az összesen 55 tudományterületből a belgrádi intézmény 16 területen kapott magas értékelést.
Az értékelési rendszer összesen 55 tudományterületet ölel fel,...
2024. NOVEMBER 12.
[ 16:41 ]
Željko Zdravković, a Belgrádi Feltalálók Szövetségének elnöke ma a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a szövetség technikai és üzleti együttműködési szerződést fog aláírni az újvidéki Mesterséges Intelligencia Intézettel, hangsúlyozva az AI jelentőségét a találmányok területén.
„A mesterséges...
2024. NOVEMBER 9.
[ 12:42 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!