ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A webnapló körüli botrányról (a tisztánlátás érdekében)
Betűméret:
A Magyar Szó – miután más országos lapok nyilvánosságra hozták Rodoljub Šabićnak, a közhasznú információk biztosának kedden közzétett gyanúját, hogy a (valamikori) Tartományi Oktatásügyi Titkárság által létrehozott és webnaplónak nevezett szolgáltatás esetében fennál a törvénytelen adatkezelés gyanúja – , igyekezett utánajárni az esetnek, azonban – úgy érzem – nem minden oldalról világított rá azokra a veszélyekre, amelyek az adatbázisba kerülő személyekre leselkednek, illetve a folyamatokra, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.A Magyar Szó írásából csak azokat a tényeket szeretném idézni, amelyek nem teljesen világosak, illetve érthetők számomra (de lehet, hogy a többi olvasó számára sem).
1.
„(a biztos) Kijelentése szerint az adatbázis alkotmány- és törvényellenes, a 200 271 vajdasági diák és tanügyi dolgozó személyi adatai pedig egy külföldi cég birtokában vannak, miközben a tartományi szervek is rendelkeznek olyan műszaki kapacitással, melynek segítségével az adatbázist tárolni lehetett volna. A közhasznú információk biztosa – mint azt kabinetjében kedden közölték – betiltotta a további adatfeldolgozást az úgynevezett központosított iskolai adatbázis keretében, amely magába foglalja a szülők értesítésének rendszerét a diákok iskolai eredményéről.”
Csodálkozom, hogy a biztos nem beszél a tartományi titkárság és a kiválasztott cég között kötött szerzédésről. Minden ezzel kapcsolatos törvényes rendelkezés értelmében mind a tender, a tenderre eljuttatott dokumentáció, mind pedig a győztessel megkötött szerződés is közhasznú információnak számít, ami miatt nem szabadna semmilyen titkosítást alkalmazni (igaz, azt sem tudjuk, alkalmaztak-e titkosítást, egyedül abban vagyunk biztosak, az információkat nem hozták nyilvánosságra). Nem tudjuk még, hogy a szerződés mit tartalmaz az információk tuladonjogával kapcsolatban, az sem ismeretes, hogy a tulajdonos azokkal szabadon rendelkezhet-e, esetleg léteznek-e valamilyen megkötések.
2.
„... az oktatásügyi titkárság gyanús pályázat során biztosította a külföldi WDV Soft részvénytársaságnak a több milliót érő üzletet. A Blic értesülése szerint a részvénytársaságot csak azután jegyezték be, miután már győzött a pályázaton. Így a felelősségteljes adatőrzést egy magáncégre bízták, amely egy külföldi vállalat többségi és négy külföldi személy kisebbségi tulajdonában van – állapítja meg a nagy olvasottságot élvező lap –, miközben az adatbázist kezelhetné a tartományi szervek közös és általános szolgálata, hiszen megfelelő műszaki kapacitása van hozzá.”
A WDV Soft Kft, nem külföldi, hanem „csak” külföldiek által létrehozott szerbiai cég, ami nem részvénytársaság, azonban nem tudom, mi alapján állapítja meg az újság az üzlet értékét, mert szerintem az nem több milliót ér, hanem attól sokkal többet, de erről a későbbiekben.
Megjegyzés: A hirdetményt a virtuális napló projektre 2010. január végén íra ki a tartományi titkárság, míg a kérdéses céget 2010. augusztus 30-án jegyezték be.
3.
„Tény viszont, hogy a webskola.rs honlapot tegnap még meg lehetett találni az interneten...”
Amikor e gondolataimat lejegyeztem (szombaton, 2011. április 30-án, azaz a botrány kirobbanását követő negyedik napon) a honlap még mindig megtalálható volt az interneten, de már a webskola felirat mellett csak egy linket tartalmazott, az erre történt kattintással az új, oktatással is foglalkozó tartományi titkárság honlapjára jutottam.
4.
„A köztársasági biztos által betiltott adatbázisban 200 271 személy adatait tárolják, ezek közül 75 000 tanuló, 93 000 szülő, a többi pedig tanügyi dolgozó. Rodoljub Šabić szerint ha a szülők hetente csak egy SMS-ben érdeklődtek volna gyermekük osztályzatai, kimaradozásai felől, és ez az üzenet csupán 3 dinárba került volna, ez akkor is akár 372 ezer SMS-t jelenthetett volna, vagyis az üzemeltető cég havi bevétele akár az 1 millió és 116 ezer dinárt is elérhette volna.”
Ez az, amit én megkérdőjelezek. Mivel nem ismerjük a szerződés tartalmát, így azt sem tudjuk, az információkkal ki rendelkezik (kinek a tulajdona). Amennyiben a tenderen kiválasztott cég korlátlan rendelkezési jogot kapott, akkor bizony ezeket az adatokat árúba is bocsáthatja (most nem érdekes, hogy kereskedelmi cégeknek, elektronikus üzletkötéssel foglalkozóknak, közvéleménykutatóknak, pártoknak, esetleg másoknak adja el), az információ pedig nagy érték, ami azt jelenti, minden egyes üzleten az „információtulajdonos” több millió dinárt bezsebelhet. Amennyiben a Magyar Szóban említett havi bevételt évenként is kimutatjuk, ehhez pedig hozzáadjuk az információk árúba bocsátásából szerezhető jövedelmet, akkor már legalább több tízmilliós, (számunkra) rosszabb esetben pedig több százmilliós éves bevételt szerezhetett volna a cég (de mivel ilyen esetekben a legroszzab forgatókönyv szokott bejönni, meglehet egy-két adásvétel már megvalósult).
5.
„A szerbiai cégnyilvántartó szerint a WDV Soft Kft. pacséri székhellyel van bejegyezve (Laza Kostić utca 2.), 2010. június 30-ai dátummal. A tevékenység megjelölésénél számítógépes programozás szerepel, a cég külkereskedelmi szolgáltatásra van regisztrálva. Az alapítótőke 500 euró. A kft. társtulajdonosai: Spencer International L. L. C, Washington DC, Amerikai Egyesült Államok (83,5 százalék); Gellér Róbert, Magyarország (7,5 százalék); Juhász Csaba, Magyarország (5 százalék); Berki Gábor, Magyarország (4 százalék). A mindenki számára elérhető cégnyilvántartó szerint az igazgató Goran Mašić.”
A Magyar Szó újságírója kereste a cég pacséri illetékeseit, persze, sikertelenül. Én tovább mentem, először is az amerikai céget kerestem az ottani cégnyilvántartásban, azaz a következő honlapon: http://mblr.dc.gov/corp/lookup/status.asp?id=225486. Az eredmény:
Organization
Organization Name: SPENCER INTERNATIONAL LLC
State: DC
Status: ACTIVE
Initial Date of Registration: 12/2/2002
File No.: L13255
Organization Type: DOMESTIC LIMITED LIABILITY COMPANY
Registered Agent
Washington, DC
Azoknak, akik nem tudnak angolul, az utolsó sor fordítása: Szervezési típus – Hazai korlátolt felelősságű társaság (azaz csak az USA-ra bejegyezve, de akkor hogyan is lehet tulajdonosa egy szerbiai cégnek?). Amikor a részletesebb adatokra voltam kiváncsi, a honlap megkért, hívjam föl a nyilvántartó igazgatóját, tőle mindent megtudhatok. Az interneten e cégről semmi más adatot nem találtam, így a szerbia Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség WDF Soft cég fő tulajdonosára, azaz a Spencer Internationalra vonatkozó adatokból (http://pretraga.apr.gov.rs/RepsisPublicSite/Public/Enterprise/Founder.aspx?BusinessEntityId=3498414&RegistryCode=20659866&rnd=1773193126) kiválasztottam a cég címét (1000 Connecticut avenue Washington DC), azt kerestem meg a GoogleFöld (GoogleTMearth – bárki ingyen letöltheti és használhatja) program segítségével.
A Connecticut sugárút 1000. szám a K utcával alkotott sarokház, ahol a térkép készítésének időpontjában (2010. augusztus 29.) nagyszabású építkezés látszik (az itt korábban felépített épület azbesztelemeket is tartalmazott, ami miatt azt 2007-ben, egy 2006-ból származó döntés értelmében, le kellett bontani – mindezt bárki megkeresheti az interneten, csak a keresőbe be kell írni a címet, azaz az 1000 Connecticut avenue Washington DC szöveget), ez pedig azt jelenti, itt nemcsak az említett, hanem semmilyen más cégnek sem volt 2007 óta székhelye. Az építkezés előtt itt volt (most is itt jelölik) a National Securities Dealers Library (Nemzeti Értékpapír-forgalmazók Könyvtára).
Magáról a cégről (a bejegyzésen kívül) semmilyen más adatot nem lehet megtalálni az interneten. Igaz, ráleltem még egy Spencer International LLC cégre, de annak székhelye nem Washingtonban, sőt nem is Amerikában, hanem Indiában, Bangaloreban van, de ez ráadásul divatcég.
Magyarországon, az internet segtségével kerestem azokat a magánszemélyeket, akik résztulajdonosként vannak bejegyezve a WDV Soft Kft-nél (Gellér Róbert, Juhász Csaba és Berki Gábor). A kapott adatok nem bizonyítanak semmit, én csak föltételezem: az alant felsoroltak az érintett illetők.
Gellér Róbert esetében egyetlenegy személyt találtam, aki vállalkozással rendelkezik, ő a Gelbert Eco Print Kft (honlapja nincs) és a Gelbert Kft. (http://www.gelbert.hu) egyik ügyvezetője, amely cégek nyomdászattal illetve nyomdaipari termékek forgalmazásával foglalkoznak. Sehol nem találtam kapcsolatot a Spencer International LLC céggel. A Magyar Nemzetben a Gerbert Kft-ről jelent meg egy cikk (http://www.mno.hu/portal/725633 Falusi fantomnyomda), amelyben visszaélésekkel gyanúsították a tulajdonosokat (igaz, a cég ezt egy közleményben cáfolta – http://www.gelbert.hu/html/sajtoszoba_2.html ).
Találtam egy Juhász Csabát is, aki a TC&C Kft. (http://www.tcandc.com/company/introduction.html) ügyvezető igazgatója, ez a cég számítástechnikával (egyéb szoftverkiadással) foglalkozik. Az említett honlapon nyoma sincs annak, hogy bármiféle kapcsolat létezik a Spence International LLC és a TC&C Kft. között.
Berki Gáborra, mint a miskolci BG Press Kft. tulajdonosára bukkantam rá. A cég számítógéphálózatokkal és adatfeldolgozással foglalkozik, ezért érdekes, hogy honlapja nincs. Ezzel ellentétben a másik cégének, a Navi Tel Kft-nek – amely cég navigációs berendezésekkel foglalkozik – már van honlapja (http://www.navitel.hu/), azonaban itt sem leltem fel semmilyen kapcsolatot az amerikai céggel.
Tény még, hogy Magyarországon ráleltem olyan cégre, amely a Spencer International Kft nevet viseli:
A Spencer International Kft., profilja vállalatirányítási és pénzügyi tanácsadás. Két ügyvezető igazgatója van: Csécs Zsolt és Szabó László. A cég honlapján (http://spencer.hu) rálelhetünk a fejlesztési igazgatóra, Nagy Lajosra (a Blic őróla – Louis Nagy – állítja, hogy a washingtoni cég egyik tulajdonosa – lehet, hogy az újságírójuk felhívta az USA-ban Columbia állam cégnyilvántartójának igazgatóját?).
A felsoroltak között létezik-e kapcsolat, vajon ők azok, akikről megjelentek az írások, nem tudom. Azonban a facebook oldalain leellenőriztem Goran Mašić oldalán az ismerőseit (http://www.facebook.com/profile.php?id=100002045922854&sk=friends&v=friends), s hogy, hogy nem, közöttük rátaláltan a következőkre is: Csécs Zsolt, Nagy Lajos Louise.
6. Végkövetkeztetés helyett
Ez az eset rámutat arra, hogy Szerbiában nemcsak az adatkezelés, hanem a közbeszerzés is gyermekcipőben jár. Nehogy azt higgye, az olvasó, hogy a webnapló egyedi eset az országban, ha megkapargatnánk a felszínt szinte mindegyik nagyobb értékű közbeszerzésnél, nagyon hasonló ügyeket találhatnánk. Nem szabad elfeledni, hogy az egész Webnapló egy viszonylag kis értékű közbeszerzési pályázat „eredménye”, hol vannak a „komolyabb” ügyek, mint például a rendőrség, a hadsereg, netán a közszolgálati médiumok eszközbeszerzései, a minisztériumi és más közintézményi fejlesztések tenderei...
Félek a sor nagyon hosszú, emiatt még arra is merek gondolni (talán rosszmájú vagyok?), hogy az adatvédelmi biztos azért „tálalt” ki, hogy a nagyobb horderejű kérdésekről elterelje a figyelmet. Számunkra, egyszerű halandók számára az lenne a legjobb, ha a médiumok (legyenek azok közszolgálatiak vagy sem) az eddigieknél alaposabban kezdenének el tényfeltáró újságírással újságírással foglalkozni. Hiszem, a Magyar Szó esetében megtört a jég, tehát: csak így tovább!
Balla Lajos
Slobodan Samardžić, a Politikai Tudományok Karának professzora úgy véli, hogy a jelenlegi hatalomnak inkább az új kormány megalakítása kedvezőbb, mintsem választásokat tartani, és hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között a szavazásnak nem lenne értelme.
A Danasnak adott interjújában elmondta, hogy az ellenzék...
2025. MÁRCIUS 31.
[ 11:05 ]
A kétéves Danka Ilić pontosan egy éve tűnt el Banjsko Poljéban. Tíz nappal később a rendőrség közölte, hogy Danka meghalt, megölték. A gyilkossággal gyanúsított két személy azóta is előzetes letartóztatásban van. Egy harmadik gyanúsított szabadlábon van. A negyedik, a rendőrség által elkövetett sorozatos hibák és...
2025. MÁRCIUS 26.
[ 22:35 ]
Április 18-áig meg kell választani az új szerb kormányfőt, ellenkező esetben választásokat írnak ki az országban. Jelenleg folynak a találgatások a miniszterelnök személyéről. Aleksandar Vučić szerb elnök elejtett szavai alapján az sem kizárt, hogy külföldről, illetve a szerb diaszpórából érkezik az a személy, aki az...
2025. MÁRCIUS 24.
[ 9:22 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!