A Vajdasági Magyar Szövetség eredménye a márciusi szerbiai parlamenti választásokon nyilvánvalóvá tette, hogy a vajdasági magyar közösség a racionális, kimért hozzáállást tartja egyedül elfogadhatónak, s úgy tűnik, ez a tény a szélsőjobboldalt rendkívüli módon irritálja – hangsúlyozta Deli Andor, aki a délvidéki magyarokat is képviseli a Fidesz európai parlamenti listáján. Az óbecsei születésű EP-jelölt a hazaárulózásról, az autonómiáról és az uniós integrációról beszélt lapunknak adott interjújában.

– Nem tart attól, hogy a Jobbik politikusai lehazaárulózzák esetleg lámpavasra küldik önt, a párt szimpatizánsai leköpködik, amiért szülőföldjén annak a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a szolgálatában áll, amelyet Pásztor István vezet?

– A köpdösődés és lámpavasra küldés a bitang politizálás világához tartozik. Az, ami Pásztor Istvánnal történt, gyalázatos cselekedet volt. A szélsőségesek újabb kísérlete, hogy a nemzetet ország-világ előtt lejárassák. Ez az incidens bizonyította, hogy mekkora veszélyt hordoz magában a szélsőjobboldali gondolkodás. Továbbá azt is, hogy felelős politikai magatartást, de alapvető illemet sem ismernek azok, akik ilyen káros eszmékkel mérgezik maguk körül a levegőt. A Pásztor István vezette VMSZ-nek olyan eredményeket sikerült felmutatnia, amelyek párjukat ritkítják nemcsak a szerbiai, hanem a Kárpát-medencei politikai színtéren. Példaként említeném, hogy az ő személyes közvetítésével indult be a történelminek is nevezhető magyar–szerb megbékélési folyamat, amelynek részeként kimondták, hogy a kollektív bűnösség és a nemzetek megbélyegzése elfogadhatatlan. A másik VMSZ-hez fűződő sikertörténetként a Magyar Nemzeti Tanács megalakítását és az ott zajló hatékony érdekérvényesítő munkát említeném. Mindeközben a magyarországi szélsőjobb és vajdasági kihelyezett tagozataik az égvilágon semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni a köpdösődésen és hazaárulózáson kívül. Úgy vélem, az eddigi munkánk és a jövőre vonatkozó terveink, programjaink megmutatták azt, hogy a kiegyensúlyozottan gondolkodó és politizáló emberek, hogyan képzelik el a vajdasági magyar közösség a szülőföldjén való boldogulását, jogérvényesítését. A Vajdaságban a délszláv háborús időszak nyilvánvalóvá tette, mivé fajulhatnak az események, ha a politikai élet résztvevői önös érdekektől vezérelve felhevítik maguk körül a társadalom erre fogékony rétegeit.

– A Jobbik nemcsak Magyarországon, de a Délvidéken is folyamatosan a VMSZ ellen hangol. Miért lett szálka a szélsőjobboldal szemében a VMSZ?

– A VMSZ az elmúlt időszakban megfontolt, reális alapokon álló érdekérvényesítő politikát folytatott. A márciusi szerbiai parlamenti választásokon elért eredmény pedig nyilvánvalóvá tette, hogy a vajdasági magyar közösség ezt a racionális, kimért hozzáállást tartja egyedül elfogadhatónak. Úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldalt ez a tény rendkívüli módon irritálja, olyannyira, hogy képesek minden politikai és emberi erkölcsöt felrúgva, önmagukból kifordulva köpdösődni. Mindeközben nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy ezzel nemcsak egy konkrét személyt, hanem az egész vajdasági magyar közösséget kompromittálják, és mindezt csak azért, mert nem tudják elviselni, hogy a polgárok nem kérnek az általuk propagált agresszív nézetekből, szélsőségekből.

– Mennyire működőképes jelenleg a Vajdaság tartományi autonómiája, illetve a kulturális autonómiát irányító Magyar Nemzeti Tanács (MNT)?

– Vajdaság autonómiájának kérdése a kilencvenes évektől errefelé egyik gyújtópontja a szerbiai politikai színtérnek. Szerdán fogadta el a tartományi képviselőház azt az új statútumtervezetet, amely a tartomány alapokmányát összehangolta azzal az alkotmánybírósági határozattal, amely jelentős mértékben megnyirbálta a tartomány autonómiáját. Elégedetlenek vagyunk a tartomány jelenlegi jogállásával, de a jogállamban való gondolkodás megköveteli tőlünk, hogy tiszteletben tartsuk az alkotmánybíróság határozatát. Ugyanakkor Szerbia európai integrációs lépései már ebben a kezdeti stádiumban is megmutatták, hogy szükség lesz az alkotmány módosítására, vagy akár egy teljesen új alaptörvény megalkotására. Ebben a folyamatban az ország regionalizációjának, decentralizációjának kérdése is újra lesz gondolva, beleértve a Vajdaság hatásköreinek kérdését is. Egyébként köztudott, hogy a vajdasági autonómiával összefüggésben a VMSZ meghirdetett programbeli célkitűzése, hogy a tartománynak törvényhozói, végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatási autonómiája is legyen. Az MNT az utóbbi négyéves időszakban bebizonyította, hogy egy hatékonyan működő országos kisebbségi önkormányzat, melynek sikerült megfogalmaznia a vajdasági magyar közösség kulturális autonómiája tekintetében fontos távlati, stratégiai elképzeléseket. Ám egyúttal konkrét lépéseket is megvalósított, mint például a magyar közösségnek fontos oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvételét vagy a beiskolázást támogató programot, valamint az egyedinek számító ösztöndíj rendszert, melynek köszönhetően növelni tudta azoknak a magyar diákoknak és egyetemistáknak a számát, akik a szülőföldjükön szeretnének továbbtanulni. Ugyanakkor az építkezésnek folytatódnia kell. Kihangsúlyoznám, hogy az elkövetkező időszakban a VMSZ minden erejével azon lesz, hogy az MNT helyzete tovább erősödjön, hatáskörei kiteljesedjenek. Azt, hogy erre van reális esély, a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződésünk erre vonatkozó konkrét kitételei is bizonyítják.

– Korábban azt nyilatkozta, hogy európai parlamenti képviselőként elsősorban a saját közössége érdekeit kívánja képviselni, de Szerbia uniós csatlakozását is szeretné segíteni. Összehangolható ez a két célkitűzés?

– Szerbia és a vajdasági magyar közösség közös távlati érdeke az, hogy Szerbia minél előbb váljon az Európai Unió teljes jogú tagjává. Az integrációs folyamatot ugyanakkor figyelni kell, nem szabad átsiklani számunkra fontos kérdéseken, mert a Kárpát-medencei tapasztalat azt mutatja, hogy a tárgyalások során megoldatlanul maradt kisebbségi kérdések rendezésére az EU-tagság elnyerése után minimális az esély. Ami biztató, hogy a magyar–szerb kapcsolatok az utóbbi évek munkájának köszönhetően olyan szintű nyitottságúak, amelynek eredményeképpen már nincsenek tabutémák, amelyekről nem lehet tárgyalni, amelyekkel kapcsolatban nem fogalmazhatnánk meg a konkrét elvárásainkat. Úgy vélem, hogy a kisebbségek jogállásának kielégítő rendezése és a vajdasági magyarság jó helyzete Szerbia tárgyalási pozícióit is erősíti, tehát távlatilag a két célkitűzést igen is egybe lehet fésülni.

– Európa-szerte talán soha nem hangzott el annyi kritika az unióval szemben, mint az utóbbi egy-két évben. Szerbiából, a Vajdaságból milyennek látszik az EU?

– Természetes, hogy más-más képpel rendelkeznek a már EU tagok és a még csak tagjelölt országok. Véleményem szerint Szerbiában nagyon kevesen vannak tisztában az EU-tagság hozadékával. Kétségtelen, hogy a délszláv háborúk, a gazdasági válság árnyékából rendkívül vonzó kilátást jelent egy olyan közösség részévé válni, amely világviszonylatban is a biztonság, s az anyagi jólét szinonimája. Szerbiának tehát jelen pillanatban a teljes jogú EU-tagság elnyerése elsősorban politikai, ideológiai, pszichológiai szempontból fontos, mivel ezen keresztül ez a megviselt ország végre nem csak földrajzi és kulturális, de politikai, jogi értelemben is az európai népek családjához tartozna.

Pataky István (Magyar Nemzet)