A koszovói albánok tömegesen érkeznek Szerbiába a merdarei átkelőn keresztül, onnan pedig taxisok és gépkocsivezetők Szabadkára szállítják őket. Ez naponta 500-600 embert jelent. A menekülők azt használják ki, hogy személyigazolvánnyal utazhatnak Szerbiába. A tömeges kivándorlás már a koszovói parlamentben is téma volt, de mindössze egy olyan határozatot fogadtak el, amely senkit semmire nem kötelez.

Tegnap mindössze egyetlen óra leforgása alatt tizenöt albán család kelt át gyalog a merdarei átkelőn, továbbá több emberekkel teli autóbusz is a Koszovót elhagyó polgárokat szállította Szerbiába. A gyalogosan és autóbuszban átkelők leginkább az éjszaka folyamán igyekeznek átjutni a határon. Számukra a koszovói és kuršumlijai közvetítők fuvart biztosítanak Szabadkáig. Az átkelő gyalogosok között látni időseket és fiatalokat, nőket és gyerekeket, rájuk a szerb oldalon kuršumlijai fuvarozók, taxisok vagy magánautók várnak. Szinte az összes kuršumlijai taxis részt vesz az albánok szállításában. Az út ára Merdaretól Szabadkáig – az utasok számától függően – 200 euró körül alakul.

Ugyanakkor naponta tíz Koszovóból érkező menetrend szerinti autóbusz gördül be a belgrádi pályaudvarra. Az ezeken utazó koszovói állampolgárok a szerb fővárosból utaznak tovább Szabadka felé, hogy a zöld határon át Magyarországon keresztül jussanak el Nyugat-Európába. A taxisok azt mondják, naponta kétszer is megjárják a Belgrád és Szabadka közötti 200 kilométeres útszakaszt. „3-4 hónapja tart már, hogy vagy tíz busz érkezik, mindegyik zsúfolásig teli utasokkal, vagyis naponta 500-600-an, főként koszovói albánok” - mondta egy belgrádi taxisofőr sietve, mivel közben éppen egy újabb koszovói utasokkal teli busz érkezik a pályaudvarra.

Az egyik podujevói közvetítő, a 60 éves B. N., aki a koszovói településektől a határig szervez fuvart a távozni vágyóknak, a Beta hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az albánok a szegénység miatt hagyják el tömegesen Koszovót. „Tudni lehet, hova mennek: az európai államokba. Előbb Merdaretól Szabadkáig mennek, majd onnan oda, ahova sikerül, kit hova visz az út” – magyarázta B. N.. Szavai szerint a koszovói buszállomásokról naponta legalább tíz olyan autóbusz indul, amely a Szabadkára tartó albánokat szállítja.

A koszovói média értesülései szerint mostanáig már több mint 50 ezer albán hagyta el Koszovót. A szerbiai és koszovói rendőrség információi szerint az elvándorlás folyamatos, a gyalogosan átkelő személyek száma pedig napról napra nő. Egyes koszovói sajtóorgánumok arról tájékoztatnak, hogy egyes, Podujevóhoz közeli falvak már teljesen elnéptelenedtek.

„Nincs munka, semmi sincs, csak a maffiózók. Németországba indultunk, eltartani a gyerekeimet, 15 éve nincs munkám, ha kapok is, havi 100-120 euróért” - mondta egy koszovói menekült.

Voltak olyan koszovói migránsok is, akik saját menekülésükről készítettek felvételeket. A videóban arról beszélnek, hogy nehéz az átkelés, de megéri. Ásotthalmon egymást követik a koszovói menekültekből álló csoportok. Általában nők és gyerekek is vannak köztük, összesen annyi holmival, ami a kezükben is elfér. Egyikük név nélkül nyilatkozott: „A csatornán keresztül jöttünk át. Farönköt fektettünk a vízre, hogy az asszonyok és a gyerekek is át tudjanak jönni” - mondta egyikük.

A koszovói magyar nagykövet a Híradónak azt mondta: hiába figyelmeztetik az EU-tagállamok a koszovóiakat arra, hogy nem kaphatnak menedékjogot az Unióban. „Valószínűleg a koszovói kormánytól várhatnánk újabb kezdeményezéseket, hogy valamennyire esélyt kínáljon a fiatal lakosságnak, vagy felhívja az illegális migráció veszélyeire a figyelmet” – mondta Balla Lóránt, koszovói magyar nagykövet.

A tömeges kivándorlás csütörtökön a koszovói parlamentben is téma volt, de csak egy senkit semmire nem kötelező határozatot fogadtak el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma tárgyal a koszovói migránsok kéréséről. Ban Ki-mun főtitkár Belgrádot és Pristinát is felszólította arra, az Európai Unió közvetítésével tegyenek hatékony lépéseket.

Újabb menekülteket tartóztattak fel a rendőrök Budapesten és Győrben

Újabb csaknem 100 koszovói menekültet tartóztattak fel a rendőrök Budapesten és Győrben. A Keleti pályaudvaron több mint 50-en próbáltak meg feljutni a Münchenbe tartó vonatra. Ugyanerről a járatról Győrben további több mint 40 koszovóit szállítottak le. Magyarországon 2012 óta megnégyszereződött az illegális bevándorlók száma.

Nem akarták megmondani, honnan érkeztek Magyarországra azok a menekültek, akiket rendőrök tartóztattak fel tegnap délelőtt a Keleti pályaudvaron. A több mint 50 koszovói állampolgár valószínűleg a Győrön és Bécsen át Münchenbe tartó vonattal akart kijutni az országból. A többségében fiatalokból álló csoport iratait a pályaudvar rendőrőrsén ellenőrizték, majd kisbuszokkal vitték el őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba

Voltak azonban, akiknek mégis sikerült elindulniuk a vonattal. Őket Győrben szállították le, csakúgy, mint hétfőn. Akkor több mint 200 koszovóit kísértek be a rendőrök az állomás legnagyobb várótermébe ugyanerről a járatról, mert nem volt vízumuk.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a rendőrség évértékelőjén arról beszélt: 2012 óta megnégyszereződött az illegális bevándorlók száma. Csongrád és Bács-Kiskun megyébe ezért plusz rendőröket kellett átcsoportosítani. „A külső határon elfogottak többsége koszovói, szír és afgán állampolgár volt. Az intézkedés alá vont személyek jellemzően a zöld határon lépnek be illegálisan Magyarország területére. Tavaly augusztustól drasztikusan megnőtt a zöld határon a kiskorú gyermekekkel érkező koszovói családok száma" – mondta Papp Károly, országos rendőrfőkapitány.

Az Alapjogokért Központ szerint az uniós jogszabályok lehetővé tennék, hogy Magyarország is elkészítse az úgynevezett "biztonságos származási országok" listáját. Ezen azok az országok szerepelnének, amelyekben nincsen a menekült státusz igénylésére okot adó konfliktus. "Hogyha bizonyítást érdemlően meg lehet állapítani, hogy valaki egy ilyen országból érkezik, és nem politikai menekült, vagy nem háborús konfliktus miatt menekült el az állampolgársága szerinti országból, országából, sokkal gyorsabban ki lehetne deríteni, hogy jogosult-e erre a státuszra, vagy nem" – közölte Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. (Beta, B92, M1 Híradó)