Szerbiában, a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint, az év második negyedének végén egy kicsivel több mint 2 millió volt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor, a munkaerővel kapcsolatos felmérés azt az eredményt hozta, hogy az idei év második negyedének végén a foglalkoztatottak száma jóval magasabb, meghaladta a 2,8 milliót is, írja a Dnevnik.
A nyilvántartott foglalkoztatási mutatók és a munkakerőről készült felmérés eredményei között jelentős eltérés van. Az előző eredményeit ugyanis a kötelező szociális biztosítás központi adattárából illetve a statisztikai intézet adataiból kapják, a felmérés, vagyis az ankét viszont a foglalkoztatás formális és nem formális formáit egyaránt számításba veszi. A közel 800 ezres különbség pedig szembetűnő. Ők azok, akik “hivatalosan” nincsenek nyilvántartva, feketén vagy erősen kifogásolható, bizonytalan szerződések alapján dolgoznak.
Az ankét Szerbia 11.493 háztartását, illetve 27.593, 15 évnél idősebb személyt ölelt fel.
A törvényszerűen bejelentett dolgozók közül az év második negyedének végén legtöbben a feldolgozóiparban dolgoztak – 416.126-an, legkevesebben pedig az ingatlanpiacon, ingatlankereskedőként – 5.649-en. Sokan vállalnak munkát a kis- és nagykereskedelemben, s a gépjárműiparban szerelőként – 332 ezren, a közlekedési és raktározási munkakörben pedig 114.619-en.
A mező-, erdő- és vízgazdaságban 33.279 foglalkoztatott van, a tájékoztatás és kommunikáció területén 59.143, míg a vendéglátó- és szolgáltatóiparban 71.603-an dolgoznak.
Az építőiparban majdnem 90 ezren vannak hivatalosan munkaviszonyban, írja az újvidéki napilap, míg a vízellátás és a szennyvízkezelés területén 35.129-en vannak bejelentve. Az adminisztratív munkakörökben 89.468 foglalkoztatottat jegyez a statisztika, a művészet és szórakoztatás területén pedig 33.769-et. A bányaiparban ennél jóval kevesebben, 24.521-en dolgoznak, míg az elektromos energia és gázellátás, valamint a távfűtés területén 28.094-en.
A pénzügyi és biztosítási területen dolgozók száma 44 ezer körül mozog, míg 96.407 olyan dolgozó van nyilvántartva, akik a tudományos és innovációs területekhez köthető munkahelyekt töltik be. Az állami közigazgatásban a kötelező szociális biztosítás területén majdnem 160 ezren dolgoznak, a többi szolgáltatói területen mintegy 41 ezren, az oktatásban 140 ezer dolgozó van, az egészségügyi és szociális védelmi területeken pedig az idei év második negyedének végén 160.000 foglalkoztatottat jegyeztek.
A fent felsorolt számadatok azokra vonatkoznak, akiknek határozott vagy határozatlan időre szóló rendes, szabályszerű munkaszerződésük van, vagy akik munkaviszonyon kívül dolgoznak szerződés alapján, ideiglenes vagy időszakos munkát végeznek, akik önálló tevékenységgel foglalkoznak, gazdasági társaságok alapítói, vállalkozók, akárcsak azok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak és megtalálhatók a központi nyilvántartásban.
Másfelől, a munkaerőről végezett felmérés elemzése során a foglalkoztatottak körébe kerültek azok is, akik hetente legalább egy órában valamilyen (pénzben vagy természetben) fizetett munkát végeznek, akárcsak azok, akiknek volt állásuk, de ideiglenesen felfüggesztették azt, visszatérési garanciák mellett (magyarán, fizetetlen szabadságon voltak). De az ankét azokat is beszámította, akiket “nem formálisan” foglalalkoztattak. Ez pedig virágnyelven, avagy a statisztika nyelvén azokat jelöli, akik feketén voltak kénytelen dolgozni – általában be sem jegyzett “cégekben”, vagy a bejegyzettekben, de mindenféle, a munkavállalónak bármiféle biztonságot és védelmet nyújtó szerződés nélkül. Számuk óvatos (statisztikai) becslések szerint 800 ezer körül van.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!