Gyanút keltő volt már az a detonáció is, amely jól kivehetően hallatszott a Párizsból közvetített péntek esti francia-német barátságos focimérkőzés első félideje alatt, és amely hozzánk, a meccset égi csatornán át követő, több ezer kilométer távolságra levő, mit sem sejtő tévénézőkhöz is eljutott. Ki gondolhatta volna közülünk, hogy miközben a legkiválóbb francia és német focisztárok mérik össze erejüket egy baráti vetélkedőn, mi történik a stadionon kívül?

Ez volt a merényletsorozat kezdete: az elkövető jeggyel próbált bejutni a Stade de France-ba, a biztonsági őrök azonban észrevették, hogy robbanószerkezetekkel megpakolt mellény van rajta, mire menekülni kezdett, és felrobbantotta magát. Húsz perccel később a sportlétesítmény másik bejáratánál egy újabb öngyilkos merénylő aktivizálta a testére erősített bombákat. Mint mostanra kiderült, a támadók első számú célpontja éppen a stadion volt, ahol nyolcvanezren gyűltek össze, és jelen volt Francois Hollande francia köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter és más magas rangú tisztségviselők. A terv az volt, hogy minél több embert öljenek meg és hatalmas pánikot idézzenek elő.

Az első detonáció hallatán, mint a közvetítés során láthattuk, a játékosok egy pillanatra megtorpantak, de a bíró nem reagált, így folytatták a játékot. Ugyanígy történt a második robbanás után is, a mérkőzés ekkor sem szakadt meg. A terrorelhárítás emberei azonban ekkor már nyilván tudták, hogy miről van szó, de okos meggondolásból nem rendelték el a meccs megszakítását, nehogy pánik törjön ki a nézőseregben. Csupán a díszpáholy eminens vendégeit, Francois Hollande elnököt és vendégeit evakuálták sürgősen. A közönséget csak a meccs végét jelző sípszó után szólították fel hangosbeszélőkön, hogy őrizze meg nyugalmát és a kijárat helyett vonuljon a pályára, ott várja meg az újabb utasítást.

Az első támadó - mint a helyszínen talált útlevélből kiderült - az a 25 éves Ahmed Almohammad volt, aki alig egy hónappal korábban Szerbiában is megfordult. Azaz átutazott az országon a migránsáradattal. Október 3-án magát menekültnek álcázva Törökországból érkezett hamisított szír útlevéllel Görögországba, majd onnan a balkáni útvonalon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon és Magyarországon át került Ausztriába, ahonnan Franciaországba távozott. Szerbiába Preševónál lépett be, az itteni regisztrációs központban ujjlenyomatot vettek tőle, de papírjait rendben találták, és folytathatta útját. A horvátok lefényképezték, majd tovább szállítottak a magyar zöldhatárra. Akadálytalanul jutott át a magyar és az osztrák ellenőrzésen is. Ki tudja, hogy hány terroristának sikerült így bejutnia az Európai Unióba? És hányan vannak most is az országainkon áthaladó menekültek között? Biztonsági szakértők szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezetben profi csoportok dolgoznak azon, hogy harcosaik elvegyülhessenek a migránsok között.

A borzalmak éjszakáján a dzsihadisták hat helyszínen követtek el véres terrortámadásokat a francia főváros több kerületében: ártatlan utcai járókelőket, a kávézók teraszán ülő embereket gyilkoltak meg, nem végleges adatok szerint 132-en vesztették életüket, 350-en megsebesültek, közülük mintegy százan súlyosan. A legkegyetlenebb vérengzés, mint már a híradásokból tudjuk, a Bataclan koncertteremben játszódott le, ahol ezerötszáz fiatal vett részt egy rockkoncerten. A terembe benyomuló fegyveresek hidegvérrel sortüzet zúdítottak a közönségre. Amikor néhány perc múlva megérkeztek a rendőrök, négy támadó öngyilkos merényletet követett el, újabb ártatlan embereket ragadva magukkal a halálba, az ötödikkel a rendőrök végeztek.

A francia média feltételezése szerint a merénylők közül akár több is francia állampolgár lehetett, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak a szíriai és iraki konfliktusban, majd hazatértek. Erre abból következtetnek, hogy a Bataclan színházba behatoló terroristák egymás között franciául beszéltek, és lövöldözés közben ezt kiáltozták: „Hollande elnök hibája minden, nem kellett volna beavatkoznia Szíriában” – idézték az egyik tanú beszámolóját.

A dzsihadista szervezet nem sokkal a merényletsorozat után magára vállalta a felelősséget, közleményükben Párizst a „feslettség és bűn fővárosának”, valamint az „európai keresztesek zászlósának” nevezték. Az öngyilkos merénylőkről szólva a dzsihadisták arra kérték Allahot, „fogadja be őket a vértanúk közé, és minket is küldjön utánuk”. A közleményből az is kiderül, hogy a támadási célpontok között valóban első helyen szerepelt a Stade de France stadion, ahol „a félkegyelmű Hollande elnök” is jelen volt, ám oda, szerencsére, nem jutottak be.

Európa és Franciaország a második világháború utáni legvéresebb terrortámadást szenvedte el. A francia elnök a merényleteket háborús cselekménynek nevezte, és kemény választ ígért. Franciaország egész területén szükségállapotot vezettek be, harmincezer rendőrt mozgósítottak, a határokon pedig tüzetesen ellenőrzik a járműveket. Feltételezik ugyanis, hogy az akciónak több részvevője volt, akik megpróbálnak egérutat nyerni. Párizsban bejelentették, hogy a szíriai térségbe küldik a Charles de Gaulle nevű atommeghajtású anyahajót. A járművön állomásozó Rafale típusú gépek hétfő reggel meg is kezdték a támadást az IÁ állásai ellen. A párizsi vérfürdő új szakaszt nyithat ebben a háborúban.

A szörnyű esemény után nemcsak a szíriai konfliktushoz való hozzáállásban következhet be fordulat, hanem az Európát elárasztó menekültáradat megítélésben is. Különösen annak a ténynek a fényében, hogy a párizsi merénylők egyike bizonyítottan a balkáni útvonalon migránsként jutott el Nyugat-Európába, de egyik társáról is ezt feltételezik. A következmény az lehet, hogy egyre több európai ország ereszti le a határsorompót a migránsok előtt, megfogadva a biztonságpolitikai szakértők figyelmeztetését, hogy az ilyen hatalmas tömeg úgyszólván ellenőrizetlen beáramlása óriási biztonsági kockázatot jelent. A másik várható következmény pedig a szélső jobboldali pártok előretörése lesz.

Az iszlám terroristák, akik között Európából származó, a dzsihadisták által agymosással radikalizált fiatalok is vannak, a félelem és a rettegés légkörét idézhetik elő békéjével dicsekvő kontinensünkön.

Győzni nem tudnak, állítják a katonai elemzők, de ettől még Európa veszíthet.

J. Garai Béla