Vajdaság
Ködbevesző célok
A VMDP megállapításai a nemzeti tanácsok felállításával kapcsolatos tevékenységről
Betűméret:             
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) értékelte a nemzeti tanácsok felállításával kapcsolatos tevékenységet. Megállapításai a következők:
1. A 2008-as parlamenti választások előtt létrehozott Magyar Koalíció közös autonómiakoncepciója kimondja: a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) célja, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség alapérdekeit, s a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus útján, biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi kultúránk megőrzését és fejlesztését.
Az MNT megválasztásával kapcsolatban a közös dokumentum leszögezi: „A jelöltlisták állításának joga a magyar politikai pártokat és a vajdasági magyarok választói névjegyzékén szereplő személyekből álló polgári csoportokat illeti meg. Az általános választói névjegyzék részét képező magyar választói névjegyzéket a közigazgatási szervek hozzák létre, együttműködve a magyarság érdekvédelmi szervezeteivel.”
2. A VMDP választmányának értékelése szerint a hatályos nemzeti tanácsokról szóló törvény a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójában rögzített követeléseket mellőzi:
- a magyar választók névjegyzékét nem az illetékes szerb hatalmi szervek hozzák létre, s a „fele plusz egy mérce miatt” nincs rajta minden magyar, aki ezt nem ellenzi;
- a magyar választók e csonka névjegyzéke nem része az általános választói évjegyzéknek;
- a jelöltállítás jogát megkapták a szerb pártok által patronált civilszervezetek is;
- a Magyar Koalíció dokumentumában rögzített követelés ellenére a hatályos törvény előirányozza a tartományi képviselőházban a nemzeti közösségek tanácsának létrehozatalát, ami a gyakorlatban amolyan ellenőrző szerv lesz a Magyar Nemzeti Tanács fölött.
3. A VMDP választmánya megállapítja, hogy a szerb nemzeti érdek iránt lojális magyar szakpolitikusok Várady, Korhecz és Józsa a Magyar Koalíció álláspontját figyelmen kívül hagyták, s részt vettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény magyar érdekekkel szembenálló szövegének kidolgozásában.
A VMDP, a Magyar Koalíció egyik tagjának kérését semmibe véve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 2009 júniusában nem járult hozzá a rossz dokumentum nyilvános megvitatásához, majd képviselői augusztus végén megszavazták a nemzeti tanácsokról szóló törvény magyar érdekekkel ütköző javaslatát.
4. A VMDP – mivel az, legfontosabb rendelkezéseit tekintve mellőzi a vajdasági magyarság alapérdekeit – már korábban elhatárolódott a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől, és végül úgy döntött, nem legitimálja ezt a testületet, s nem vesz részt az MNT megválasztásában.
A VMDP választmánya újólag megállapítja, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásáról szóló törvénnyel elindított politikai folyamatok nyomán nem jöhet létre sem legitim, sem legális Magyar Nemzeti Tanács. Az Újvidéki Televízióban Várady Tibor is elismerte: ez nem autonómia.
5. Az MNT nem lehet legitim, mert a kisebbségügyi minisztérium által véglegesített csonka választói névjegyzéken – amelynek gerincét a VMSZ-nek az adatkezelés alapelveit mellőző pártlistája képezi – nem szerepel minden választójoggal rendelkező szerbiai magyar szavazó.
A hatályos törvényben előírt feliratkozási eljárás miniszteri engedéllyel bekövetkezett mellőzése, nevezetesen a feliratkozni hajlandó magyarok adatainak a VMSZ pártnyilvántartásába való felvétele – amit a szerb adatvédelmi biztos szintén sérelmesnek tart – kérdésessé teszi az MNT megválasztásának legalitását is.
6. A VMDP választmánya politikailag elfogadhatatlannak tartja a MNT tagjainak jelölésével kapcsolatos mesterkedéseket. Ellenzi, hogy a Tadić-féle Demokrata Párt (DS) egy civilszervezeten keresztül juttassa be magyar pártkatonáit a Magyar Nemzeti Tanácsba.
Ez a szerb törekvés megkárosítja a vajdasági magyarokat. A civilszervezetek jelölési jogának beiktatásával, az MNT többgyökerűvé vált. Azzal, hogy a magyar pártok, illetve a magyar választók névjegyzékén szereplő polgárok csoportjain túlmenően a civilszervezetek is állíthatnak jelöltlistát, a törvényhozó megszünteti a Magyar Nemzeti Tanács népképviseleti jellegét, s lehetetlenné teszi a választások többpárti modellben történő rendes lebonyolítását.
A civilszervezetek nem pártszerű képződmények. Nincs szerepük a parlamenti képviseletek megválasztásában, s nem lehetnének jelen az MNT esetében sem. Politikailag elfogadhatatlan, hogy a DS hatalmi pozíciójával visszaélve, dominanciáját egy a pártoktól alapvetően eltérő közjogi státusú civilszervezet listájának a választási folyamatba történő becsempészésével kívánja biztosítani.
A VMSZ a DS felől érkező politikai nyomásnak láthatóan nem tud, vagy nem akar ellenállni. Ami azt jelenti, hogy ez a magyar párt, immár nem tud, vagy nem is akar önállóan politizálni.
7. Történelmi perspektívába helyezve a zajló eseményeket elmondható, hogy a MNT megválasztása körül most összecsapnak a magyarok, akik a történelmi VMDK helyi hatalomhoz simuló szárnyaként 1994-ben kiváltak, s megalapították a VMSZ-t, meg azok, akik saját személyes érdekeik érvényesítését DS-tagként, vagy kollaboránsként, látják leginkább megvalósíthatónak. Pártjuk hatalmi pozíciójánál fogva jelenleg a DS-tagoknak áll a zászló. Csak akkor, kinek felelnek a Magyar Nemzeti Tanácsba beválasztott DS-tagok. A magyar szavazóknak, vagy a belgrádi központjuknak?
8. A VMDP választmánya végül megállapítja: amennyiben a jelenlegi történések folytatódnak a Magyar Nemzeti Tanács nem válhat a vajdasági magyarság érdekérvényesítő, legális és legitim képviseleti testületévé. Következményként előbb-utóbb felveszi a szerb nemzeti érdek demokratikus köntösbe bújtatott kiközvetítőjének szerepét.
A magyar autonómia tehát továbbra is olyan cél, amelynek megvalósításáért a VMDP szerint érdemes folytatni a politikai küzdelmet. (Közlemény)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az újvidéki felső bíróság 30 napos előzetes letartóztatást rendelt el Goran Vesić, korábbi építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter számára, valamint Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra korábbi igazgatója számára, míg Jelena Tanasković és Anita Dimovski három hónapig terjedő házi őrizetbe...
2024. NOVEMBER 23.
[ 13:35 ]
November 24-én, 14 órára újabb tüntetést jelentettek be az újvidéki vasútállomásnál az ott történt tragédia miatt, amelyben 15-en veszítették életüket, és ketten súlyosan megsérültek. A megmozdulás szervezője a Sviće és a Stav szervezetek. „Az elmúlt héten bebizonyítottuk, hogy a rezsim enged a polgárok,...
2024. NOVEMBER 23.
[ 12:23 ]
Az újvidéki felső ügyészség javasolta a bíróságnak, hogy rendelje el az előzetes letartóztatását annak a 13 személynek, akiket a vasútállomás védőtetőjének leomlása kapcsán tartóztattak le, amely során 15 ember vesztette életét. Az elfogott személyek között van Goran Vesić építési miniszter, Jelena Tanasković,...
2024. NOVEMBER 23.
[ 9:13 ]
Beolvasás folyamatban