Ködbevesző célok
A VMDP megállapításai a nemzeti tanácsok felállításával kapcsolatos tevékenységről
Betűméret:
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) értékelte a nemzeti tanácsok felállításával kapcsolatos tevékenységet. Megállapításai a következők:1. A 2008-as parlamenti választások előtt létrehozott Magyar Koalíció közös autonómiakoncepciója kimondja: a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) célja, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség alapérdekeit, s a Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus útján, biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi kultúránk megőrzését és fejlesztését.
Az MNT megválasztásával kapcsolatban a közös dokumentum leszögezi: „A jelöltlisták állításának joga a magyar politikai pártokat és a vajdasági magyarok választói névjegyzékén szereplő személyekből álló polgári csoportokat illeti meg. Az általános választói névjegyzék részét képező magyar választói névjegyzéket a közigazgatási szervek hozzák létre, együttműködve a magyarság érdekvédelmi szervezeteivel.”
2. A VMDP választmányának értékelése szerint a hatályos nemzeti tanácsokról szóló törvény a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójában rögzített követeléseket mellőzi:
- a magyar választók névjegyzékét nem az illetékes szerb hatalmi szervek hozzák létre, s a „fele plusz egy mérce miatt” nincs rajta minden magyar, aki ezt nem ellenzi;
- a magyar választók e csonka névjegyzéke nem része az általános választói évjegyzéknek;
- a jelöltállítás jogát megkapták a szerb pártok által patronált civilszervezetek is;
- a Magyar Koalíció dokumentumában rögzített követelés ellenére a hatályos törvény előirányozza a tartományi képviselőházban a nemzeti közösségek tanácsának létrehozatalát, ami a gyakorlatban amolyan ellenőrző szerv lesz a Magyar Nemzeti Tanács fölött.
3. A VMDP választmánya megállapítja, hogy a szerb nemzeti érdek iránt lojális magyar szakpolitikusok Várady, Korhecz és Józsa a Magyar Koalíció álláspontját figyelmen kívül hagyták, s részt vettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény magyar érdekekkel szembenálló szövegének kidolgozásában.
A VMDP, a Magyar Koalíció egyik tagjának kérését semmibe véve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 2009 júniusában nem járult hozzá a rossz dokumentum nyilvános megvitatásához, majd képviselői augusztus végén megszavazták a nemzeti tanácsokról szóló törvény magyar érdekekkel ütköző javaslatát.
4. A VMDP – mivel az, legfontosabb rendelkezéseit tekintve mellőzi a vajdasági magyarság alapérdekeit – már korábban elhatárolódott a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől, és végül úgy döntött, nem legitimálja ezt a testületet, s nem vesz részt az MNT megválasztásában.
A VMDP választmánya újólag megállapítja, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásáról szóló törvénnyel elindított politikai folyamatok nyomán nem jöhet létre sem legitim, sem legális Magyar Nemzeti Tanács. Az Újvidéki Televízióban Várady Tibor is elismerte: ez nem autonómia.
5. Az MNT nem lehet legitim, mert a kisebbségügyi minisztérium által véglegesített csonka választói névjegyzéken – amelynek gerincét a VMSZ-nek az adatkezelés alapelveit mellőző pártlistája képezi – nem szerepel minden választójoggal rendelkező szerbiai magyar szavazó.
A hatályos törvényben előírt feliratkozási eljárás miniszteri engedéllyel bekövetkezett mellőzése, nevezetesen a feliratkozni hajlandó magyarok adatainak a VMSZ pártnyilvántartásába való felvétele – amit a szerb adatvédelmi biztos szintén sérelmesnek tart – kérdésessé teszi az MNT megválasztásának legalitását is.
6. A VMDP választmánya politikailag elfogadhatatlannak tartja a MNT tagjainak jelölésével kapcsolatos mesterkedéseket. Ellenzi, hogy a Tadić-féle Demokrata Párt (DS) egy civilszervezeten keresztül juttassa be magyar pártkatonáit a Magyar Nemzeti Tanácsba.
Ez a szerb törekvés megkárosítja a vajdasági magyarokat. A civilszervezetek jelölési jogának beiktatásával, az MNT többgyökerűvé vált. Azzal, hogy a magyar pártok, illetve a magyar választók névjegyzékén szereplő polgárok csoportjain túlmenően a civilszervezetek is állíthatnak jelöltlistát, a törvényhozó megszünteti a Magyar Nemzeti Tanács népképviseleti jellegét, s lehetetlenné teszi a választások többpárti modellben történő rendes lebonyolítását.
A civilszervezetek nem pártszerű képződmények. Nincs szerepük a parlamenti képviseletek megválasztásában, s nem lehetnének jelen az MNT esetében sem. Politikailag elfogadhatatlan, hogy a DS hatalmi pozíciójával visszaélve, dominanciáját egy a pártoktól alapvetően eltérő közjogi státusú civilszervezet listájának a választási folyamatba történő becsempészésével kívánja biztosítani.
A VMSZ a DS felől érkező politikai nyomásnak láthatóan nem tud, vagy nem akar ellenállni. Ami azt jelenti, hogy ez a magyar párt, immár nem tud, vagy nem is akar önállóan politizálni.
7. Történelmi perspektívába helyezve a zajló eseményeket elmondható, hogy a MNT megválasztása körül most összecsapnak a magyarok, akik a történelmi VMDK helyi hatalomhoz simuló szárnyaként 1994-ben kiváltak, s megalapították a VMSZ-t, meg azok, akik saját személyes érdekeik érvényesítését DS-tagként, vagy kollaboránsként, látják leginkább megvalósíthatónak. Pártjuk hatalmi pozíciójánál fogva jelenleg a DS-tagoknak áll a zászló. Csak akkor, kinek felelnek a Magyar Nemzeti Tanácsba beválasztott DS-tagok. A magyar szavazóknak, vagy a belgrádi központjuknak?
8. A VMDP választmánya végül megállapítja: amennyiben a jelenlegi történések folytatódnak a Magyar Nemzeti Tanács nem válhat a vajdasági magyarság érdekérvényesítő, legális és legitim képviseleti testületévé. Következményként előbb-utóbb felveszi a szerb nemzeti érdek demokratikus köntösbe bújtatott kiközvetítőjének szerepét.
A magyar autonómia tehát továbbra is olyan cél, amelynek megvalósításáért a VMDP szerint érdemes folytatni a politikai küzdelmet. (Közlemény)
Az újvidéki felső bíróság 30 napos előzetes letartóztatást rendelt el Goran Vesić, korábbi építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter számára, valamint Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra korábbi igazgatója számára, míg Jelena Tanasković és Anita Dimovski három hónapig terjedő házi őrizetbe...
2024. NOVEMBER 23.
[ 13:35 ]
November 24-én, 14 órára újabb tüntetést jelentettek be az újvidéki vasútállomásnál az ott történt tragédia miatt, amelyben 15-en veszítették életüket, és ketten súlyosan megsérültek.
A megmozdulás szervezője a Sviće és a Stav szervezetek.
„Az elmúlt héten bebizonyítottuk, hogy a rezsim enged a polgárok,...
2024. NOVEMBER 23.
[ 12:23 ]
Az újvidéki felső ügyészség javasolta a bíróságnak, hogy rendelje el az előzetes letartóztatását annak a 13 személynek, akiket a vasútállomás védőtetőjének leomlása kapcsán tartóztattak le, amely során 15 ember vesztette életét.
Az elfogott személyek között van Goran Vesić építési miniszter, Jelena Tanasković,...
2024. NOVEMBER 23.
[ 9:13 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!