A Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetételének hamarosan lejár a mandátuma. „Egy új gyakorlat áll mögöttünk, amikor a párt (VMSZ) és a civilek együttes listán indultak, majd valamiképpen együttesen is működtek. A kiindulópont az volt, hogy eggyel több civil lesz a listán, mint ahány párttag. Ez formailag meg is valósult – ám vajon a gyakorlatban és tartalmilag is?“ – teszi fel a kérdést a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (CISZ) szervezésében megvalósuló értékelő fórum vitaindító anyaga, amelyet a Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke, Miskolczi József, a Keresztény Értelmiségi Kör alelnöke, Ricz András, a RegionálisTudományi Társaság elnöke, a Civil Stratégia szakmai kidolgozója és Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke és a CKT elnöke fogalmazott meg. A CISZ 600 meghívót küldött szét a civil tevékenységgel foglalkozó személyeknek és szervezeteknek Vajdaság-szerte, a palicsi Öko Központban több tíz szervezet képviseltette magát szombaton.

Az Összefogás lista módszeréből származó előnyök között említik azt, hogy a civilek nagyobb kampány és anyagi megterhelés nélkül jutottak az MNT-be, a tanács lehetővé tette a közösségépítési folyamat folytatását, az összvajdasági Civil Konzultatív Testület, valamint a Vajdasági Magyar Civil Stratégia létrejöttét, illetve a Szekeres László Alap támogatásainak odaítélésében megvalósuló nagyfokú civil befolyást.

A hiányosságok és kudarcok között első helyen szerepel a pártonkívüliek besimulása és kezdeményezőkészségének hiánya a párttal szemben. Továbbá, hogy a magyarországi támogatások odaítélését a VMSZ továbbra is kisajátítja, semmi civil beleszólást nem engedélyez. Hasonlóképpen a magyarországi adományozók is. Bírálják még, hogy egyes pártonkívüli struktúrák az MNT-ben túlreprezentáltak (színészek, egyházak, „általános” értelmiségiek), mások (pl. újságírók) viszont nincsenek jelen; hiányzik továbbá a vállalkozói szféra és a civil egyeztető csoport, amely hatékonyan képviselné az egyes területeket.

A résztvevőknek eljuttatott anyag 5 pontban fogalmazza meg a jövőbeli MNT felé irányuló elvárásait civil szempontból, ezek:

1. A magyarországi támogatáspolitikának a civil részét vagy az egyik, vagy a másik listaállítási móddal civil közösségileg befolyásolhatóvá és lebonyolításában civil barátabbá kell tenni! (Mondhatni azt is, hogy ez egyik sarkalatos kérdése annak, hogy együttes, vagy külön listán induljunk.)

2. Fontos, hogy a civilek továbbra is része legyenek az MNT szakpolitikai rendszerének, s civil ügyben civilek legyenek ennek hordozói. A Civil Konzultatív Testületet meg kell őrizni az eljövendő MNT-ben is, legfeljebb a civil stratégia által generált változások miatt kisebb változást kellene eszközölni a tagságában (az ágazati és a területi elv még tökéletesebb megvalósítását erősítve).

3. A 2012-ben elfogadott civil stratégia megvalósítását tovább kell folytatni, s némileg növelni kell az MNT évi költségvetésében e célra elkülönített forrásokat.

4. A civil stratégia kapcsán létrehozott civil központokat intézményesíteni kellene és normatív támogatásban részesíteni, s információs–tanácsadó tevékenységüket az összes civil szervezetre ki kell terjeszteni.

5. A magyar többségű önkormányzatok költségvetésében növelni kell a civil szervezetek támogatásának keretét, a civil szervezeteknek kiírt pályázatok elbírálásába megfigyelő jelleggel civil delegáltakat is be kell vonni, s erősíteni kell az önkormányzatok és a létrejövő lokális civil fórumok közötti minél szélesebb együttműködést (pl. önkormányzat által fizetett ingyenes közös könyvelő biztosítása által).

A fórum egyik célja a visszatekintés volt, hogy lássuk, mi történt az elmúlt négy évben. Ne csak néhány ember véleménye legyen meghatározó, hanem egy közös állásfoglalás alakuljon ki: kicsik és nagyok, közeliek és távoliak is szóhoz jussanak – nyilatkozta Béres Zoltán a CISZ találkozóját követően. Hozzátette: ennek az összképnek az a célja, hogy segítsünk abban a folyamatban, hogy az MNT következő összetételében átörökölje a pozitívan értékelt munkát és kezdeményezéseket. Számos javaslat és ötlet hangzott el a mai napon. A civileknek résen kell lenniük, hogy az eddig elértek ne kerüljenek háttérbe és ne vesszenek el.

Több érv elhangzott amellett, hogy a civilek külön listát indítsanak az MNT-választásokon, de sokan emeltek hangot a javaslat ellen is, és érveltek a közös lista mellett. Milyen arányokat tapasztalt ebben a kérdésben a civilek között?

"Nehéz a helyzetem, mert erről a kérdésről a fórumot megelőzően is volt már véleményem, amit megerősítettek a résztvevők felszólalásai. A legkecsegtetőbb lehetőség a saját lista lenne, de ez anyagi háttér nélkül megvalósíthatatlan, másrészt hatalmas aláírásgyűjtésbe kellene kezdeni, és a mai fórum részvételi aránya is azt mutatja, hogy annyira még nem vagyunk erősek, hogy önálló listát indítsunk", válaszolt Béres.

"Sokszor az volt az érzésem, hogy velünk ellentétben, akik nyomon követjük az eseményeket és apró dolgokon és megoldásokon törjük a fejünket, a szélesebb közvélemény számára alap definíciók is hiányoznak. Alapvetően a civil szervezetek szerepét nem értik az emberek a társadalomban, ebből a szempontból rengeteg a tennivaló. Nem csoda, hogy a politikusok sem értik sokszor, hogy mit akarnak a civilek, tehát nem tudja az egyik, hogy mit akar a másik. Ez a kommunikációs fal, amit nem sikerül átütni. Mindenki a saját fejében sütögeti a gondolatait és bizalmatlanul méregeti a másikat. Ilyen fórumokra szükség van, lehet, hogy érdemes lenne egy olyan fórumot is szervezni, hogy a meghívott civileken kívül a politikum is képviseltetné magát", tette hozzá a CISZ elnöke.

Ebbe az irányba mutat, hogy a fórumot követően a tervek szerint a tanácskozás által megbízott személyek leülnek a VMSZ elnökével tárgyalni a szakmai anyagban szereplő kezdeményezések tárgyában.

Basity Gréta