Négy évvel ezelőtt, 2010. június 30-án tartotta alakuló ülését a szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács. A 35 tagú testület munkáját 78%-os támogatottságának köszönhetően a Magyar Összefogás lista képviselői irányíthatták. A hatalmi lista fele-fele arányban oszlott meg a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve független értelmiségiek, civilek és az egyház képviselői között. Ezen 28 tag mellett 4 a Vajdasági Magyarként Európába, 1-1 képviselő pedig a Kézfogás a magyarságért, a Magyar Liga és a Magyar Remény Mozgalom listákról került a testületbe.

Az MNT 44. rendes ülésén elfogadták a tanács négyéves tevékenységéről szóló 160 oldalas beszámolót, amelyben kiemelik, hogy a stratégiákban előirányozott programcélok megvalósítása mellett a Magyar Nemzeti Tanács folyamatosan ellátta mindennapos törvényes kötelezettségeit és teendőit, valamint hangsúlyozzák, hogy a Magyar Nemzeti Tanács tevékenysége a nyilvánosság széles körű bevonásával zajlott, minden döntésről, intézkedésről, tervről folyamatosan és kimerítően tájékoztatták a közvéleményt.

A beszámoló két politikai vonatkozású eseményre is kitér: Az első, hogy a tanács négyéves mandátuma végén, májusban a Szerbiai Népképviselőház jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, és ezzel stabilabb és kedvezőbb jogi kereteket alkotott a 2014 októberében esedékes nemzeti tanácsi választások lebonyolításához. A második a szerbiai Alkotmánybíróság idei januári döntése, amellyel a nemzeti tanácsokról szóló törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. „Ez utóbbi fejlemény ugyan jelentős visszalépést jelent a nem területi nemzetiségi autonómia ügyének Szerbiában, de döntően mégsem hátráltatta mindennapi munkánkat” – áll a hamarosan nyomtatásban is megjelenő beszámolóban.

„A négyéves mandátum lejárta után fontos elszámolnunk és beszámolnunk” – mondta dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke a tanács szerdai ülésén. A most elkészült 160 oldalas beszámolóban rengeteg adat és tény kerül felsorolásra, az MNT elnöke az efölötti ítéletet a magyar közösségre bízta beszédében, amelyet az ősszel esedékes választásokkor szavazatokkal is kifejezhetnek a kisebbség tagjai.

Dr. Korhecz Tamás a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés időszakaként jellemezte az elmúlt négy esztendőt, amelyet a mostani összetételű nemzeti tanács örökségének nevezett az elnök. „A kisebbségi sorsban élő elszakított magyar közösségek az elmúlt közel 100 esztendőben csak itt, a Vajdaságban jutottak el oda, hogy szakmai stratégiákat készítettek a megmaradásuk, a nemzetpolitikai céljaik meghatározása és megvalósítása érdekében” – méltatta a nyolc stratégiai dokumentum kidolgozásának jelentőségét Korhecz, aki kiemelte, hogy a stratégiai tervezés terén a vajdasági magyarság megelőzte az anyaországi és a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika stratégiai alapokra fektetését is. Az ezekben a középtávú stratégiákban megfogalmazott helyzetértékelések, megállapítások és célokat nem vesztettek aktualitásukból, kiállták az idő próbáját – hangsúlyozta az MNT elnöke. Nagyon sok olyan terület van már, ahol mérhetővé váltak az eredmények – nyomatékosította dr. Korhecz Tamás, aki felszólalásában a szakmai politizálás megalapozásának időszakaként jellemezte az MNT négyéves tevékenységét.

A folytatásban területenként beszámolók hangzottak el a legfontosabb programokról és eredményekről:

A felsőoktatási ösztöndíjprogram egy olyan kísérlet részét képezi, amellyel hosszútávon próbáljuk megalapozni a magyar kisebbség jövőjét, boldogulását, érvényesülését a szülőföldön – összegezte a felsőoktatás területén kitűzött célokat Korhecz. Több száz olyan fiatalt ösztöndíjazunk, amik az MNT támogatása nélkül nem járhattak volna egyetemre vagy főiskolára, illetve nem a szülőföldön folytatták volna tanulmányaikat. A programban résztvevő fiatalok többsége itthon képzeli el a jövőjét – tartja a legfontosabb eredménynek az MNT elnöke.

Várkonyi Zsolt, a tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke számokban is meghatározta az eddigi tevékenységet: 43 rendes ülésre és egy ünnepi ülésre került sor, amelyen 479 napirendi pontot vitattak meg a képviselők és 611 döntést hoztak meg. A tanács hat munkatestülete és egy állandó konzultatív testülete mintegy 400 ülést tartott. A költségvetésről szóló beszámolóból kiderül, hogy az eltelt négy évben a Magyar Nemzeti Tanács 923.600.396 dinárt költött el a köztársasági, tartományi, önkormányzati és magyarországi támogatásoknak köszönhetően.

Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke elsősorban az iskolákkal, a pedagógusokkal, a szülőkkel kialakított együttműködésben látja a MNT sikerét, a magyar nyelvű oktatás színvonalának javításával, az iskolabusz-programmal, valamint az egyéb közoktatási programokkal számos célt megvalósított a tanács. Kizárólag a szerb nyelv tanítása terén nem jutottak megegyezésre a minisztériummal, így ezen a területen sikertelennek ítélte az elmúlt időszakot Joó Horti, ez a feladat már az új összetételű MNT-re vár – mondta a tanácsos.

Lovas Ildikó kulturális tanácsos a tanács projekttámogatási rendszerét emelte ki, amely által az emberek, öltetek és értékek kerülhettek előtérbe.

Beretka Katinka, hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos a beszámolóból a következő részletet emelte ki: „A nemzeti kisebbségi hivatalos nyelvhasználat az elmúlt évtizedek alapvetően kedvezőtlen nyelvpolitikájának köszönhetően a mindennapi élet inkább kivételes és nem magától értetődő jelenségévé vált. Olyan intézkedésekre volt szükség, amelyek újra felélesztik a vajdasági magyar közösségben a magyar nyelv iránti kötődést a hivatalos szervek előtt eljárásokban, de ugyanúgy felélesztik az egész társadalomban a valamikor természetes többnyelvűség iránti igényt vagy legalább annak elfogadását.”

Kókai Péter, a Tájékoztatási Bizottság alelnöke optimistán tekint a médiában bekövetkező technikai átalakulások folyamatára, mint elmondta, az MNT támogatást élvező médiaházak fiatal munkatársai segítségével új dimenzióba léphet a vajdasági tömegtájékoztatás.

Az ellenzéki felszólalásokban is túlnyomórészt pozitív elbírálásban részesítették az MNT négyéves tevékenységét. A kritikák elsősorban a munka további folytatásának adtak irányt, illetve az egyes területek eddig megoldatlan pontjaira hívták fel a figyelmet. Širková Anikó képviselő a Magyar Szó napilap főszerkesztőjének leváltását, illetve a zentai önkormányzat és a tanács közti konfliktust bírálta felszólalásában. Rácz Szabó László aktívabb és bátrabb politizálást kérte számon a tanácstagokon, valamint külső politikai erők hatásának tulajdonította az MNT egyes döntéseit,emellett úgy ítélte meg, hogy az automómiatörekvések terén többet is tehetett volna a tanács. László Bálint a szerb nyelvű oktatást hatékonyabbá tevő tanterv elfogadtatásának elmaradásáért, a diplomahonosítás körüli nehézségek megoldatlanságáért, illetve a tájékoztatási terek kisajátításáért marasztalta el felszólalásában az MNT-t irányító Összefogás képviselőit. Csengeri Attila pedig sajnálatát fejezte ki az elnök „politikai nyugdíjba vonulása“ miatt. A méltatásokat és kritikákat követően 22 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta a tanács az elmúlt négy évről szóló beszámolót.

Az ülés hátralévő részében a topolyai Népkönyvtár elnevezésének megváltoztatásáról döntöttek a képviselők. Náray Éva képviselő, a könyvtár igazgatója rámutatott, hogy első ízben neveznek el egy művelődési intézményt egy vajdasági magyar kortárs íróról. Juhász Erzsébet Topolyán született, 50 éves munkássága indokolja, hogy az intézmény, amelynek teljes írói hagyatékát adományozta a művész családja, Juhász Erzsébet nevét vegye fel. Náray elmondta, nagyon büszke a közösségre, hogy felismerték az ebben rejlő értéket.

A tanács elfogadta még az alap és középfokú zenei oktatásban használatos tantervjavaslatot, amely a magyar népzenei oktatás szakmai hátterét adja, továbbá jóváhagyták az adai Műszaki Iskola és Kollégium nevének megváltoztatásáról, a tizenötnél kevesebb tanulóval rendelkező magyar tagozatok megnyitása jóváhagyásának véleményezéséről és az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtárosi megbízásáról megfogalmazott kérvény támogatását.

Basity Gréta