Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a Topolyán kialakult korrupciós botrány után példaértékű lenne, ha Pásztor István is benyújtaná a lemondását, hangzott el ma a párt óbecsei székházában megtartott sajtótájékoztatón.

Csonka szerint a Topolyán történtek rámutatnak a Szerbiában és Vajdaságban uralkodó politikai helyzetre, s mint mondta, a VMDK szerint az eset nem egyedülálló, számos községben hasonló, rendeltetésellenes módon használják fel a közpénzeket.

A topolyai eset jól mutatja, hogy milyen körülmények uralkodtak el a kisebbik kormánypárt berkein belül. Hiteltelen színjátéknak tekintjük, hogy az egész botrányt a most már lemondott Kókai Mernyák Melinda nyakába kívánja varrni a VMSZ, hiszen a kifizetésekkel csak a pártja által megkötött koalíciós szerződéseket teljesítette a község volt elnöke - mondta el Csonka Áron, aki arról is beszélt, hogy a pártja információi szerint a korrupciós botrány több közvállalatot is érint, valamint több helyi közösséget is, itt kiemelte a pacséri és a bácskossuthfalvi helyi közösségeket.

A VMDK elnöke leszögezte azt is ha a VMSZ vissza szeretné szerezni a hitelességét, akkor a párt hozza nyilvánosságra, hogy az önkormányzati képviselőik és a közvállalati igazgatóik milyen járandóságokat kapnak. Egyben fel is szólították Pásztor Istvánt, hogy mutasson példát és kínálja fel lemondását, ezt Csonka azzal indokolta, hogy információik szerint a VMSZ elnöke 2008-ban tartományi magánosítási titkárként az akkor frissen felvásárolt PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát igazgatóbizottságában ült, ahol 3 ezer eurót kapott az akkori munkájáért.

A topolyai korrupciós ügyek miatt a VMDK hiteltelennek tekinti a községi vezetést, éppen ezért szerintük az egyedüli megoldást a község számára csakis egy előrehozott rendkívüli választás jelenthetné.

Kiskorúsították az MNT-t?

A mai sajtótájékoztató második felében Tari István, a párt alelnöke valamint a nemrégiben új összetétellel megalakult Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagja beszélt a szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzatának 2. rendes ülésén történtekről.

A politikus nehezményezte, hogy az MNT legutóbbi ülésén a párjának mind a 14 módosító indítványát lesöpörték az asztalról és helyette olyan javaslatokat fogadtak el, amelyekkel szerintük kiskorúsították a Magyar Nemzeti Tanácsot, mint mondják a Végrehajtó Bizottság kinevezésével az MNT a saját képviselőinek jogait és jelentőségét csökkentette önhatalmúlag.

Tari arról is beszélt, hogy javaslataikkal el szerették volna érni, hogy gátat szabhassanak az esetleges visszaéléseknek. Indítványozták, hogy összeférhetetlen legyen az MNT tagjai számára az, hogy az MNT által alapított intézményeket is irányítsák, hiszen ezáltal saját maguk támogatásáról szavazhat egy-egy tanácstag.

"A kérdéseink nagyrészt a visszaélések megszüntetésére vonatkoztak, mint például, hogy mely ügyviteli bankokon keresztül valósítja meg az MNT a pénzügyi gazdálkodását, mi történt a kamatokból származó bevételekkel, egyáltalán mennyi pénzel rendelkezik jelenleg az MNT, de megkérdeztük azt is, hogy hány munkatársa van az MNT-nek. Mindemellett kértük, hogy tételesen mutassák be a fizetésforgalmakat, a kommunális és kommunikációs, valamint a karbantartási kiadásokat és anyagköltségeket", ismertette Tari István a kérdéseiket, amelyekre írásos választ várnak az MNT hivatalától.

Szabó Attila