A tavalyi, a megszokott évi 400-600 milliméteres csapadéknál 50-60 százalékkal nagyobb mennyiségű csapadék és az őszi betakarításokat megelőző eső katasztrofális helyzetet teremtett az egyébként is gyengébb minőségű földekkel rendelkező magyarkanizsai rétben. Sajnos hasonló bajokkal küszködnek a martonosi, a horgosi, az adorjáni és a kispiaci rétben mezőgazdasági földterülettel rendelkező gazdák is. Egyedül a község magasabb területein, az oromhegyesi, tóthfalusi, völgyesi, velebiti és oromi parcellákon nincsenek ilyen gondok.

A vízzel sújtott termőterületek nagy részén az őszi termést, a kukoricát és a cukorrépát, sőt, itt-ott a cirkot sem tudták a gazdák betakarítani, ami gyakorlatilag kétéves terméskiesést jelent számukra. Amellett, hogy az idei termést nem tudják betakarítani, tavasszal nem tudnak szántani és vetni, a föld tehát, legalább őszig parlagon marad. Hétfőn délelőtt a termelők a községi illetékesek és az újságírók kíséretében traktorral járták be a terepet. Ha nem így lett volna, talán senki sem jut el azokra a területekre, mert négy kerék meghajtású terepjárón illetve az említett traktoron kívül, oda más járművel eljutni lehetetlenség lett volna.

Már a traktornyomok is magukért beszéltek. Bő másfél órán át furikáztunk, hol 10, hol 40-50 centis mély nyomot hagyva magunk után. Fotóztunk, kameráztunk, de a tervezett helyszíni riportok készítésére nem volt lehetőségünk, mert az eső egyre fokozódott, veszélyben voltak a mikrofonok, a kamerák.

- A probléma sok összetevőből áll. Egyik a sok eső, hiszen csak szeptemberben nagyjából 170 milliméter esőt kaptunk, ami azt eredményezte, hogy ez a helyzet kialakuljon. A már telített talajt alulról a talajvíz pumpálta, felülről pedig a hatalmas mennyiségű csapadék, úgyhogy gyakorlatilag a két vízszint összeért, és ez a mai napig is így áll. A kanálisokból sokáig szabadesésben távozhatott a víz a Tiszába, mert a folyó vízszintje is a szokásosnál alacsonyabb volt, mindössze néhány napig voltunk kénytelenek átpumpálni a vizet a folyóba. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy egyes felelőtlen termelők engedély nélkül átfolyó nélküli átjárókat építettek a kanálisokon, amivel azoknak megszüntették alapvető funkciójukat. Most, amikor baj van, ugyanazok a termelők a segítségünket kérik a földjeiket elöntő víz miatt. Ez nincs rendjén. Vagy együtt dolgozunk vagy sehogy sem, ha baj van, ha nincs – nyilatkozta Ördögh Rudolf, a DTD Vízgazdálkodási Vállalat magyarkanizsai részlegének vezetője.

Velünk volt Balázs Tibor magyarkanizsai, növénytermesztéssel és birkatenyésztéssel foglalkozó termelő is. Vízzel elöntött földje mellett keserű mosollyal húzta ki a földből ottmaradt cukorrépáját. A két jókora répa láttán csak annyit mondott: pár vagon cukorrépám fog itt elrothadni, amiből nem kevés cukor lett volna.

- Nem tudtam felszedni ezt a három hold répát, akárhogy is próbálkoztam vele. Mindig olyan volt az időjárás szeptember elejétől, amikor elkezdődött a szezon, hogy arra a földre nem lehetett rámenni. Próbálkoztunk, de nem mert senki sem rámenni, mert elsüllyedtek a nagy gépek. A rétben termett kukoricám egy része is oda lett. Valamennyit le tudtunk szedni, de csak úgy, hogy kosarakkal hordtuk ki a parton leparkolt traktorig, mert a földbe a traktor sem tudott volna bejönni, vagy ha megrakjuk kukoricával, egyszerűen elül, elakad. Borzasztóan nehéz munka volt. A répából valamennyi hasznom lett volna, de ha belegondolok, hogy legalább 150 ezer dinárt belefektettem, semmiképp sem térült volna meg ilyen körülmények közepette. Így viszont egy hatalmas veszteség. A birkáimnak ugyanakkor nincs eledelük, mert a takarmány is a rétben rekedt. Miből vegyek, amikor bevételem sincs – kérdezi Balázs Tibor.

A községi önkormányzat és a Község Agrár Uniója is igyekszik segíteni a károsult termelőkön. Községi vonatkozásban esetleges adókedvezményeket tud biztosítani a gazdáknak, de egyezségre próbál jutni a Zentai Cukorgyárral is, hogy az könnyítse meg vagy ütemezze át, esetleg írja le a cukorrépa-termelők szerződésben felvállalt terheit. Nyilvánvaló, hogy a gyárnak más községekből is jelentkezni fognak hasonló gondokkal, ezért az önkormányzat a felsőbb fórumokhoz is fordul.

- Fontos volna elérni, hogy az érintett termelők mentesüljenek a lecsapolási illeték kötelezettsége alól, hiszen nem tehetnek róla, hogy ilyen viszontagságos időjárási körülmények sújtják őket. Katasztrófahelyzetet a község nem kérelmezhet, hiszen emberéletek nem forogtak, nem forognak veszélyben, bár a terméskiesés miatt közvetett úton nagyon sok ember megélhetése forog kockán – hallottuk halász Mónikától, a Községi Tanács mezőgazdasági és vízügyi megbízottjától.

Pénteken a termelők nyilvános fórumot tartanak a magyarkanizsai városháza dísztermében, hogy az illetékesekkel együtt konkretizálják a feladatokat és mielőbb megtalálják a megoldási javaslatokat a kárt szenvedett gazdaságok megsegítésére.

A nem hivatalos felmérések szerint a vízzel elöntött területeken a kukorica 10, a cirok 20, a cukorrépa 50 százaléka víz alatt áll. A parcellák megközelítése szinte lehetetlen, úgyhogy az esetleges komolyabb fagyokig lényegbeli változásra nem is lehet számítani. Az akkor leszedésre kerülő kukoricával talán még lehet mit kezdeni, de a cukorrépát, a kinn rekedt cirkot és a takarmánynövényeket tavasszal valószínűleg beszántják. Azokon a területeken őszig semmit sem lehet elvetni vagy elültetni. Innen a kétéves kiesés, amit remélhetőleg az illetékesek megértenek és méltányolnak is majd.

Bödő Sándor