Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja ünnepi fogadásán kimagasló állami kitüntetéseket nyújtott át a vajdasági magyarság két meghatározó alkotóművészének. Kollár Ilona népművész Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, míg Nemes Fekete Edit keramikus művész a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Kollár Ilona Kishegyesen született, és máig is ott él. Adóhivatalban betöltött tisztsége mellett egy életöltőn át kézműves. Nyugdíjba vonulása után, 1997-ben megszerezte a budapesti felsőfokú Népi Játék és Kismesterségek Szakoktató Képző oklevelet. Több mint egy évtizeden át rendszeres résztvevője volt a határon túli pedagógusok kézműves táborának Magyarországon, ahol bővítette a már elsajátított kézműves tudását, így a szövés, hímzés, csuhézás, mézeskalács készítés, tojásírás, fafaragás, fazekasság, nemezelés, bőrözés, és gyöngyfűzés mesterségét is. Minden évben nagy sikerrel szerepel a Budapesti Mesterségek Ünnepén a vajdasági Folklór Központtal. Munkáját eddig is elismerés övezte, a szakma is elismerte – háromszor érdemelte ki a Népművészet Nagymestere-díjat, rengeteg dicsérő oklevél, köszönőlevél díszíti lakását.

Ilonka néni képviselte először Vajdaságot Washingtonban 2013. július elején a Magyar örökség – Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogram keretében. A hagyományos népi mesterségeket és a Vajdaság jellegzetes ételeit mutatta be a Fehér Ház előtt megrendezésre került közel kéthetes rendezvényen.

Kollár Ilona már fiatal korától kezdve aktív résztvevője a hegyesi közéletnek, a községi női szervezet elnökeként és a községi képviselő testületben dolgozott hosszú évtizedekig, de nyugdíjas korában is vállalta a Helyi Közösség képviselő testületének elnöki posztját.

Egyedi alkotásaiba belefoglalja lelke egy részét is. A Gyöngyösbokrétán és Durindón fellépők Kollár Ilona népviseletbe öltöztetett rongybabáját vihették haza emlékül. Zászlót hímzett településeknek, Rozi babája nagy sikert aratott az Újvidéki Vásáron. Határokon innen és túl is ismerik a nevét, munkásságát. Tudását megosztja másokkal is, gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, átadja a tojásfestés, írás, hímzés, karcolás rejtelmeit, a batikolás, nemezelés fortélyait, otthonosan mozog a szövés, kosárfonás, gyöngyfűzés terén is.

Külön figyelmet érdemelnek kézimunkái. A kishegyesi kézimunkacsoportnak 1955-től tagja, ma már vezetője is. Az iskola Galériáját a Nagyanyáink hagyatéka című kiállítással avatták fel, ezt láthatták a budapestiek is az Égtájak Fesztiválon.

Kollár Ilonát több évtizedes népi hagyományápoló és alkotó munkája, áldozatos közösségszervező tevékenysége elismeréséül Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.

Nemes Fekete Edit Szabadkán született és Kishegyesen nőtt fel. Az újvidéki Iparművészeti Középiskola kerámia szakának elvégzése után általános iskolai tanárként dolgozott Kishegyesen. Közben 1969-ben befejezte az újvidéki Pedagógiai Főiskola Képzőművészeti szakát. Ugyanebben az évben a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesülete rendes tagjává választotta. 1975-től Szabadkán él és dolgozik.

Kerámiával 1962-ben kezdett foglalkozni a kishegyesi Dévics Imre Kerámiai Művésztelepen, amelynek azóta állandó részvevője, később vezetője volt.

Első munkáin a népi kerámia hatása érezhető, ezt azonban a kísérletezés korszaka követte. Új formáit teljesen új technikával alkotta, vékony agyaglapokból megformálta az első asszonyalakot, s közel egy évtizedig ennek a témának a változatait készítette, elsősorban az asszonyiság és az anyaság, valamint az emberi élet sorsfordulóinak témájában.

Az ezredfordulótól egy, eredetiségében teljesen új, egyéni szakasz kezdődik, amelyben történelmi és vallási témák fonódnak egybe nemzeti múltunk és az ősi kereszténység elemeivel. Gyakori témája a Madonna a Gyermekkel. Vallásos témájú kerámiaalkotásai csodálatos lelkiséget sugároznak. Művészetének visszatérő motívumai a szülőföld és a haza szimbólumaként megjelenő asszonyalakok és házak.

Közösségéhez, a vajdasági magyarsághoz való szoros kötődését jelzi, hogy számos, a régió magyarságának életében kiemelt jelentőséggel bíró jelkép megalkotója, így Csépe Imre-emlékplakett alkotója, valamint Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség életműdíjának, a Magyar Életfa nevet viselő, kerámia faliképnek a megálmodója.

86 önálló tárlata volt, valamint 323 hazai és külföldi csoportos kiállítás-közös tárlat részvevője – hangzott el a méltatásban.

Alkotásai számos hazai és külföldi közgyűjteményben megtalálhatók. Számos elismerése közül, csak a legutóbbiakat említem: Szabadka város Dr. Bodrogvári Ferenc-díja (2001), Fórum-díj (2001), Nagyapáti Kukac Péter-díj (2004), Csongrád megye Közgyűlésének díja (2005).

Babity János főkonzul a magyar kerámiaművészet területén létrehozott kimagasló életművének, valamint alkotói és közösségi tevékenységében a nemzeti és keresztény értékek elhivatott képviseletének elismeréséül Nemes Fekete Edit keramikusművésznek átnyújtotta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje állami kitüntetést.

Basity Gréta