A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének mai sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Tanács 4. rendes üléséről és egyéb témákról is szó esett. A párt képviselői kemény bírálatokat fogalmaztak meg több kérdéssel kapcsolatban. Elmarasztalták az MNT-t is.

A párt óbecsei székházában Csonka Áron, a VMDK elnöke elmondta, hogy az utóbbi hetek eseményei és nyilatkozatai több ízben is igazolták a párt korábbi felvetéseit. Egyik ilyen kérdésként említette a sajkás-közi magyarság vagyon visszaszármaztatási jogát, a kollektív bűnösségük tavalyi eltörlésének tükrében. A VMDK a rendelet megjelenésekor figyelmeztetett, hogy a kormány ezzel nem rendezte visszamenőleg a kollektív bűnösség kérdését, valamint hogy az érintettek nem igényelhetik vissza az elkobzott vagyonukat, hiszen a visszaszármaztatási törvény keretideje a tavalyi év elején lejárt, a napokban Losoncz Dávid és Bozóki Antal ügyvédek nyilatkozatai is megerősítették a vajdasági párt ezen aggodalmait. Éppen ezért méltánytalannak nevezték a történelmi megbékélés ezen félmegoldásait és hibás döntéseit.

Hasonlóan megerősített problémaként említették az MNT jogköreire vonatkozó felvetéseiket is, amelyet a párt szerint Vukašinović Éva tartományi ombudsman nemzeti kisebbségi jogokkal megbízott helyettesének - portálunkon is közölt - nyilatkozata is alátámaszt, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az MNT annak ellenére használ fel költségvetési pénzeket, hogy arra formális és jogi szempontból nem lehetne illetékes.

"Az ombudsmanhelyettes kijelentései megerősítik mindazt, amit mondtunk ezidáig, hogy a nemzeti tanácsok rendszere jogilag nézve egy torzszülött, amelyet nem lehet semmilyen mértékben kulturális autonómiának minősíteni, hiszen a státusza rendezetlen." - mondta Csonka Áron.

A Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésével kapcsolatban Csonka leszögezte, hogy továbbra is követelik a testület átláthatóságát, éppen ezért terjesztett be a VMDK egy javaslatot, amelyben azt kérik, hogy minden jogi aktust, amelyet megszavaz a tanács, azokat tegyék elérhetővé a tanács honlapján. A párt tapasztalatai szerint ez korábban így volt, míg az új felállású tanács megalakulása óta ez a gyakorlat megszűnt. Annál is inkább fontos ez, mert az MNT elfogadott ügyrendje szerint a tanács döntései a meghozataluktól érvényesek, ám hatályba csak azután lépnek, ha azok megjelennek a hivatalos honlapon is. E tekintetben számos mulasztás történt, amely így az MNT jogszerűségének határát súrolja, valamint sérti a közösség informálásának lehetőségét is, véli Csonka.

Tari István, a VMDK képviselője elmondta, hogy a legutóbbi MNT ülésen is számos indítványt és módosító javaslatot nyújtottak be, ezek közül többet is kiemelt. Képviselőik kérték, hogy az MNT állandó bizottságai számára, a véleményezési jogukon túl, határozzák meg a hatás- és jogköreiket, ugyanis erről, máig nincs külön határozati szabályozás. A képviselő ismét nehezményezte a tanácstagok összeférhetetlenségét, ugyanis megállapítása szerint a nemzeti tanács tagjainak legalább az egynegyede olyan kulturális egyesületet vezet, amelyet anyagilag is támogat az MNT. A VMDK képviselői figyelmeztették arra is a képviselőtársaikat, hogy a Tartományi Kulturális titkár egy átiratban kérte az érintett képviselőket, hogy ne vegyenek részt érdek-összeütközés miatt az eszközök szétosztási folyamatában, ám ezt végül nem fogadták meg az érintett MNT tagok.

Tari István kérésének ellenére sem olvasták fel Matuska Mártonnak és Vicei Károlynak az MNT-hez is intézett nyílt levelét, amelyet a képviselő a vajdasági magyar sajtó- és véleményszabadság ismételt megsértéseként értékelt. A képviselői kérdések körében Tari elégedetlenségét fejezte ki, amiért az MNT képviselőinek a sajtóból kellett értesülnie az Andrási Attila és a Szabadkai Színház Magyar Társulata között kialakult, sokszor botrányos körülményekről, mivel hivatalosan semmiféle beszámolóban vagy napirendi pontban nem foglalkozott a kérdéssel a Magyar Nemzeti Tanács.

A VMDK képviselője egy módosító javaslatban kérte azt is, hogy a tanács és a tanács testületeinek illetményeire vonatkozó összegeket csökkentsék, ugyanis azokat túlzónak ítélték meg. A végül elfogadott javaslat értelmében a tanács alelnökét havi 15 ezer dinár illeti meg, a tanács tagjait havi 5 ezer dinár, a bizottsági elnököket 10 ezer dinár, az állandó bizottságok tagjait pedig ülésenként 3 ezer dinárnyi tiszteletdíjra jogosultak. Mint elhangzott a VMDK sokallta ezeknek a juttatásoknak az összegét. Indoklásuk szerint erre azért is lett volna szükség, mert például a tanács alelnökének magában az ülésvezetésben nincs kiemelt szerepe, mégis a 15 ezer dináros juttatása mellé megkapja még az 5 ezer dináros képviselői díját, amihez jön még a bizottsági tagsági illeték is, így havonta akár 23 ezer dinárt is kereshet szinte semmiféle valós feladat vagy hatáskör nélkül. Hasonló példa a bizottsági elnökök helyzete is, akik a bizottsági ülések levezetéséért megkapják a 10 ezer dináros fizetésüket, valamint az 5 ezer dináros képviselői díjban is részesülnek, sőt ezen felül a 3 ezer dináros bizottsági illetményre is jogosultak. Ezek az összegek pedig sok esetben megközelítik, sőt akár meg is haladhatják a délvidéki magyarok havi keresetét, értékelték a VMDK politikusai.

Szabó Attila

_{Kapcsolódó cikk}

A tartományi ombudsmanhelyettes kijelentésének téves értelmezése