Ha a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) tekintek, azt látom, hogy a irányultsága ellentétben áll az elveimmel. Nem fogadom el azt, hogy harcolok egy rendszer megváltozásáért, másnap pedig megcsókolom és megölelem a megdöntött rendszer képviselőit – jelentette ki Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség egyik alapítója és sokévi elnöke, Szabadka egykori polgármestere, a szerbiai kormány alelnöke az októberi változásokat követően a Subotičke novine szabadkai hetilapnak adott interjújában.

Kasza József politikai nyugdíjba vonulásáról szólva azt mondta, kölcsönösen nem tud egyetérteni ő a politikával, illetve a politika vele. „Nem tudom tolerálni a demokrácia megszüntetését úgy, hogy eliminálják egy pártnak azokat a tagjait, akik nem ugyanazt gondolják, mint a király és a királynő, ugyanis a mai VMSZ-nek van királya és királynője, illetve hercege és természetesen gyalogosai is. A médiumokat pártsajtóvá alakítja, az emberek viszont nem annyira tanulatlanok, hogy ne lássák, a Magyar Szó és a Pannon TV a VMSZ szócsövévé vált. A Pannont azonban arra a esetre alapították, ha privatizálásra kerül a Szabadkai Rádió, s így a magyar szerkesztőségnek módja legyen az objektív tájékoztatásra, ne pedig egy meghatározott párt szócsöve legyen” – fogalmazott az interjúban Kasza Jószef.

Arra a kérdésre, hogy eszerint az ő idejében szabadabb volt-e a média, Kasza azt válaszolta, egyetlen újságíró sem vádolhatja meg azzal, hogy kérte, valamit olyat írjon, amit ő vagy a párt diktált. „A párt nem avatkozott be a szerkesztéspolitikába, mint ahogyan az ma történik, és ami még rosszabb, az újságírók esetében öncenzúráról beszélgetünk, mert ha nem az aktuális nomenklatúra szája íze szerint írnak, megrövidítik őket pénzügyileg, vagy elveszítik a munkahelyüket” – fejtette ki véleményét az egykori VMSZ-elnök. A médiaprivatizáció kapcsán megjegyezte, ez nagyon nehéz lesz, mert nem nőttünk fel még ahhoz, hogy a tulajdonosok szabad sajtót működtessenek, és ne saját érdekeiket tartsák szem előtt, de ennek ellenére szerinte lehetséges a megoldás.

A jelenlegi szabadkai hatalomnak felrótta, hogy nem foglalkozik alapvető problémák megoldásával, s azt mondta, a VMSZ sokáig hallgatott például a Népszínház épületének problémájáról a vajdasági parlamentben és kormányon belül, „most pedig kiveszik a naftalinból azokat az ötleteket, amelyet mandátumom idején én találtam ki”. Megjegyezte, nem a saját érdemeit kívánja kiemelni, hanem a jelenlegi hatalmat bírálja, mert szerinte a VMSZ az a párt, amelynek meg kellene oldania Szabadka problémáit.

„A Magyar Nemzeti Tanácsban egy csomó tanácsadói testületet alkotnak, most kezdődik a kidolgozása valamilyen stratégiának a foglalkoztatás és iskoláztatás problémájának megoldására, egyszóval a magyarságnak a szülőföldön való megmaradására. Számos egyetemet végzett fiatalunk van, nagyszerű ifjúságunk van, de őket sehol nem kapcsolják be a vezetésbe, a VMSZ és az MNT szerveiben szinte nincs iskolázott káder, tudományok doktora, és ez probléma” – fejtegette Kasza, s elmondta, egészségi állapota akadályozza meg abban, hogy teljes erővel részt vegyen a politikában.

Az Agrobank-ügy kapcsán elmondta, még mindig folyamatban van az ellene folyó, 2012-ben indult eljárás, és szerinte még messze van a lezárástól, mert a négy vádiratban 32 vádlott neve szerepel. „Esetemben a vád inkább politikai természetű, ugyanis a szabadkai fiókintézetnek nem volt hatása a több millió dináros hitelek odaítélésére, minden döntés Belgrádban született” – fűzte hozzá.

Beszélt továbbá a Magyarország által a vajdasági magyar vállalkozóknak odaítélendő gazdaságfejlesztő hitelről is. Szavai szerint a közvélemény felháborodása miatt Orbán Viktor magyar miniszterelnök leállította ezt a folyamatot, de a napokban kijelentette, hogy mégis kiosztják majd a hiteleszközöket.

Ugyanakkor elmondta, szerinte csak pénzkidobás a magyar–szerb határra tervezett kerítés felépítése, mert ez nem fogja feltartóztatni a migránsokat. „Azt kell mondanom, semmiképpen sem tudom elfogadnia a kerítésépítést a 21. században” – szögezte le, majd hozzáfűzte, a bevándorlás problémája miatt szerinte Pásztor Istvánnak mint a tartományi parlament elnökének már korábban reagálnia kellett volna, azt követelve a szerb államtól és az illetékes szervektől, hogy védjék meg az országhatárokat. „Főleg mivel gyakran kapcsolatban van Magyarországgal, időben kérhette volna tőlük, hogy az Európai Unióban (EU) a megfelelő módon közelítsék meg ennek a problémának a megoldását” – fűzte hozzá interjújában Kasza József.