Közel 60 ombudsman és érdeklődő részvételével harmadik alkalommal tartottak ombudsman konferenciát Topolyán. A rendezvény kezdetén egy perces csenddel adóztak a párizsi terrortámadás áldozatai emlékének. Az összejövetelen Miladin Nešić községi ombudsman köszöntötte a jelenlevőket, köztük Plohl Edvint, a topolyai községi képviselő-testület elnökét, Zlatko Marošiukot, a Szerbiai Helyi Ombudsmanok Szövetségének elnökét, Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsmant és helyettesét, Vukašinović Évát, Maja Mićićet, az EBESZ képviselőjét, valamint Egeresi Sándort, a szervező bizottság és a Kék Duna Alapítvány elnökét.

A tanácskozás témája a munkavállalók jogainak kérdése volt, és gazdag tapasztalatcserére adott alkalmat. Miladin Nešić elmondta, hogy a mindennapi munkában felfigyeltek arra, hogy sok polgár jelentkezik a munkaviszonnyal kapcsolatos problémákkal, amelyben ombudsmanként csak közvetve tudtak bizonyos mértékig segíteni. Az is szembeötlő volt, hogy a gazdasági helyzet nagyban kihat erre a területre is. Ugyanakkor a törvényt és jogszabályokat illetően is szükség van bizonyos változásokra, hogy ezen a téren akár a munkaadók, akár a munkavállalók jobb helyzetbe kerüljenek. Szeretnék az illetékes szervek figyelmét jobban ezekre a gondokra irányítani.

Vukašinović Éva tartományi polgári jogvédőhelyettes kiemelte, hogy klasszikus értelemben véve a munkajogi viszony nem ombudsmani hatáskör, ugyanis az ombudsman a közigazgatási szervek munkáját ellenőrzi, de nagyon nagy számban vetődnek fel munkajogi kérdések az ombudsman gyakorlatában. Ez a tanácskozás kitűnő alkalom arra, hogy összevessék a gyakorlatot, és jobb, közös álláspontot tudjanak képviselni. A tartományi ombudsmanhoz a legnagyobb számban kommunális, szociális és munkajogi kérdésekben fordulnak a polgárok, mindazokban a témakörökben, amelyek az egyre rosszabb pénzügyi helyzethez fűződnek.

Az ülésen elhangzott, hogy Szerbiában 12 évvel ezelőtt Topolyán jött létre első alkalommal az ombudsman intézménye, és mint Plohl Edvin, a községi képviselő-testület elnöke kiemelte: “Fontos, hogy érezzük és éreztessük az erőt, hogy a jogvédők működése jelentős mértékben hozzájárul az országok demokratikusabbá tételéhez, a jogi átláthatósághoz, valamint a polgárközeli hatalom elvének megvalósulásához. Hatványozottan fontos a jog védelmét, a jogállamiság mércéjét egy olyan közösségben hirdetni, amit túlnyomórészt a szegénység és az igazságtétel elmaradása jellemez, ahol még inkább szükség van a kitartó és erős oszlopú jogvédő tartópillérre.”

Az összejövetel egy nyilatkozat elfogadásával zárult, melyet az illetékes szerveknek továbbítanak.

Komáromi Gizella