A kisebbségi és többnyelvű tájékoztatás a médiatörvények alkalmazásának fényében címmel tartott konferenciát a Vajdasági Független Újságírók Szervezete és a szerbiai EBESZ-misszió médiaszakosztálya Újvidéken a tartományi parlament épületében, melyen a tartományi kormány és parlament tisztségviselői, illetve a tartományi ombudsman mellett médiaszakértők, a kisebbségi média képviselői, újságírók vettek részt, és megvitatták a kisebbségi közösségek tájékoztatása lehetőségének módozatait a meglévő törvényes keretek között, az aktuális terepi helyzet figyelembe vételével.

A konferenciát megnyitó Pásztor István, a tartományi parlament elnöke elmondta, hogy a kisebbségi tájékoztatás tekintetében fennállnak bizonyos meggyőződések, amelyek nem feltétlenül helytállóak, mégpedig, hogy az állami befolyás alatt álló médiumok nem függetlenek, hiszen Pásztor szerint legtöbb esetben a függetlenség a magánkézben lévő médiumok esetében sem mondható jellemző attribútumnak. Ami a kisebbségi sajtót illeti, a helyi médiumok privatizációját Pásztor többségében sikertelennek nevezte. A tartományi parlament elnöke szerint mostanra egy paradox helyzet alakult ki.

„Egyrészt azt szeretnénk, hogy az állam támogassa a kisebbségi médiumokat, másrészt hogy bizonyos távolságtartást gyakoroljon, illetve ehhez párosul az a tény, hogy a kisebbségi média képtelen fennmaradni a piaci körülmények között állami támogatás nélkül”, fogalmazott Pásztor, aki szerint 2016-ban a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a közszolgálati médiára és az anyaország által támogatott médiumokra fog szűkülni.

Kalman Kuntić, tartományi tájékoztatási titkárhelyettes szerint, amikor a kisebbségi és helyi médiáról beszélünk, nem kerülhető meg a tartományi költségvetés csökkentésének kérdése, hiszen csökkentett eszközökkel kérdésessé válik a tartomány illetékességéből fakadó kötelezettségek teljesítése a média-finanszírozás tekintetében.

Vukašinović Éva tartományi ombudsman-helyettes ismételten felhívta a figyelmet a nemzeti tanácsok definíciójának hiányosságára, mégpedig, hogy azok állami szervnek minősülnek-e, hiszen a kisebbségi tájékoztatás helyzetét sok esetben megoldottnak tekintették azáltal, hogy az alapítói jogokat átruházták a nemzeti tanácsokra, de „vajon ily módon megteremtődött-e a független média megteremtése, illetve kivonult-e az állam ténylegesen a kisebbségi médiumok tulajdonjogi struktúráiból?” - tette fel a kérdést a tartományi ombudsman-helyettes.

Ami viszont Vukašinović szerint vitathatatlan tény, az az, hogy a magánosítást követően számbelileg csökkent a kisebbségi média-intézmények száma, sok médium meg is szűnt. Emellett Vukašinović Éva felhívta a figyelmet a közelmúltban sokat emlegetett országos kisebbségvédelmi akciótervre, mondván, a dokumentum jelenlegi formájában egyáltalán nem kielégítő, többek között a kisebbségi médiát illetően sem, mert nincsenek meg benne azok a garanciák, amelyek szavatolnák a kisebbségi média hosszútávú fennmaradását.

Gordana Predić médiaelemző felszólalásában több konkrét adattal támasztotta alá a tartományi ombudsman által említetteket, miszerint a kisebbségi médiaintézmények száma csökkent a médiamagánosítás folytán. Például a helyi magyar nyelvű rádióadók száma 15-ről 6-ra csökkent. A médiaelemző mégis derűlátó, ugyanis - mint mondta - az EU-csatlakozási folyamat részét képezi, hogy az államnak - ha kell - állami forrásból is biztosítania kell a kisebbségi nyelven történő tájékoztatást, és itt idézte Vesna Pusić horvát külügyminisztert, aki azt mondta, amennyiben a horvát nyelvű tájékoztatás veszélybe kerül, Belgrád felé jelezni fogják, hogy az uniós csatlakozás során ez is az ország kötelezettségeinek egyike, és ezt nem hagyhatják figyelmen kívül.

Dinko Gruhonjić felszólalásában azt mondta, a médiumok képviselőinek is van felelőssége abban, ha a projektalapú finanszírozás sikertelen, és rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban maguk az újságírók az esetek többségében nem tettek semmit annak érdekében, hogy jó projekteket írjanak, és ily módon fenntarthatóvá tegyék saját média-intézményeiket. A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének elnöke saját magát hozta fel példának, aki – mint mondta – soha nem dolgozott közpénzekből pénzelt médiumokban, és ennek ellenére mind a mai napig az újságírásból él, projekteket ír és sikerült fennmaradnia.

Toma Viktória