Egyebek mellett az önkormányzat keretében dolgozók maximális számáról vitázott csütörtökön a szabadkai városi képviselő-testület. A képviselők az ülés elején egyperces néma felállással adóztak Kasza József néhai szabadkai polgármester emlékének. Ilija Maravić házelnök bejelentette, hogy megalakult a Magyar Mozgalom képviselői csoportja, amelynek vezetője Huzsvár József, aki közölte, az új frakció a polgárok és a város érdekében fog ténykedni ‒ hangzott el az ülésen.

A ésszerűsítésre vonatkozó határozat értelmében a városi közigazgatásban illetve a közvállalatokban és közintézményekben az eddigi 2 554 személy helyett összesen 2 373-an dolgozhatnak, ami azt jelenti, hogy 181 embert kell elbocsátani. Ezzel azonban a közszféra ésszerűsítése nem fejeződik be, ugyanis az alkalmazottak létszáma a 2018-as év végére már csak 2 095 maradhat, ami azt jelenti, hogy a következő két évben további 278 személy marad munka nélkül a közszférában.

A határozat tételesen felsorol 74 költségvetési felhasználót, akik esetében megállapítja a határozatlan időre foglalkoztatottak maximális számát. A több órán át tartó vita során az ellenzéki képviselők elsősorban azt nehezményezték, hogy a dokumentum nem tartalmazza az érintett vállalatok és intézmények dolgozóinak jelenlegi létszámát, amiből kiolvasható lenne, hogy pontosan melyik intézményből hány embert kell elbocsátani. Azt is sérelmezték ‒ elsősorban a Demokrata Párt képviselői ‒, hogy augusztus óta ismeretes volt a racionalizáció ténye, a városi munkacsoport azonban csak januárban alakult meg. Kifogásolták továbbá, hogy az ésszerűsítés a szociális szférát is érinti, többek között a Gerontológiai Központot és a Kolevka Gyermekotthont.

Dévavári Zoltán, a Magyar Mozgalom képviselője a kulturális intézmények érintettségét kifogásolta, kiemelve, hogy a Kosztolányi Dezső Színházban is csökkenteni kell a dolgozók létszámát. Kultúr- és nemzetpolitikailag pedig egyenesen károsnak nevezett minden olyan elbocsátást, leépítést, ami a kisebbségi magyar kultúra, a művészet világát érinti, s ezzel összefüggésben egyben a magyar érdekeltségű intézmények gyengítésével jár, ezért jelezte, nem támogatja a javaslatot.

Stevan Bakić a Szerb Haladó Párt képviselője, a munkacsoport tagjaként elutasította azokat az ellenzéki vádakat, miszerint politikai alapon határozták meg, kitől kell megválni. Mint mondta, ezek csak keretszámok, azt, hogy ki marad munka nélkül, az intézmények, közvállalatok igazgatói határozzák meg.

Maglai Jenő polgármester az elhangzottakra reagálva kiemelte: most mindenki krokodilkönnyeket ejt, pedig nem egy tegnap keletkezett problémáról van szó. Húsz év politikájának az árát kell most megfizetni és ez minden párt felelőssége akik a kilencvenes évek óta a hatalom részei voltak.

Azon észrevételekkel kapcsolatban, miszerint az önkormányzat későn kezdett hozzá a munkához, elmondta, valóban 2015. július 31-én fogadta el a szerb parlament a vonatkozó törvényt, viszont a város a keretszámot csak decemberben kapta meg, amikor a költségvetés elfogadása előtt állt, így a munkacsoport az újévi ünnepek után láthatott munkához.

A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy reálisnak kell lenni és áttekinteni, mi az, amit a város képes finanszírozni. Másfelől, arra is rámutatott, hogy ha a képviselő-testület nem végezné el ezt a munkát, akkor a köztársasági transzfereszközökről le kellene mondania, a havi 200 millió dinár nélkül pedig a város hónapokon belül működésképtelen lenne.

A többórás vitát követően a képviselők többségi szavazattal elfogadták a határozatot.

A testület többek között döntött még arról is, hogy a Szabadkai Hőtelep visszatér a korábban használt kéttarifás elszámolási rendszerre, illetve arról is döntés született, hogy több mint 25 ezer négyzetméternyi földterületet kap a német Continental vállalat a kisbajmoki ipari övezetben új gyárcsarnok építésére. A tavaly aláírt megállapodás értelmében a Contitech 12 ezer négyzetméteres gyárcsarnokot épít. A beruházás összértéke 17 millió euró és az új csarnokban 2018 végéig 500 ember állhat majd munkába.

Basity Gréta