A mozgalom képviseletében Varga László köztársasági parlamenti képviselő a legalizációs törvénnyel, Rind Vitéz Edit építőmérnök a legalizáció gyakorlati oldalával, Sándor József, az MM mezőgazdasági szaktestületének koordinátora pedig a földtörvény módosításával, a szövetkezeti törvénnyel és az idei mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos tudnivalókkal ismertette meg az Ifjúsági Otthon nagytermében megjelent érdeklődőket.

Ahogyan az a Jogbogozón elhangzott, a legalizációs folyamatban az engedély nélkül épített ingatlanokat öt csoportba sorolták.

„Az első csoportba azok tartoznak, amelyek engedély nélkül épültek és a tulajdonos eddig nem tett semmit az objektum legalizálása érdekében. A második csoportot azok az épületek alkotják, ahol már elindították a legalizációt, de az nem fejeződött be. A harmadik csoportba sorolhatók azok az objektumok, amelyeknél nem lett elindítva a legalizáció, de egy 2013-as illetve 14-es törvény értelmében megtörtént egyfajta kataszteri legalizáció, be lettek a kataszterbe jegyezve azzal a széljeggyel, hogy engedély nélküli épületekről van szó. A kataszteri legalizációt nem befejezett épületek kerültek a negyedik csoportba, míg az ötödik csoportba azokat sorolta a törvényalkotó, amelyeknél elindították a legalizációs eljárást, de az elutasítást nyert” - mondta a tájékoztatón Varga László.

Három csoport esetében a tulajdonosoknak semmit sem kell tenniük, csak megvárni, hogy megkapják a bontásra vonatkozó végzést, amely tulajdonképpen elindítja a legalizáció folyamatát, kataszteri legalizáción átesett illetve sikertelenül legalizált épületek esetében azonban fél éves határidőt szabtak a legalizációs eljárás megindítására. A köztársasági parlamenti képviselő úgy ítéli meg, hogy jogerős, tehát végrehajtandó bontási végzést valószínűleg egy esetben sem hoznak meg, még akkor sem, ha a megszabott határidőre nem fejeződik be a legalizáció.

„Ezekben az esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy az épületet úgy jegyezzék be a kataszterbe, mint engedély nélkül épült épület, bejegyzik mellé, hogy ezek az épületek nem idegeníthetők el, az ingatlanadóról szóló törvény vélhető módosításával pedig dupla ingatlanadót rónak ki ezekre az objektumokra.”- tette hozzá a képviselő.

A földtörvény módosítása mellett Sándor József, a Magyar Mozgalom mezőgazdasági szaktestületének koordinátora szólt a szövetkezeti törvényről és az idei mezőgazdasági támogatásokról is. A szövetkezetekről szóló törvény kapcsán elmondta, hogy ezt már két évtizede várják a vajdasági mezőgazdászok. Nehezen született meg, első olvasatra használható törvénynek tűnik, csak az vele a baj, hogy nagyon elkésett, azt a funkcióját, amit 15-20 évvel ezelőtt betölthetett volna, ma már nem tudja.

A földtörvény módosításával az állam legalizálta azt, hogy az állami földterületek 50 százalékát kivonja a bérbeadásra vonatkozó törvény alól, azt két részre bontja. Harminc százalékát oda lehet adni nagyvállalatoknak, cégeknek, tehát kizárólag jogi személyeknek, méghozzá szinte ingyen és bérmentve, a másik húsz százalékot pedig eladhatóvá tették, egyedül ez az, ami valamelyest kedvez a gazdáknak.

„A vajdasági termelők már nagyon régóta kérték azt, hogy vásárolhassanak földet, hogy kibővítsék gazdaságaikat, hogy elfogadható megélhetést biztosító mezőgazdasági földterületeket tudjanak létrehozni. Sajnos 30 százaléknyit a nagyoknak adnak oda, amiből az ígéretek ellenére arra lehet következtetni, hogy a szerb kormány ismét csak a nagy gazdaságokat óhajtja támogatni.” - ecsetelte Sándor József, aki civilben már 25 éve a felsőhegyi földművesszövetkezet igazgatója.

Emlékeztetett továbbá arra, hogy a decemberben elfogadott idei szerbiai költségvetésben szerepeltek a mezőgazdasági támogatásokra szánt eszközök is, január 30-án azonban a kormány hozott egy rendeletet arról, hogyan képzeli el a mezőgazdaság idei támogatását. Ez azt a gyanút támasztja alá, hogy a mezőgazdaság vonatkozásában a szerb kormánynak ma sincs semmilyen határozott koncepciója, a döntéseket a pénzpolitika, a nagy cégek és bizonyos szinten az európai tendenciák irányítják. Az idei támogatási rendszerben komoly változást eszközöltek.

„Mivel tavaly pénz híján nem fizették ki a támogatásokat, azokat majd az idei költségvetés terhére kell megtenniük, amit a napokban végül is el is kezdtek. Az idei támogatásokat viszont drasztikusan lecsökkentették. Az eddigi 6+6, azaz összesen 12 ezer dináros hektáronkénti támogatás helyett, húsz hektárig, 2016-ban csak 2+2 ezer, azaz 4 ezer dinárt fizet ki az állam területalapú támogatás címén. A többi támogatási forma korrektebb, legalább meghagyták a tavalyi összegeket, itt azonban nagyon megrövidítették a gazdákat. A nagyok ezt nem fogják észre venni, de a kicsik nagyon. A támogatás anno azért lett kitalálva, hogy az uniós csatlakozási folyamat ideje alatt a szerbiai gazdák fel tudjanak zárkózni nyugati kollégáikhoz, a pénzek megvonásával azonban a köztük lévő távolság tovább nő majd.” - vélekedett Sándor József.

A megjelentek konkrét kérdések sokaságára kértek és kaptak választ az előadóktól. A legtöbben az ingatlanok, lakó- és melléképületek legalizációjának végrehajtási gyakorlata iránt érdeklődtek, amelyekre az előadók mellett Rind Vitéz Edit építőmérnök válaszolgatott.

Nem bejegyzett ingatlanból igen sok van a magyarkanizsai községben, a tulajdonosok attól tartanak, hogy az eljárás túl nagy anyagi megterhelést jelent majd számukra. Az önkormányzat hamarosan megkezdi az épületek nyilvántartásba vételét, amivel az év végéig kell elkészülnie. Nagy munka lesz ez, hiszen a magyarkanizsai község 13 településből áll.

Bödő Sándor