Tomislav Nikolić szerbiai államfő ma Újvidéken kijelentette: a levéltárak, közöttük a Vajdasági Levéltár is, az ország és a nemzet identitásának intézményei, hiszen egy professzionális levéltárost az objektivitás, a pártatlanság és a bátorság jellemez.

Nikolić a Vajdasági Levéltár fennállásának 90. évfordulója alkalmából megnyitotta azt a kiállítást, amely a Legrégebbi levéltári dokumentumok a Vajdasági Levéltárban a 12. és a 17. század között címet viseli.

Az államfő szerint a levéltárak a világörökség részét képezik, mint a nemzeti kultúra alapelemei, mert nem csak megőrzik és ápolják a kultúrát meg a történelmet, hanem megerősítik a mai emberben a nemzeti identitástudatot is.

Nikolić hangsúlyozta, hogy a levéltáros munkája nehéz és felelősségteljes, de nem eléggé ismert és elismert, hiszen ehhez a munkához nagy szakértelemre, pontosságra, türelemre van szükség, és az új tudás elsajátítása iránti késztetésre.

Nikolić a 90 éve működő Vajdasági Levéltárat kitüntetésben is részesítette, amit majd az államiság napján, februárban nyújt át az intézménynek.

A szerb államfő Újvidéken beszélt arról is, hogy hamarosan tisztázódni fog a belgrádi Savamala negyedben történt törvénytelen házrombolások ügye, és hozzátette, hogy bárki is a felelős, az többé nem maradhat tisztségben.

„A mai modern világban nem létezik olyan ország, amelyben bármit is el lehetne kendőzni, főleg nem Szerbiában, ahol a médiának sokkal nagyobb szabadsága van, mint kötelezettsége. Sokkal nagyobb szabadságuk van, hogy azt csináljanak, amit akarnak, mint megkötés a törvények és a kódexek által, ami arra kötelezné őket, hogy legalább egy kicsit megvédjék a hivatásuk becsületét" – mondta Nikolić.

A Vajdasági Levéltár egyébként 1926-ban kezdte meg működését Újvidéken, először mint Állami Levéltár dr. Dimitrije Kirilović vezetésével, aki akkor a Szerb Matica titkára volt. Az első dokumentum 1926. szeptember 14-én érkezett meg a levéltárba, majd decemberben Kirilović alkalmazta dr. Aleksa Ivić neves szerb történészt, hogy jelentést írjon a Vajdaság területén található levéltári anyagok helyzetéről. Az intézmény a második világháború után, 1946. április 29-én folytatta a munkát. Az évek során több alkalommal is megváltozott a neve, a mai formában, tehát Vajdasági Levéltár elnevezéssel 1970 óta működik.