A sokéves hagyományhoz híven kegyeleti szentmisével vette kezdetét, majd koszorúzással folytatódott Bezdánban az isterbáci áldozatokra való megemlékezés.

1944. november 3-án több mint százhúsz bezdáni férfit, köztük kiskorúakat is brutális módon lőttek halomra a partizánok a település melletti Isterbácon. Csak a következő év tavaszán kerülhetett sor elhantolásukra. Szinte nem volt olyan család, amelyiket ne érintette volna a kegyetlen mészárlás. Évtizedekig néma gyertyagyújtással emlékeztek a helybeliek a rettenetes eseményre. Az 1980-as évek végén szólaltak meg először nyilvánosan az emlékezők, idővel emlékkeresztet állítottak, majd a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk Alapítvány támogatásával az áldozatok névsorát tartalmazó emléktáblát avattak a keresztnél. Az emlékjelállítás és az évenkénti megemlékezés Neveda Ferenc nevéhez fűződik, aki tavaly ilyenkor, nem sokkal halála előtt még beszédet mondott a kegyeletadáson. Özvegye, Neveda Éva vállalta magára az idei főhajtás megszervezését. Mint mondta, bízik abban, hogy a rendkívül nagyméretű elvándorlás ellenére mindig lesz utánpótlás, lesznek, akik tovább ápolják az isterbáci tragédia és áldozatainak emlékét.

A ft. Zélity Mihály plébános és a nyugdíjba vonulását követően szülőhelyére visszaköltözött ft. Sztrikovits János dersi prépost bemutatta szentmisét követően a kegyeletadók az emlékkereszthez vonultak, ahol dr. Máté Áron, a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese mondott alkalmi beszédet, felidézve nemzettörténetünknek mindazokat a gyászos eseményeit, amelyekre a magyarság ezekben a késő őszi hónapokban a Kárpát-medencében és világszerte emlékezik.

A kegyeletadás méltóságához hozzájárultak a helybeli szavalók, énekesek és a bezdáni egyházi kórus.

Az emlékkeresztnél számos hazai és anyaországi politikai és civil szervezet képviselői helyezték el koszorúikat.

A rendezvényt jelenlétével megtisztelő Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a méltó megemlékezésre. Az áldozatokra emlékezve, ha kis időre is, úgy érezzük, hogy velünk vannak.

A kegyeletadók között volt, aki távolabbról, vagy legalábbis más városból érkezett, köztük Bodrogvári Varga Gyöngyi, aki Szabadkán él. Apósa nyugszik a bezdáni tömegsírban, 39 évesen esett áldozatul, s mint mondta, ő anélkül, hogy megismerhette volna, szükségét érzi, hogy évről évre részt vegyen a megemlékezésen.

1944 őszén a visszavonuló magyar hadsereg 37 honvédje Bezdánban rekedt, és ott is lelte halálát. A temető végében elhelyezkedő sírjuk fölé tavaly hazai és anyaországi intézmények támogatásával emlékművet emeltek, amelynél ezúttal is elhelyezték a kegyelet virágait.

FCZS