Hetvennél több Bács-Kiskun megyei városi és falusi polgármester, valamint a megyei önkormányzat elöljárói kezdték meg szokásos évi közgyűlésüket Zomborban.

Ez az első alkalom, hogy az eseményre nem csak a megye, hanem Magyarország határán kívül kerül sor, a kezdeményezés pedig Rideg Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől ered, aki, mint mondta, szerette volna, hogy minél többen ellátogassanak e szép nyugat-bácskai városba, amellyel szerteágazó kapcsolatai és nagyon jó tapasztalatai vannak a megye településeinek. A kecskeméti elöljáró külön kiemelte az IPA-pályázatoknál Zombor önkormányzatával kapcsolatos pozitív véleményét, amit elsősorban Kiskunhalas, Baja és Kecskemét közös pályázás során szerzett tapasztalataira alapoz.

A találkozó kulturális körúttal kezdődött, melynek során a vendégek és házigazdáik megtekintették a Károly Róbert király építtette Bács várának maradványait, a doroszlói Szentkutat, majd Zombor látnivalóit.

A zárt körű tanácskozás délután vette kezdetét.

- Fölöttébb fontosak a személyes, emberi kapcsolatok, hiszen ezek a kiindulási pontjai a kulturális együttműködésnek, olyan stabil hálózatok kiépülésének, amelyek mentén megnyílnak a lehetőségek a gazdasági együttműködésre, az EU interreg-pályázatai kínálta lehetőségek közös kihasználására – nyilatkozta Rideg László. - A megyei polgármestereknek és a megyének is nagyon fontos feladata a munkaerő fölkutatása. Ennek az itteni módozatait szeretnénk megismerni, mert az idei konferenciának ez a témája. Nálunk mintegy másfél évvel ezelőtt az volt a kérdés, hogy milyen munkát kapjanak a munkanélküliek, most viszont, másfél hónapja már az a kérdés, hogy van-e még ember, akit munkába tudunk vonni, mert gyakorlatilag alig-alig találni.

Mint hallottuk, Magyarországról, így Bács-Kiskun Megyéből is sokan indultak, indulnak nyugat felé, a kecsegtetőbb bér elszippantja a munkaerőt. Vajon hogyan befolyásolhatják ezeket a folyamatokat a polgármesterek, a települési elöljárók, vagyis a politikum?

- A polgármesterek természetesen a saját településükön tudnak ez ügyben föllépni, a megyei önkormányzat viszont azzal foglalkozik, hogy a megye egész területén miként tud ebben a kérdésben szervezetként segíteni. Mi most az egyik pályázatunkban éppen ahhoz várunk támogatást, hogy ösztöndíjakat biztosítsunk a továbbtanuló diákoknak, és cserébe természetesen elvárjuk, hogy utána visszajöjjenek és maradjanak, dolgozzanak a megyében. Várjuk a vajdasági munkaerőt is. Nemrég megkeresett a Mercedes gyárnak az egyik vezetője, és azt kérdezte, hogyan tudunk négyezer munkást biztosítani a megyéből, mert ők ennyit keresnek a következő évben. Folyamatosan jönnek a cégvezető azzal a kéréssel, hogy segítsünk abban, hogy minél több munkáskézhez jussanak. Kétféle foglalkoztatási profil szerepel elsősorban, az egyik a gépgyártás különböző változata, a másik pedig a mezőgazdaság, ami szintén sok kézmunkát igényel, tehát szakmunkások, betanított munkások kellenek. Ugyanígy szükségünk van magasan képzett személyekre, rájuk most már úgynevezett fejvadász cégek vadásznak, tehát egyszerűen bárkinek bármikor tudunk munkát ajánlani – hallottuk a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől.

Az összejövetel házigazdája Pribilla Attila, Zombor polgármestersegéde. Tőle azt kérdeztük, kik képviselik térségünket.

- Előadóként heten-nyolcan vesznek részt, mindenki más-más területen tevékenykedik, és arról számolnak majd be, hogy milyen lépéseket teszünk mi a munkaerőpiac mutatóinak javítása érdekében. A tanácskozás első napján az önkormányzat mutatkozik be, míg másnap a tartományi titkárságokból várunk előadókat, hogy arról is szó essen, milyen intézkedésekkel, projektumokkal igyekszik a vajdasági kormány enyhíteni a munkanélküliségen. Szó lesz az idősebbek, a pályakezdő fiatalok, tehát a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűnek mondható csoportok számára fölkínált lehetőségekről. Prezentáljuk majd a helyi és a tartományi munkaközvetítő szolgálat adatait, statisztikáit is.

Mint kiderült, Zomborban és környékén is tapasztalható már munkaerőhiány, mégpedig kevés a bolti eladó, a pék, a mészáros, de folyamatosan nyitva áll a Calcedonia fehérneműgyár varrónők foglalkoztatására vonatkozó munkapályázata is. Ennek is nyilván az a magyarázata, hogy sokan a lényegesen jövedelmezőbb nyugati munkavállalást, elsősorban a betegápolást és házvezetői munkát választják, hiszen idehaza legföljebb a minimálbér kifizetésében reménykedhetnek, a munkaföltételekről nem is beszélve, hiszen legtöbb helyen jó, ha havonta egy-két szabad vasárnapot kap a dolgozó.

Pribilla Attila azt állítja, hogy némely szakmunkák esetében nem a külföldi munkavállalás az egyedüli gond, hanem az, hogy egyszerűen nincsenek ilyen végzettségűek, például kevés a mészáros. Mint mondta, Mohácsnál rövidesen megnyílik Magyarország legnagyobb vágóhídja, és fönnáll a lehetőség, hogy elszippantja Nyugat-Bácskából a szükségesnél amúgy is kevesebb mészárost.

- Nagyon komoly együttműködésünk van a határ menti településekkel az IPA interreg-pályázatok keretében, de terveink vannak a Duna-stratégia pályázatokra vonatkozóan is. Ahogy közeledünk az Európai Unióhoz mind több lehetőség lesz az együttműködésre, ahhoz pedig, hogy ez sikeres legyen, ismernünk kell egymást. Bajával, Kecskeméttel és Kiskunhalassal elértük azt, hogy egy telefonálással meg tudunk beszélni olyan dolgokat, amelyeket, ha nem ismernénk egymást, csak jó néhány találkozással tudnánk elintézni. Egy-két nap alatt elő tudunk készíteni projektumokat és együtt pályázni. Ez az összejövetel is hozzájárul a határ menti kapcsolatok elmélyítéséhez, ami lehetővé teszi azt, hogy a közeljövőben az eddigieknél sokkal nagyobb volumenű pályázatokban gondolkodjunk, holott már most is több millió eurós projektekben veszünk részt. Mindkét oldalról készség mutatkozik erre, és ami a legfontosabb, az érdekek mindkét irányban nagyon hasonlóak – nyilatkozta bizakodón a zombori elöljáró.

F. Cirkl Zsuzsa