A kisebbségi joggyakorlatról, autonómiáról, illetve a csatlakozási folyamat kisebbségpolitikára gyakorolt hatásairól tartottak előadásokat a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogi- és fordítástudományi tanácskozásának első napján. Az előadók között volt Deli Andor EP-képviselő, Kalmár Ferenc András, Magyarország szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Pásztor Bálint parlamenti képviselő.

A konferenciát Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte az előadókat és hallgatókat, illetve eredményes munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek. A konferencián Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke és a Tartományi Kormány alelnöke elnökölt.

A kisebbségi jogok védelméért folyamatosan tevékenykedni kell – nyilatkozta Pásztor Bálint a jogász, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője, frakcióvezetője. A mindenkori kormányt kötelezi ez a feladatcsoport, a részarányos foglalkoztatástól a nyelvhasználaton át egészen az oktatásig – emelte ki a képviselő. Beszámolt továbbá arról, hogy tavaly december óta megbízott munkacsoport hivatott a nemzeti tanácsokról szóló törtvény módosításainak kidolgozására, valamint lezajlott a kisebbségi kerettörvény módosításának közvitája, így várhatóan a most megalakult szerb kormány jóvoltából a következő néhány hónapban parlamenti döntés születhet a magyar kisebbséget is érintő jogszabályokról.

Deli Andor, az Európai Parlament fideszes képviselője az EU és Szerbia pillanatnyi viszonyáról, illetve a csatlakozási folyamat állomásairól tartott előadásában feltette a kérdést, hogy vajon létezik-e blokád az unió részéről a további bővítésekre vonatkozóan, hol tartanak a csatlakozási tárgyalások és mi szolgálná leginkább a kisebbségek érdekeit. A képviselő szerint az elmúlt évek krízisei egyrészt hátráltathatták a további bővítésre tett erőfeszítéseket. A migrációs válság viszont a közös védelmi politika és a külső határvédelem felé terelte a politikai közgondolkodást, ezáltal pedig megkerülhetetlenné váltak nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia. Fontos kérdés, hogy a szerb kormány meg tudja-e lovagolni kellő mértékben ezt az újfajta lehetőséget.

Deli Andor közérthetően beszélt a csatlakozási tárgyalások jelen szakaszáról: pillanatnyilag 35 tárgyalófejezetből 10 tekintendő megnyitottnak, ebből két fejezet ideiglenes ideiglenesen lezárásra került, mivel csak az egész csomag végén zárják majd le teljesen az egyes tárgyalási fejezetek. A fejezetek közel fele az elmúlt fél évben került megnyitásra, viszont látszik az is, hogy ez a folyamat el fog húzódni, aggasztó továbbá, hogy ha félévenkénti négy fejezetet nyitnak meg, akkor is évek telhetnek el az összes fejezet kitárgyalásáig és lezárásáig – összegzett Deli. Bizakodásra ad okot azonban, hogy a vámunióról, a szerzői jogokról, a gazdasági társulások vagy a külkereskedelmi tőkeáramlásról szóló részek tárgyalási kereteinek előkészítése már megtörtént – tette hozzá a képviselő. Újabb akadályt jelenhet az is, hogy holnaptól Észtország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, így a közös kül- és biztonságpolitikának kérdése és mindenekelőtt az orosz szankció kérdése körül, illetve a tárgyalások előmenetelében történő harmonizáció tekintetében akadályok merülhetnek fel, tekintve a balti országok és Szerbia eltérő előjelű és egyben igen speciális viszonyát Oroszországgal – mutatott rá Deli Andor. Az EP-képviselő ugyanakkor fontosnak ítélte azt, hogy megalakult az új kormány, így teljes gőzzel dolgozhat Szerbia a csatlakozási feltételek előkészítésén és nem veszi el a forrásokat egy újabb választás lebonyolítása - mondta. A kisebbségek szempontjából ugyancsak lényeges, hogy folytatódjék az a folyamat, amelynek előkészítésében és kidolgozásában a vajdasági magyar közösségnek is nagy szerepe volt, különös tekintettel a kisebbségi akciótervre és a kisebbségvédelem terén elért eredményekre.

Kalmár Ferenc András fizikus, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az autonómiatörekvésekről és a nemzetpolitikáról szóló előadásában kiemelte a kettős állampolgárságról szóló törvény hozadékait, illetve egyebek mellett méltatta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának munkáját. Rámutatott a magyar nemzetpolitika sajátosságaira, miszerint a magyart mint világnemzetet definiálja, minden magyar közösséget felölel, bárhol is éljen a világon, illetve segítséget nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz és síkra száll a magyar közösségek megmaradásáért. Mindezt gazdaságfejlesztési programokkal és a kisebbségek jogvédelmét elősegítő eszközökkel teszi – emelte ki a miniszteri biztos. Hangsúlyozta: Semmi olyat nem kért még a magyar közösség a Kárpát-medencében vagy Európában, amire ne lett volna precedens korábban az EU-n belül. Kalmár Ferenc András sajnálatosnak nevezte, hogy az EU ma is nemzetállami hatáskörbe utalja a nemzeti kisebbségek kérdéskörét, mert így a gyakorlatilag a nemzetállam kényére-kedvére vannak utalva a kisebbségek, amivel leginkább a keleti régiókban vissza is élnek a nemzeti többség képviselői.

Az előadó felhívta a figyelmet a a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésére, amelyet az uniós állampolgársággal nem rendelkezők is támogathatnak. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN célja az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének biztosítása, ennek megtárgyalásához hét ország lakosságának egymillió aláírásra van szükség, az EU-n kívüli országok állampolgárai pedig szolidaritási aláírásgyűjtésbe kezdhetnek – emelte ki Kalmár Ferenc András, aki szerint tovább kell lépni a történelmi sérelmeket és az azonos országban élő népeknek meg kell tanulniuk előbb egymással, majd egymásért is élni. Hozzátette: Ma is van magyar kérdés Európában, továbbra sem oldódott meg a 7 különböző országban élő nemzet problémája, a magyarság pedig elvárja, hogy ne kegyelemből kapja meg jogait, hanem azért, mert ez jár neki, mint a többi európai nemzettel egyenlő nemzetnek, hiszen csak együttesen oldhatók meg a kontinens kihívásai – mondta. Európa nemzetinek sorsa össze van kötve és csak együtt lehetnek sikeresek – zárta előadását Kalmár.

A Magyar Nemzeti Tanács idei jogi- és fordítástudományi tanácskozásán a szerbiai, Kárpát-medencei és uniós kisebbségi joggyakorlatról és jogérvényesítésről, valamint a magyar és a szerb szóláshagyomány gyakorló fordítói tapasztalatairól hallgathattak előadások a konferencia részvevői. A kétnapos tanácskozás pénteken vette kezdetét a szabadkai Galleria Hotel konferenciatermében, szombaton a frazeologizmusokról (szólásokról, közmondásokról, állandósult szókapcsolatokról) szóló szakfordítói kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik az MNT székházában.

Basity Gréta