Ahhoz, hogy egy rendezvény színvonalasra sikerüljön és érdeklődést váltson ki, nem elsősorban sztárvendégekre, hanem jó szervezésre, jó ötletekre, könnyed, szórakoztató programokra és –, ami persze már nem tőlünk, emberektől függ - jó időre van szükség. Bebizonyosodott ez az október 20-án, 21-én és 22-én megrendezett magyarkanizsai községnapi ünnepeken is. A színes programok mind azt igazolták, így kell ezt csinálni, így szép és megkapó, így lehet igazán átérezni a nehéz körülmények közepette is közösségünk együvé tartozását.

Az ünnep első napján az önkormányzat és a helyi közösség vezetői, a politikai pártok, a testvérvárosok és a tűzoltóság képviselői megkoszorúzták a Magyarkanizsa eredetét jelző Halász téri emlékhelyet. Újdonságnak számított, hogy a szerb himnuszt két lány, a Kovačević testvérpár, a magyart pedig a Tisza Néptáncegyesület lánykara adta elő, míg Kolompár Emese fuvolamuzsikával tette szebbé az eseményt. Történelmi összefoglalót Miloš Kravić, a községi képviselő-testület elnöke és Kávai Szabolcs, a Községi Tanács közoktatással megbízott tanácsosa mondott.

A megnyesett fa kizöldül elnevezéssel a Dobó Tihamér képtárban megnyílt Puskás Károly fotókiállítása, amelyen a martonosi Babarózsa leánykar magyar népdalokkal lépett fel.

„Mindegyik fotó egy vagy akár több történet. Ritka fényképek, amelyek községünk életének és fejlődésének fontos kövei. Infrastrukturális fejlesztések, építkezések, rendezvények, ünnepek. Megint csak a mindennapjaink. Egyszerűek. S ebben rejlik egyediségük. Jelen vannak. Benne vannak a jelenlétben” – mondta a kiállítást megnyitó Nadrljanski Tornai Erika, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója.

Az ünnep első napját a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje elnevezésű népzenei koncert zárta, amelyen a csángóföldi Servet zenekar és a Magyar Örökség-díjas budapesti Misztrál együttes lépett színpadra. Míg a Servet alig másfél éve alakult, a Misztrál már két évtizede muzsikál. Magyarkanizsán nem először jártak, sikerük azonban nem halványult el.

Az ünnep második napja a VIII. Csaba Ferenc nemzetközi birkózó emléktornával indult. Nem kevesebb mint 17 ország kevés híján 400 birkózója jött el erre a versenyre, hogy emlékezzen a község egyetlen, fiatalon elhunyt olimpikonjára.

A városháza dísztermében a község elmúlt egy évéről szóló kisfilm megtekintése után átadásra kerültek az önkormányzat legrangosabb elismerései. Díszpolgári címet dr. Klamár Zoltán etnográfus kapott, aki ugyan hosszabb ideje Magyarországon él és dolgozik, egy pillanatra sem feledkezett meg az ő Kanizsájáról, és ahogy maga is mondta, azóta is kanizsai szív dobog benne.

„Őszintén meglepett ez a kitüntető elismerés, annál is inkább, mert nem vagyok Magyarkanizsa szülötte. Topolyán láttam meg a napvilágot, Kanizsáról tulajdonképpen csak Borovszky vármegye-sorozatának tanulmányozása közben tudtam meg többet és azonnal beleszerettem. Aztán a sors úgy hozta, hogy egy kanizsai lányba is beleszerettem, feleségül vettem és ide költöztem. Azért, hogy ide kerültem, hogy ennek a közösségnek a sorsát, múltját, kultúráját, néphagyományait kutathatom, csak hálás tudok lenni a sorsnak. Noha az élet máshova vitt el, én kimondottan kanizsaianak tartom magam. Minden alkalmat megragadok, hogy visszatérjek ide, tudományos, egyetemi és egyéb kapcsolataimat is mindig arra használom, hogy ennek a közösségnek a hasznára fordítsam, ne a sajátomra" - mondta.

Pro Urbe-emlékéremben Váradi Etelka, az Együtt veled – értük civil szervezet egyik alapítója részesült, köszönő oklevelet pedig Potrebić Viktória nyugalmazott oromi tanítónő, Dmitar Lončar, a Szent Száva Szerb Amatőr Művelődési Egyesület mecénása, valamint két intézmény, a 150 éves Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény, illetve a 90 éves velebiti iskola képviselője vehetett át. Az év legjobb nyolcadikos diákja, aki középiskolai tanulmányait is magyarul folytatja, a horgosi Gazdag Bence lett, ezért megkapta a felsőzsolcai önkormányzat 100 ezer forintos támogatását.

„Magát a közösséget az erősíti meg, ha olyan embereket tudunk kicsit kiemelni a mindennapokból, kicsit megmutatni őket azoknak is, akik esetleg nem látják a munkájukat, akik valóban sokat tesznek községünkért, közösségünkért. A díjazott és a hozzájuk hasonló, a közösségért élő és tevékenykedő polgártársaink nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk, nem lehetnénk olyan helyzetben, hogy kiérdemeljük az Európa Tanács elismerését, a Becsület Zászlót. Lehet, hogy a polgárok nem érzik ezt mindennapjaikban, azonban az, hogy nemzetközi szinten Magyarkanizsa neve megjelenik az Európa Tanácsban, ebből adódóan mind a 47 tagországában megismerik a nevét, úgy gondolom, nagyon nagy előrelépés Magyarkanizsa számára” - nyilatkozta a díjátadót követően Fejsztámer Róbert polgármester.

Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának szervezésében az Ifjúsági Otthonban megtartották az európai Ki Mit Tud vetélkedőt, amelyen a község nyolcadikosaiból álló csapatoknak uniós ismereteiket kellett megvillantaniuk és válaszolniuk a kérdésekre.

Az esti ünnepi műsorban, amelyben előbb a község óvodásai léptek fel, majd bemutatták az M-Plusz Moderntánc Klub és a horgosi Bartók Ifjúsági Táncegyüttes közös produkcióját, a község múltját szimbolizáló Cnesa ortum (Kanizsa felemelkedése) című táncjátékot, Erich Fritz, az Európa Tanács Közgyűlésének tiszteletbeli tagja átadta Fejsztámer Róbert polgármesternek a Becsület Zászlót, amit a testület a község európaorientált tevékenysége és a testvértelepülésekkel kiépített és aktívan működő kapcsolatrendszere apropóján ítélt oda Szerbiában elsőként Magyarkanizsa önkormányzatának.

„Ezzel értékeljük sokoldalú aktivitásukat, azt, hogy kapcsolatban vannak Európa más régióinak városaival és az ott élő emberekkel, akik ismerkednek, akik között barátságok szövődnek, s ily módon kulturális sokszínűséggel gazdagítják kontinensünket. 2015-ben már megkapták az Európai Oklevelet, két évvel később, azaz most pedig már az Európa Tanács tiszteletbeli zászlóját, az Európa Díj második fokozatát is kiérdemelték. (…) Kanizsa városát méltónak találták erre a díjra, köszönhetően a temérdek független és fontos projektnek, amit a város partnereivel együtt fejlesztett ki és vitt végbe, s ezzel felhívta magára az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének figyelmét. Mindenekelőtt kiemelném, mennyire fontosnak tartjuk a folyamatosan magas szinten folytatott nemzetközi és interkulturális munkát. Különösen nagy hatással volt ránk a gyermekekkel, fiatalokkal folytatott munkájuk a művészet és a kultúra terén. (…) A felnőtt korosztály sincs elfeledve, ők is megcsillogtathatják kreatív szellemi tehetségüket, hisz Magyarkanizsa e téren is széles skálán mutat fel eredményeket. A gazdaság és a turizmus terén is látható a fejlődés, erősek a határokon átívelő kapcsolataik, emellett kiemelném még a megújuló energiaforrások, az élelmiszeripar, az oktatás és a közigazgatás szférájában elért eredményeiket, fejlesztéseiket. (…) Magyarkanizsa város polgárai, gratulálok Önöknek e díjhoz. Személyesen köszönöm, hogy teljességgel magukénak érzik az Európa Tanács elveit, s ezt a versenyben való részvétellel meg is mutatták. Ezáltal azt is bizonyítják, hogy az Európai Díj az emberjogi érdekek és emberek közti megértés egyik legszélesebb körű képviselője” – mondta el a Becsület Zászló átadása előtt Erich Fritz.

A községnapi rendezvénysorozat vasárnapi, utolsó napján a helyi közösség szervezésében megtartották az idei harmadik áru-, jószág és kézműves kirakodóvásárt, ami több ezer embert kicsalogatott a vásártérre. A színes programok, a különféle versenyek, a gyerekeknek szervezett játékos vetélkedők, és a nagyszabású lovasbemutató, amelyre több mint száz lovas, illetve ló jött el, nagyszerű szórakozást nyújtott a látogatóknak, akik kivétel nélkül elismeréssel szóltak a szép rendezvényről.

Az ünnepet az Udvari Kamaraszínház Fehér szarvas című történelmi drámája zárta, amely témájánál fogva méltó befejezése volt a községnapi rendezvényeknek, hisz maga is a magyarság sorsával foglalkozik, igaz, a majd száz évvel ezelőtti, a trianoni kataklizmát követő időkben, de akad bőven mondanivalója a ma embere számára is.

Bödő Sándor