A múlt heti írásomban a római katolikus és református vallások kifejezéseiről szóltam. Környezetünkben legnagyobb számban előforduló magyar hívők ti. a római katolikusok és a reformátusok.
A hozzászólásokban (talán jogosan) hiányolták a római jelzőt, mert görögkatolikus magyar emberek is léteznek.
A görögkatolikusok a történelmi Magyarország északkeleti és délkeleti területein éltek. Hivatalos nevük: magyar bizánci szertartású katolikusok. Ők elismerik a római pápát, mint Szent Péter utódját. Egyébként sok mindenben különböznek a római katolikusoktól.
Valamikor a templomaikban a szertartásokat ószlávul, illetve ruménül végezték. A XVIII. század vége felé a magyar liturgikus nyelv törvényes elismerését szerették volna elérni. Görögkatolikus magyar egyházmegye csak 1912-ben létesült: a hajdúdorogi. Ma a hajdúdorogi görögkatolikus püspökségben és a miskolci apostoli kormányzóságban élnek. Számuk 1995-ben mintegy háromszázhuszonötezer volt.
A görögkatolikusoknál nős ember is lehet pap (tisztelendő úr). Egyházi tisztségeik: pápa, püspök, parókus és pap. A parókus a római katolikus plébános megfelelője, áldozópap, akire a megyéspüspök meghatározott parókia gondozását bízza. Megszólításuk azonos a római katolikusokéval.
Nem azonos az evangélikus vallású tisztségek megnevezése és megszólításuk. Az evangélikus püspök főtisztelendő úr, a lelkész nagytiszteletű (vagy tisztelendő). A hitéleti gyakorlat neve istentisztelet, amelyet a templomban tartanak. A lelkész Luther-kabátot visel.
A vallásterületi csoport elnevezése a protestánsoknál: egyházközség, eklézsia vagy gyülekezet. A katolikusoknál is a legkisebb helyi szervezeti egység az egyházközség.
A zsidó vallásúaknál hitközség van: A főrabbi megszólítása főtisztelendő úr, a rabbié pedig tisztelendő úr. Istentiszteletet tartanak a zsinagógában vagy az imaházban.
A parókia paplak és lelkészi hivatal is egyben, vagyis a lelkész lakásául és hivatalául szolgáló épület. Ezen kívül a papi állást és egyházközséget is jelenti, a katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt.
A plébánia katolikus egyházközséget jelent, illetve ennek ügyeit intéző lelkészi hivatalt (plébániai hivatal).
Végezetül álljon itt egy kis humoros történet arról, hogy egyesek szerint miért jó a protestáns vallás. Adatszolgáltatóm egy volt diákom, aki protestáns teológiát végzett, most pedig a belgrádi egyetemen történelmet tanul. Elbeszélése szerint minden évben megismétlődik az egyetemen a következő párbeszéd:
- Protestáns teológiát végeztél?
- Igen.
- Szóval, hitoktató vagy?
- Nem, lelkész.
- Ja, értem, apáca! Van „olyan” ruhád?
- Nincs. Lelkész vagyok.
- Há-á-át, szabad férjhez menned?
- Igen, szabad.
- Akkor az nem is lehet olyan rossz vallás!
Evangélikus és izraelita köszöntéssel búcsúzom: Erős vár a mi Istenünk! Salom!

Mgr. Viola Lujza