Egy 2012-es szakmai megfogalmazást leegyszerűsítve: ez egy genetikai alapokon nyugvó, provokációra kialakuló autoimmun jelenség, amely a bélbolyhok pusztulása által ellehetetleníti a szervezet számára a tápanyagok felszívódását. Amennyiben megállítjuk a kiváltó anyag bejutását az emésztőrendszerünkbe, a folyamat leáll, és a bolyhok regenerálódnak. Mit is jelent ez pontosan?

A búzában van egy fehérje, aminek glutén a neve. Olyan kicsi, hogy képes átjutni a bélfalon. Az immunsejtjeink vele összetalálkozva felismerik, hogy egy betolakodó, szervezetidegen fehérjéről van szó, s rögtön reagálnak is rá. Eddig nem is lenne probléma, hisz a védekezőrendszerünknek épp az a feladata, hogy felismerje az idegent és ártalmatlanítsa.

Az autoimmun-betegség kifejezés annyit jelent, hogy azok az anyagok (ellentestek), amelyeket a mi védő fehérvérsejtjeink termelnek (ebben az esetben a glutén ellen), a saját bélbolyhainkat károsítják: azokban (is) ellenséget látnak.

A megbetegedés nem gyógyítható, élethosszig tart. Viszont tünetmentessé tehető azzal, ha megfelelő diétát tartunk: kerülünk minden olyan élelmiszert, ami tartalmazhat glutént.

Nagyjából minden századik ember küzd cöliákiával, bár nem mindenkinél azonos a betegség súlyossága. Szimptómás alakban a bolyhok atrofiája (elsorvadása) miatt az összes tápanyagra kiterjedő malapszorpció van jelen, vagyis, a tápanyagok nem tudnak felszívódni megfelelő mennyiségben a vékonybélből. Silent (néma) alakban a bolyhkárosodást nem kísérik tünetek. A refrakter cöliákia a legsúlyosabb válfaja, nem reagál a diétára, de ez igen ritka.

A tünetek megjelenése, mondhatjuk, hogy a jéghegy csúcsa. Mire ezek előtűnnek, a folyamat már tombol bennünk: a kis bolyhok károsodása előrehaladott állapotban van. A gyerekeknél 14 hónapos kortól 5 évesig jelentkeznek: az étvágytalanságot gyakori hányás és nagy tömegű, zsíros-fényű, bűzös széklet kíséri; a bőr alatti zsírszövet elvékonyodik, az izmocskáik sorvadni, vékonyodni kezdenek, hasuk viszont megpuffad. Az egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya miatt megjelenhetnek neurológiai tünetek is, illetve más autoimmun betegségek is társulhatnak. A picik kedvtelenek, nehéz fenntartani az érdeklődésüket, ingerlékenyek és nem ritka a fejlődési visszamaradottság sem. A bőrelváltozások is igen gyakori tünetek.

A glutén kizárása az étrendből nem egyenlő a gyógyítással, hanem azt jelenti, hogy azzal, hogy nincs provokáló anyag, nincsenek antitestek sem, melyek károsítják a bolyhokat. Azok rendbejönnek, el tudják végezni a funciójukat, helyrejön a felszívódás, eltünnek a tünetek és a páciens teljes értékű életet élhet. DE! Amint a diéta abbamaradna (bármely életkorban), a folyamat újra fellángol.

Mit jelent glutén-mentesen táplálnozni? Az étkezésből teljesen ki kell zárni a búzát minden alakjában (mert mind tartalmaz glutént), a rozst (szekalin tartalma miatt) és az árpát is (ezt pedig a hordeinje miatt). Minden „nyomokban glutént tartalmazhat” is tilos. A gyógyszerkészítményekre, kiegészítő vitamin-pótlók összetevőire is nagyon figyeljünk oda.

Valójában igen nehéz meghatározni a cöliákiában szenvedők toleranciaszintjét, mert teljesen egyéni. Enyhébb esetekben például a zab, a minimálistól nagyobb mennyiségben fogyasztható. Ma már nem a zéró-gluténszintre törekszenek a táplálkozási szakemberek, hanem azt próbálják egyénileg megállapítani, hogy mi az a szint, amely még nem okoz reakciót az egyes pácienseknél. A cél a XXI.sz.-i glutén-diétában az, hogy a betegek minél több tápanyagot természetes úton vigyenek be, és azt minél változatosabban tehessék. Persze, vannak olyanok, akiknél egyetlen molekula sem megengedhető, ezért nem ajánlott szakember segítsége nélkül magunknak kísérletezgetni a diéta beállításával.

Az iparilag előállított kész temékeken akkor szerepelhet a”gluténmentes” kifejezés, ha az 20mg/kg-tól nem tartalmaz több glutént. Napjainkban egyre nagyobb a választék a gluténmentes élelmiszerekből, bár sajnos ezek többnyire még mindig csak a nagyobb városok bevásárlóközpontjaiban érhetők el szélesebb kínálatban.

Szóval, ha az összetett szénhidrátok listájáról a búza, árpa, rozs ki van húzva, mégis mit adhatunk helyette? A rizs, burgonya, kukorica, szója, cirok, köles, hajdina, kinoa, bab, szezámmag, sárgaborsó, manióka, szentjánoskenyérmag-liszt mind megfelelő. Ne felejtsük el, hogy a hiánybetegségek kialakulása miatt a vitaminok, ásványi-anyagok pótlására minden esetben szükség van.

A glutén-érzékenységnél hatalmas jelentőséggel bír a korai felismerés. Ennek érdekében ajánlják szakemberek, hogy a csecsemőt 4-7 hónapos kora között meg kell ismertetni a gluténnal. Érdemes a főzeléket besűríteni 1 teáskanál búzaliszttel; természetesen az anyatejes táplálást minimun 6 hónapos korig meg kell tartani! Ha a tünetek közül bármelyikre felfigyelnénk, haladéktalanul forduljunk gyermekorvoshoz!

Dr. Popov Farkas Beáta