Mi a magasvérnyomás-betegség?

A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.

A magasvérnyomás-betegség okai

A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás.

Az elsődleges hipertónia (esszenciális hipertónia vagy magasvérnyomás-betegség, továbbiakban csak hipertónia) multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező (genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők) együttese alakítja ki.

Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egy-két csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen.

Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek (renális hipertónia), veseartéria szűkület (renovaszkuláris hipertónia), endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, Cushing-szindróma és Cushing-kór), a hipotalamusz betegségei (dienkefalózis), adrenalint termelő daganat (feokromocitóma), fejlődési rendellenességek (pl. az aorta mély szűkülete, a koarktáció aorté).

A magasvérnyomás-betegség tünetei

A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, - így például fejfájást, orrvérzést, szédülést, kipirult arcot és fáradtságot - sokan - tévesen - a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. Ezek a tünetek azonban a hipertóniánál csak ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint normális vérnyomás esetén.

A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak. Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő. Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.

A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség, pl. a policisztás vesebetegség: ilyenkor a vesék megnagyobbodása kimutatható. A hosszabb időn át fennálló, jelentősen emelkedett vérnyomás károsítja az erek falának belső rétegét, ami a sérült érfalban finom lerakódáshoz, helyi vizenyőhöz és vérrög keletkezéséhez vezethet. A tünetek és szövődmények attól függően változhatnak, hogy mely szerveket érinti a folyamat elsősorban. A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő gutaütés, stroke legfontosabb rizikófaktora. A szívbetegségek (például szívelégtelenség vagy a szívizom elhalása, szívinfarktus) kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint. A vérnyomásérték rendezése nagymértékben csökkenti a gutaütés és a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét, és ez valamivel kisebb mértékben a szívinfarktusra is vonatkozik. Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék.

A hosszabb időn keresztül fennálló magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye a verőerek szűkülete, elzáródása. A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatók (ödéma, lipidlerakódás, vérzések) Kezelés nélkül évek alatt vaksághoz vezethet. A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a veseereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható. A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A folyamat lényege, hogy a veseartéria szűkülete vagy a kisebb ágak érelmeszesedése gátolja a vese megfelelő véráramlását, ennek hatására a vese renin nevű hormont termel, amely a szervezet szinte valamennyi erén szűkítő hatást fejt ki, tehát a vérnyomás emelkedni fog. A bekövetkező másodlagos aldoszteronszint növekedés fokozza a vesében a nátrium visszaszívódását, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához. Az ördögi kör több szervet is károsít, pangásos szívelégtelenség, szívinfarktus, agyi történések vagy veseelégtelenség kifejlődéséhez is vezethet.

A magasvérnyomás-betegség diagnózisa

A diagnózis felállításához természetesen a legfontosabb a vérnyomásmérés. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm.

Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy pontosabban mi okozza a magas vérnyomást, elsődleges vagy másodlagos hipertóniával kell-e számolni. A másodlagos hipertónia esetében ugyanis a kiváltó betegség kezelésére is feltétlenül szükség van.

A hipertónia megállapításához a beteget alaposan kikérdezik az életmódjáról, egyéb betegségeiről. A vérnyomást leginkább befolyásoló betegségek, a szív- és érrendszeri, vesebetegségek, valamint a cukorbetegség. A klinikai vizsgálatok a már észlelhető szervi elváltozásokat hivatottak kideríteni. Ide tartozik a vérnyomásmérés is.

A magas vérnyomás kiváltó okai közül az érelmeszesedést legegyszerűbben a nyaki főverőérben lehet kimutatni ultrahangos vizsgálattal. Tapasztalatok szerint a magasvérnyomásos páciensek legalább 82 %-ában jelentős az érelmeszesedés, idősebb korban az arány csaknem 100 százalékosra tehető.

Lehetséges érték magas vérnyomás esetén

A másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához további vizsgálatok is szóba jönnek: szemfenék-vizsgálat, EKG, mellkas-röntgen, vér- és vizeletvizsgálat, hormonszint-vizsgálatok. Laboratóriumi vizsgálat során fontos a vér lipid szintjének a koleszterin, triglicerid szintnek vizsgálata. Ezen belül fontos az ún. LDL-koleszterin érték mértéke.

A vizsgálatok sora az érintetteknek riasztónak tűnhet, mégis nagyon fontos az együttműködés, hogy az orvos körültekintő vizsgálatok után döntsön a kezelésről, ennek híján ugyanis előfordulhat a költséges és a beteg számára időigényes kezelések sem hozzák meg a kívánt eredményt.

A magasvérnyomás-betegség kezelése

A kezelés célja, hogy a páciens vérnyomását tartósan sikerüljön a célérték, 138/83 Hgmm-re csökkenteni. A terápiát mindaddig nem mondhatjuk sikeresnek, ameddig ezt nem sikerül elérni, ez ugyanis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valóban csökkenjen a magasvérnyomás szövődményeinek kockázata.

A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.

Az életmódi változtatások a gyógyszeres kezelés mellett is szükségesek:

A túlsúlyos hipertóniás betegek számára javasolt a testsúly ideális szintre való csökkentése. Az általános szív és érrendszeri állapot karbantartására a cukorbetegségben szenvedő, kövér és magas koleszterinszinttel élő embereknek diéta javasolt. A só- és zsírszegény, rostdús táplálékok fogyasztása ajánlott. A napi nátriumbevitelt 2,3 grammra, a konyhasóbevitelt napi 6 grammra ajánlatos csökkenteni, a megfelelő kalcium-, magnézium- és káliumbevitel fenntartása mellett. A napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 7 dl sört vagy a 2,4 dl bort vagy a 0,6 dl tömény szeszt. A dohányzást teljesen abba kell hagyni. A rendszeres testmozgás és a stresszoldó technikák elsajátítása is fontos eszköze lehet a magas vérnyomás legyőzésének.

Gyakorlatilag minden hipertóniás beteg vérnyomása beállítható a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek valamelyike segítségével, de a kezelést egyénre szabottan kell végezni. Csak ekkor várható, hogy a magasvérnyomás ne lehessen "néma gyilkos".

A gyógyszer kiválasztása során az orvos figyelembe veszi a beteg korát, nemét, a hipertónia súlyossági fokát, a kísérő betegségeket, a lehetséges mellékhatásokat. Sajnos a nem eléggé körültekintő kezelés miatt az orvosi kezelés alatt álló hipertóniás betegeknek csak mintegy ötödénél sikerült a vérnyomást a célérték alá csökkenteni. Tehát ezen a téren orvosnak és betegnek is van még mit tennie.

A mai korszerű vérnyomáscsökkentők közül megemlítendők az ún. angiotenzin II receptor-blokkolók, röviden ARB-k és a kalciumcsatorna-gátlók. Az előbbiek egy érszűkítő hatású hormon hatását megakadályozva tágítják az ereket. Utóbbiak pedig az erek simaizomzatának elernyedésén keresztül érik el az erek tágulását.

A béta-blokkolókat alkalmazzák általában szívinfarktus után, koszorúér-betegségek, szívelégtelenség, szívritmuszavarok és szapora szívverés esetén, továbbá szóba jönnek még a vízhajtó, ún. diuretikus hatású készítmények is, amelyek a szervezet vízleadásának serkentésével csökkentik a vérnyomást. Ez utóbbiak mellékhatásként növelik a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ezért fontos, hogy az orvos döntse el, kinek melyik vérnyomáscsökkentő szedése indokolt.

A másodlagos hipertónia kezelése a kiváltó ok függvénye. A vesebetegség kezelése csökkenti, normalizálja a vérnyomást, így a gyógyszeres kezelés még hatásosabb. A szűkült veseartéria ballonos katéter bevezetésével, majd annak felfújásával tágítható. A vesét ellátó szűkült artéria sebészi áthidalása is gyakran helyrehozza a magas vérnyomást. Magas vérnyomást okozó daganatok, pl. a feokromocitóma szintén sebészeti úton távolítandók el.

***

A magas vérnyomás túl nagy terhelést ró a szívre, és komoly, akár halálos betegségeket is okozhat. Hogy vérnyomásunkat egészséges szinten tartsuk, nem árt tisztában lenni az alábbiakkal.

Túl sok nátrium

Ha túl sok sót, sós ételt fogyasztunk, és napi nátriumbevitelünk meghaladja az 1500 milligrammot, akkor ez magas vérnyomás, cukorbetegség és keringési betegségek kialakulásához vezethet - életkortól, egészségi állapottól és örökletes hajlamtól függetlenül.

Életkor

Az öregedéssel a vérnyomás egyre magasabb lesz. Ha azonban rendszeresen fogyasztunk alkoholt, dohányzunk, nem mozgunk eleget, és nem táplálkozunk egészségesen, akkor sokszorosára növeljük az idősebb korban kialakuló, kórosan magas vérnyomás kockázatát.

Alvási apnoé

Alvási apnoé során a szervezet oxigénszintje alvás közben lecsökken, ami miatt megemelkedik a vérnyomás, és extra terhelés éri a keringést. A kezeletlen alvási apnoé jelentősen növeli a kórosan magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Elhízás

Az elhízásnak számos oka lehet: mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, túl magas nátriumszint, túl magas inzulinszint. Ezek mind az artériák falának megvastagodásához vezetnek, aminek eredménye cukorbetegség, magas vérnyomás, szívroham és stroke.

Mozgásszegény életmód

A tartósan mozgáshiányos életmód súlynövekedéshez vezet és megnöveli a szívre nehezedő terhelést. Ezek magas vérnyomás kialakulásához vezethetnek.

Alkoholfogyasztás

A rendszeres alkoholfogyasztás is pluszstresszt ró a szívre. Nemcsak a magas vérnyomás kialakulásáért felelős, hanem számos más betegségéért is, például bizonyos rákfajtákéért.

Dohányzás

Dohányzás hatására összeszűkülhetnek az artériák, ami miatt megnő a vérnyomás. A szervezetbe került nikotin elzárhatja az ereket, ami szívbetegség kialakulásához vezethet. (hazipatika.com)