Van egy kór, melyet a nyugat-európai, sőt, az amerikai szakirodalom sem igazán említ. Akinek van őshonos ismerőse a tengerentúlon, kérdezze csak meg, hogy hallottak-e már a huzatról, ami betegséget okoz. Értetlenkedés lesz a válasz. Nálunk (és a környező országokban: Magyarország, Románia és a Balkán nagy részén) viszont nincs, aki ne tudná, hogy miről van szó, jobban mondva nem kapott volna ő, vagy valamely családtagja huzatbetegség-et.

Visszatéve a cikk-kezdő mondatra, mint fogalom, létezik más nyelveken is a huzat, de mint betegséget előidéző tényezőt, nem tartják számon. Az angol literatúra említi ugyan a „cold draft” kifejezést, de ez többnyire magára a hőmérséklet különbségre vonatkozik.

A huzat nem más, mint egy fizikai jelenség, amikor két nyitott nyílászáró között levegőáramlás jön létre egy helyiségben.

Nyáron kénytelenek vagyunk gyakrabban szellőztetni (bár megjegyezném, hogy évszaktól függetlenül ablakot kellene nyitni naponta többször is!); az autóban már majdnem öntudatlanul kapcsoljuk be a klímát, ugyanúgy, mint a lakásba érve (bár kérdés, hogy kinél mi az első: a tévé vagy a légkondi távirányítója). A tömegközlekedési eszközökön is gyakran vannak nyitva az ablakok (hogy az utasok levegőhöz jussanak).

A jelentkező tünetek nagyon is valósak, mégsem állja meg a helyét az a tévhit, hogy ezt közvetlen a huzat okozza. A kulcsszó: immunrendszer! A szervezet nem képes alkalmazkodni a hirtelen fellépett mikroklíma-változáshoz, vagyis a védekezőrendszere azon személyeknek, akiknél tüneteket okoz a huzat, gyengébb (helytelen életmód, krónikus betegségek megléte, vagy az életkor miatt). A hideg, mozgó levegő tulajdonsága, hogy, lokális (helyi) vazokonstrikciót (érösszehúzódást) vált ki, ami az adott terület lehűlését eredményezi. Az immunrendszer működése is csökken ezeken a felületeken, alkalmassá téve az adott közeget az ott megbúvó mikroorganizmusok számára. Mivel nem betegszik meg mindenki akit huzat ér; a gyakorlatban is alátámasztja azt, amit a témával kicsit áthatóbban foglalkozó szakorvosok (fülorrgégészek, szemészek és fiziáterek) is megerősítettek már több riport alkalmával is: azok a szerveink érzékenyek a levegőáramlásra, melyek gyengébbek, vagy lappangó betegség húzódik meg bennük. Nézzük, mi minden jelentkezhet.

Fülfájás

A fül gyakran reagál a hidegre. Ez lehet egyszerűen a hallójárat bőrének érzékenysége miatt. Oka a helytelen fültisztítás. A pálcikát nem szabad a hallójáratban erősen, körkörösen mozgatni, sőt bele sem szabadna nyúlni! Ha ezt tesszük, megsértjük vele a csillós sejteket, csökkentve azok munkáját, hogy a teljesen természetesen termelődő fülzsírt (aminek védő szerepe van!) lassan kijuttassa a külső hallójáratból. Higiéniai szempontból elegendő lenne a fülkagyló belsejébe kijutott fülzsírt letörölni. Különösen fontos erre odafigyelni fürdés, hajmosás, medencehasználat után, mivel ilyenkor a felázott bőr alá könnyen bekerülhetnek a vízből származó kórokozók, főleg, ha erre rásegítünk egy jó alapos fülpucolással. Mi magunk teremtjük meg a kellemes közeget a fertőzés kialakulására. Ugyanezen okból kerüljük a huzatot közvetlen fürdés után (lehülő bőr, csökkenő lokális immunreakció).

Egy másik ok: a huzat miatt az orrgarat nyálkahártyája megduzzad, így nem tudja kiegyenlíteni a nyomást a középfülben. Erre reagál a hallókürt fájdalommal. Mivel ez nem mindenkinél jelentkezik, nem fiziológiás jelenségről beszélünk. Ezen embereknél lokális immungyengeség, vagy rejtőzködő, kezdődő fertőzés van jelen. Ezért duzzad meg könnyebben náluk a nyálkahártya, s telepszenek meg a kórokozók. Így ha valakinek a füle érzékeny a huzatra, ajánlatos lenne megvizsgáltatni nem áll-e fenn fülgyulladás.

Szempirosság

A légmozgás a hűtés mellett kipárolgást is okoz, vagyis a szemnyálkahártya irritációjának oka a szemszárazság. Kiváltképp, ha olyan foglalatosságot végzünk, ami főleg a szemet veszi igénybe: papírmunka, olvasás, számítógépezés és tévénézés. Ilyenkor akaratlanul is kevesebbet pislogunk, aminek viszont épp az lenne a feladata, hogy egy vékony folyadékréteggel vonja be a szem elülső felületét, védve a kiszáradástól és a kórokozók megtelepedésétől.

Tüsszögés, orrfolyás, arcüreggyulladás

Az első két tünet a felső légút megbetegedésére utal. Jelentkezhet még lüktető fejfájás és orrdugulás is. A huzat lehűtve az adott felületet megfelelő közeget biztosít a kórokozók elszaporodásának, mint azt már feljebb említettem.

Az arc-, és a többi üregeink (a homlok-, szita- és ékcsontban lévők) is az orrhoz tartoznak, így annak nyálkahártya-gyulladása átterjedhet rájuk is. Gyógyításuk nehezebb, mindenképp orvosi felügyeletet igényel.

Arcidegbénulás

A hideg és huzat hatására, máig nem tisztázott pontos mechanizmus által, az arra érzékenyeknél begyullad az arcideg. A lokális duzzanat miatt pedig kiesik annak funkciója, vagyis egyik arcfele lebénul a betegnek. A folyamat magától elmúlik néhány hét alatt, semmilyen következményt nem hagyva maga után, de mindképp forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa az egyéb lehetséges okokat (vírus, daganat).

Fogfájás

Ez esetben halogatás nélkül ajánlatos szakorvoshoz fordulni, hogy kiderítse, miért érzékeny a fogunk. Lehet egy megbúvó szuvasodás, vagy a fognyakról lefelé húzódó íny is az oka, de gyulladás is fennállhat, amit mindenképp kezelni kell.

Egyes szakértők az orrnyálkahártya duzzanatának tudják be a nem lokalizálható fogfájást, vagyis szerintük ez esetben a fájdalom csupán kisugárzik az adott területre. Mindenesetre, nem tévedünk, ha fogorvos segítségét kérjük a jelenség szervi okának kizárásához.

Izompanaszok nyakon, vállon

Izomgörcsök kialakulása is lehet válasz, ha a felhevült izmot hirtelen hideghatás, légmozgás éri. Feszülés, fájdalmas és nehéz mozgás kíséri. Elkerülhetjük, ha figyelünk ara, hogy ne öltözzünk túl (és izzadjunk meg), illetve, ha edzés után szárazra törülközünk. Fontos azonban, hogy rendszeresen mozogjunk erősítve izmainkat, s a napi stressz is így levezethető.

Összegezve, több múlik az egyéni fizikai állapoton, ellenálló-képességen, mint magán a hideg légáramlaton. Nyissunk ablakot néhány óránként, ha hosszabb ideig kell zárt helyiségben tartózkodnunk a munkahelyen, iskolában, vagy otthon tanulás közben, de huzatot nem kell csinálni. Ha feltétlen szükség van rá, hűtsük a levegőt autóban, és a lakásban is légkondival; persze, ez nem azt jelenti, hogy nyugodtan tartsuk bekapcsolva, ha kell, ha nem; mert az olyan menő! A klímaberendezések több rejtett veszélyt jelentenek, mint azt a legtöbben gondolnák! Erről viszont legközelebb esik szó.

Farkas Beáta