November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs. A COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reutersre hivatkozva a Portfolio.

A megállapodás 2035-ig évi 300 milliárd dollárt biztosítana, ami növeli a gazdag országok korábbi kötelezettségvállalását, miszerint 2020-ig évi 100 milliárd dollárt biztosítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Ezt a korábbi célt két év késéssel, 2022-ben teljesítették, és 2025-ben jár le.

A COP29 plenáris üléstermében néhány küldött állva tapsolt a megállapodásnak, mások viszont a gazdag nemzeteket bírálták, amiért nem tesznek többet, és bírálták a házigazda Azerbajdzsánt, amiért sietve keresztülvitte a vitatott tervet.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a dokumentum nem több, mint optikai csalódás - mondta Chandni Raina, az indiai delegáció képviselője a csúcstalálkozó záróülésén, néhány perccel az egyezmény átadása után. "Véleményünk szerint ez nem fogja kezelni azt a hatalmas kihívást, amellyel mindannyiunknak szembe kell néznünk, ezért ellenezzük ennek a dokumentumnak az elfogadását" - tette hozzá.

Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője szerint a megállapodáshoz nehéz tárgyalások vezettek, de üdvözölte az eredményt, amely biztosítékot jelent az emberiség számára a globális felmelegedés ellen.

Nehéz út volt, de sikerült megállapodást kötnünk. Ez a megállapodás tovább növeli a tiszta energia fellendülését, és milliárdok életét védi meg. De mint minden biztosítási kötvény, ez is csak akkor működik, ha a díjakat teljes egészében és időben kifizetik - mondta Stiell.

A bakui klímacsúcson részt vevő kis szigetországok és a legkevésbé fejlett államok csoportjai tegnap kivonultak a központi tárgyalási fordulóról. Ezzel akarták felhívni a figyelmet gondjaikra.