A Politikai Emancipációs Központ nevű szervezet legfrissebb számításai szerint a Szerbiában dolgozók és családjaik alapvető szociális és egzisztenciális szükségleteit a 144.457 dináros bér tudja fedezni.

A központ tájékoztatása szerint a Clean Clothes Campaign (CCC) hálózatának 2021-es adatai alapján számították ki a megélhetési bér összegét azzal, hogy azt 2022-ben 11,9 százalékos, 2023-ban pedig 12,5 százalékos átlagos éves inflációval növelték.

„Ha külön számolnánk az élelmiszerárak növekedési ütemét, amely jóval magasabb volt, mint az átlagos éves infláció, akkor ez az összeg még magasabb lenne. A szerződésekben foglalt átlagos nettóbér 2023-ban 86 ezer dinárt tett ki, és az élethez szükséges költségeknek csupán a 60 százalékát fedezte”, áll a közleményben.

A legfrissebb adatok szerint ez év májusában 100.170 dinár volt az átlagfizetés.

„Tehát az átlagkereset még mindig nem érte el a létminimum szintjét. Mit mondhatnánk akkor a minimálbérről, ami idén átlagosan 47 ezer dinár, és csak a létminimum egyharmadát fedezi?”, tette fel a kérdést a központ.

„Annak ellenére, hogy a megélhetési bért számos nemzetközi dokumentum felismeri, legyen szó az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról vagy az Európai Szociális Kartáról, valamint hogy a munkatörvény kifejezetten kimondja, hogy a minimálbérnek ki kell elégítenie a munkavállalók és családjaik alapvető szociális és egzisztenciális szükségleteit, Szerbiában a munkavállalók továbbra is szegénységben élnek”, teszik hozzá a közleményben.

A létminimumhoz szükséges bér, hangsúlyozza a szervezet közleménye, alapvető emberi jog.

„A létminimum kiszámítása az objektív megélhetési költségekből indul ki, és megmutatja, hogy mi az a legalacsonyabb fizetés, ami lehetővé tenné a munkavállalók és családjaik számára az alapvető igényeket kielégítő, emberhez méltó életet. Mindig elegendőnek kell lennie az alapvető szükségletek fedezésére, beleértve az élelmet, ruházatot, lakhatást, tömegközlekedést, közműveket és telekommunikációt, oktatást, szabadidőt és kultúrát, megfelelő egészségügyi ellátást, higiéniai és üdülési kiadásokat. A megélhetési bérbe beletartozik az előre nem látható kiadásokra fordítható diszkrecionális jövedelem is, ami a teljes fizetés 10 százaléka lehet. Ezt a teljes munkaidőben végzett munka után fizetik, vagyis nem számít túlórának”, áll a közleményben.

A központ szerint itt az ideje, hogy az állam védelmébe vegye a dolgozókat és jelentősen megemelje a minimálbért, a dolgozók munkájából hatalmas profitot termelő cégeknek pedig vállalniuk kell a felelősséget, és lehetővé kell tenniük, hogy a munkavállalóik kiléphessenek abból a szegénységből, amelybe az uralkodó üzleti modell folyamatosan nyomja őket.

A megélhetésről szóló nyilatkozatot négy központi szakszervezet, vagyis több mint húsz szervezet és 2.000 magánszemély írta alá eddig, és elérhető a platazazivot.rs honlapon.