Csaknem 70 éve nem emelték Kínában a nyugdíjkorhatárt, 2025-től viszont fokozatosan, 3-5 évvel megemelik a férfiak és a nők nyugdíjba vonulásának határvonalát. Az elkövetkezendő 15 évben néhány havonta mindig egy kicsit emelnek a limiten, amíg végül el nem érik a kitűzött célt. Emellett 2030-tól a munkavállalóknak minimum 20 évig több járulékot kell majd fizetniük, hogy nyugdíjat kaphassanak.

Kína az 1950-es évek óta először fogja „fokozatosan emelni” a nyugdíjkorhatárt, mivel az országnak szembe kell néznie az elöregedő népességgel és a csökkenő nyugdíjköltségvetéssel – számolt be a BBC, amit az index.hu szemléz.

A legfelsőbb törvényhozó testület pénteken jóváhagyta a törvényes nyugdíjkorhatár 50-ről 55 évre emelésére vonatkozó javaslatokat a kékgalléros munkakörben dolgozó nők esetében, és 55-ről 58 évre a fehérgalléros munkakörben dolgozó nők esetében. A férfiak esetében a korhatár 60-ról 63 évre emelkedik. A jelenlegi nyugdíjkorhatár Kínában az egyik legalacsonyabb a világon.

A pénteken elfogadott terv szerint a változás 2025. január 1-jétől kezd életbe lépni, és a következő 15 évben néhány havonta emelik a nyugdíjkorhatárt

– közölte a kínai állami média.

A törvényes korhatár előtti nyugdíjba vonulás nem lesz megengedett – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség –, bár az emberek legfeljebb három évvel meghosszabbíthatják nyugdíjas éveiket. Emellett 2030-tól a munkavállalóknak több járulékot is be kell majd fizetniük a társadalombiztosítási rendszerbe, hogy nyugdíjat kaphassanak. 2039-ig 20 évnyi járulékfizetést kell majd teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférjenek a nyugdíjukhoz.

Az Állami Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2019-ben azt mondta, hogy az ország fő állami nyugdíjalapja 2035-re kifogy a pénzből – és ez a becslés még a Covid–19 járvány előtt készült, amely keményen sújtotta a kínai gazdaságot. A nyugdíjkorhatár emelésének és a nyugdíjpolitika kiigazításának terve „a várható átlagos élettartam, az egészségügyi állapot, a népességszerkezet, az oktatás szintje és a munkaerő-kínálat átfogó értékelésén alapult Kínában” – jelentette a Hszinhua.

A kínaiak elégedetlenek

„A következő 10 évben lesz egy újabb törvényjavaslat, amely 80 éves korunkig késlelteti a nyugdíjazást” – írta egy felhasználó a Weibo kínai közösségi oldalon.

Micsoda nyomorúságos év! A középkorú munkavállalóknak fizetéscsökkentéssel és a nyugdíjkorhatár emelésével kell szembenézniük. Akik munkanélküliek, egyre nehezebben találnak munkát

– tette hozzá egy másik.

Mások azt mondták, hogy számítottak a bejelentésre: „ez várható volt, nincs mit vitatni. A férfiak a legtöbb európai országban 65 vagy 67 évesen mennek nyugdíjba, míg a nők 60 évesen. Ez lesz a trend nálunk is” – mondta egy újabb Weibo-felhasználó.

Kína hatalmas népessége 2023-ban már a második egymást követő évben csökkent, mivel a születési ráta tovább csökkent. Eközben a várható átlagos élettartam 78,2 évre emelkedett – közölték a tisztviselők az év elején.

A lassuló gazdaság, a zsugorodó állami juttatások és az évtizedek óta tartó egygyermekes politika egy ébredező demográfiai válságot idézett elő Kínában

– írta Laura Bicker, a portál kínai tudósítója az év elején. Kína nyugdíjalapja kezd kimerülni, és az országnak nincs elég ideje arra, hogy elegendő alapot hozzon létre az idősek növekvő számának ellátására.

A következő évtizedben mintegy 300 millió, jelenleg 50-60 év közötti ember hagyja el a kínai munkaerőt. Ez az ország legnagyobb korcsoportja, amely majdnem az Egyesült Államok lakosságának nagyságával egyenlő. Ki fog gondoskodni róluk? A válasz egyelőre a levegőben lóg.