December 1-jétől az EU-ban megengedett szintre, vagyis az eddigi 0,25-ről 0,05 mikrogrammra kell csökkenteni Szerbiában a tej kilogrammonkénti megengedett aflatoxin-koncentrációját.

A szerbiai tejtermelők viszont azt állítják, megígérték nekik, hogy ez nem fog megtörténni, mert ez nagy csapást jelent a munkájukra.

„A mezőgazdasági minisztériumban október 10-én, csütörtökön megtartott találkozón azt a határozott ígéretet kaptuk, hogy a jelenlegi előírások maradnak érvényben, vagyis a tej alfatoxin-tartalma kilogrammonként 0,25 mikrogramm marad”, közölte a mačvai körzetbe tartozó tejtermelők szövetsége.

Nem ez az első alkalom, hogy bejelentik az aflatoxin megengedett szintjének csökkentését, de ez eddig nem történt meg.

Az aflatoxin témája 2013 óta időről időre megjelenik a közvéleményben, és felmerül a kérdés, hogy mennyire veszélyes az egészségre, illetve hogy csökkenteni kell-e a tejben megengedett mennyiségét.

Tény, hogy az aflatoxin káros az emberek egészségére. Kisebb mennyiségben azonban nem mérgező az emberre, így az aflatoxin jelenléte az élelmiszerekben, mint amilyen a tej, továbbra is megengedett, írja a Danas.

A probléma az, hogy Szerbiában folyamatosan változik a megengedett szintje, így 0,05-ről 0,5 mikrogrammra növelték, ma pedig a 0,25-ös szinten van.

A tejtermelők azonban azt állítják, hogy a csökkentés idén kivitelezhetetlen, mert nagy csapást jelentene az ügyvitelükre.

„Katasztrofális évünk van az aszály miatt, mert éppen ez az, ami az aflatoxint okozza. Mintegy 60 rendkívül meleg napunk volt, amikor a kukorica megsült, és emiatt hatalmas mennyiségű az aflatoxin”, nyilatkozta a Danasnak Goran Vasić, a mačvai körzetbe tartozó tejtermelők szövetségének elnöke.

Vasić hozzátette, hogy igyekeznek a lehető leginkább csökkenteni az afatoxin szintjét, de ebben a helyzetben lehetetlen elérni ezt a szintet.

Szerinte az a baj, hogy a mezőgazdasági minisztérium csökkenteni akarja a határétéket, és az a kifogása, hogy az Európai Unió nyomásgyakorlása miatt teszi ezt.

„Az igazság az, hogy senki sem gyakorol ránk nyomást, hanem valaki szándékosan akarja ezt véghezvinni. Egyértelmű, hogy nem követik eléggé a helyzet alakulását a terepen, és ez egy elhamarkodott döntés. Úgy gondolom, hogy ismét vissza kell állítaniuk a szintet a 0,25 mikrogrammra”, hangsúlyozta Vasić, aki szerint ahelyett, hogy most helyreállítanák az állattenyésztést, megint hátrafelé teszünk egy lépést, és ismét bajban lesznek a termelők.

Violeta Josifova, a növényegészségügyi előírások alkalmazásának szakértője is azt állítja, hogy figyelembe kell venni az ország éghajlatát. Szerinte „nálunk az ehhez hasonló dolgokat gyakran elhamarkodottan és megfelelő mérlegelés nélkül intézik”.

Mint mondta, az aflatoxinnak tényleg van káros hatása, de „senki sem fog belehalni” két pohár tejbe.

Josifova szerint a szerbiai mezőgazdaságnak vannak nagyobb problémái is az aflatoxinnál, mert „semmilyen téren sem tettünk egy lépést sem előre a nyolcvanas évektől mostanáig, de az uniós normákat akarjuk alkalmazni, ahol teljesen más a helyzet”.