Tokió bevezeti a négynapos munkahetet, amellyel ösztönözni akarják a gyermekvállalást. Japán évek óta küzd a rekordalacsony termékenységi rátával, ezért családbarát intézkedéseket hoz, hogy szorgalmazza a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát. Ennek ellenére 2023-ban újabb mélypontot ért el a szigetország.

Tokióban bevezetik a négynapos munkahetet a kormányzati alkalmazottak számára, ezzel segítve a dolgozó anyákat, és hogy növeljék a rekordalacsony termékenységi rátát az ázsiai szigetországban. A japán főváros vezetése áprilistól kezdődően a munkahét rövidítése mellett az alsó tagozatos gyermekeket nevelő szülők számára több munkaszünetet biztosít − írta meg a CNN, amelyet az index.hu szemléz.

Tokió kormányzója, aki bemutatta a tervet, elmondta: „felülvizsgálják a munkaidőt, hogy senkinek se kelljen feladnia a karrierjét olyan életesemények miatt, mint a szülés vagy a gyermekgondozás”.Japán is családbarátabb politikára törekszik, egyelőre sikertelenül

Japán termékenységi rátája évek óta meredeken csökken, júniusban ismét rekordalacsony szintet ért el – annak ellenére, hogy a kormány a fiatalokat házasságkötésre és családalapításra igyekszik ösztönözni.

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium adatai szerint 2023-ban mindössze 727.277 születést regisztráltak, és a termékenységi ráta − vagyis az, hogy egy nő hány gyermeket vállal életében − új mélypontra, 1,2-re esett vissza. Ahhoz, hogy a népesség száma stabil maradjon, 2,1-es termékenységi rátára van szükség.

A japán kormány emiatt nagy hangsúlyt fektet a demográfiai válság megfordítására, biztosították a férfiak apasági szabadságát, valamint a helyi önkormányzatok intézkedéseket vezettek be a munkakörülmények javítása érdekében.

Szociológusok úgy vélik, a folyamatosan csökkenő születésszám Japán munkakultúrájának és a megélhetési költségek emelkedésének eredménye. A munkaidő hossza már régóta problémát jelent a japán vállalatok számára, ahol a munkavállalók gyakran szenvednek az egészségkárosodástól, szélsőséges esetekben pedig a „karosi” kifejezést emlegetik, amely a túlhajszoltság okozta halált jelenti.

A nőkre hatalmas nyomás nehezedik a társadalom részéről, hogy válasszanak a karrier és a család között, de előbbinél a rendszeres túlórázás sem könnyíti meg a gyermekvállalást és -nevelést. A japán munkaerőpiacon jóval magasabb a nemek közti szakadék, mint más fejlett országok körében.