Az idén az eddig vártnál valamivel lassabb, jövőre már gyorsuló növekedést valószínűsít a tevékenységi területét alkotó gazdaságokban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott idei első átfogó regionális előrejelzése 2025 egészére 3,2 százalékos, 2026-ra 3,4 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében.

Az EBRD most először adott prognózist 2026-ra, az idei évre szóló előrejelzés ugyanakkor 0,3 százalékponttal alacsonyabb a szeptemberben kiadott előző becslésénél.

A változtatást mindenekelőtt a gyenge külső kereslettel indokolta az EBRD. A bank szerint ez a tényező a teljes működési térségen belül elsősorban a közép- és kelet-európai, illetve a balti EU-gazdaságok növekedésére gyakorol visszahúzó hatást.

Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,7, 2026-ra 2,8 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,5 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-előrejelzésnél.

Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal bővül. A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 1,3 százalékponttal vette vissza, de ezt külső okokkal, mindenekelőtt a legfőbb magyar exportpiacnak számító német gazdaság elhúzódó recessziójával indokolta, amely az EBRD szerint drasztikus hatást gyakorolt a magyar exportra.

Kedvező tényezőnek minősíti ugyanakkor a bank, hogy az idén megkezdődik a termelés az elektromos autókat gyártó kínai BYD szegedi üzemében, illetve a debreceni BMW autógyárban és a CATL akkumulátorgyárban.

Az EBRD közölte: ezeknek az üzemeknek a termelése 0,6-0,8 százalékponttal gyorsíthatja az idén és jövőre a magyar gazdaság növekedési ütemét.

Romániában a londoni pénzintézet 2025-ben 1,8, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár, 0,7, illetve 0,8 százalékponttal lassabbat az előző prognózisban valószínűsített ütemnél.

Az amerikai vámemelési tervek a csütörtöki jelentés szerint világszerte komoly bizonytalanságot teremtenek. Az EBRD hangsúlyozza mindazonáltal, hogy viszonylag korlátozott működési területének kitettsége az amerikai kereskedelmi politikával szemben. A bank közölte: becslése szerint a tevékenységi térségéhez tartozó gazdaságok hazai összterméke 0,1-0,2 százalékkal csökkenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok egységes 10 százalékos vámtarifát vetne ki az országcsoportra.

Ukrajnában az EBRD csütörtöki előrejelzése szerint az idén 19,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány várható. A bank hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a deficitet teljes egészében fedezi az erre a célra összeállított 38,4 milliárd dolláros külső költségvetés-finanszírozási segélycsomag.

A bank várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 3,5 százalékkal, jövőre 5 százalékkal növekedhet, ha az idei év végéig sikerül tűzszüneti megállapodásra jutni.

Az ukrán hazai össztermék 2022-ben, a háború első évében az EBRD becslése szerint 28,8 százalékkal zuhant, de 2023-ban már 5,3 százalékkal, tavaly 3 százalékkal nőtt.

Az EBRD a háború kezdete óta több mint 6,2 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra.

A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett. (MTI)