Bemutatta a világnak védővámjait Donald Trump. Az amerikai elnök minden, külföldről érkező termékre minimum 10 százalékos vámot vetett ki, még közeli szövetségeseire is, és további 25 százalékot az import autókra. Ez egy kereskedelmi háború nyitánya lehet. Az Infostart cikkében összeszedte a vámmal sújtott országok listáját. A Szerbiából érkező árura 37 százalékos vámot számolnak fel ezentúl.

Eljött végül a nap, amit Donald Trump beharangozott, „Amerika gazdasági Függetlenségi Nyilatkozatának Napja”. Az elnök így nevezte szerda este ismertetett átfogó rendeletét, aminek lényege, hogy az egész világ termékeit megvámolja.

„Más országok a mi kárunkra gazdagodtak, de most rajtunk a sor. Nagyobbá tesszük Amerikát, mint bármikor volt” – mondta és arról beszélt, hogy külföldiek, köztük csalók miatt éltek rosszabbul az amerikai dolgozók (akiknek kiválasztott jelenlévő képviselői nagy tapsokkal szakították meg a beszédét).

Amerika, az amerikai ipar eme történelmi napon talpra áll, a befolyt pénzből gyors ütemben törleszti adósságát – fejtegette az elnök.

Még a barátok is kaptak legalább 10 százalékot

A világ országai most azt számolgatják és mérlegelik, hogy mibe kerül ez majd nekik, és hogy másokhoz képest jól jártak-e vagy sem.

Ez a hozzáállás a közeli szövetséges Nagy-Britanniában, amely „csak” a 10 százalékos alapvámot lesz kénytelen elviselni, míg a Trump által gyűlölt Európai Unió termékei után 20 százalék lesz a vám.

Ezért volt jó döntés a brexit – írja a jobboldali brit sajtó, míg a baloldali kormány szerint a minimális vám az ő ügyes diplomáciájának az eredménye.

A britek 10 százalékához képest Amerika elsőszámú közel-keleti szövetségese, Izrael termékeire 17 százalék lesz a vám. Ázsiában Japán és Dél-Korea 24 és 25 százalékos vámmal lesz kénytelen együtt élni. A függetlenségét védő Tajvan, amelyet az Egyesült Államok fegyverekkel támogat Kínával szemben, 32 százalékossal.

Washington első számú gazdasági riválisa, Kína pedig az, amelyet 34 százalékos új vámokkal sújt a korábban kivetett 20 százalékon felül, így, azok összesen elérik az 54 százalékot.

A lépésre számítva a korábban rivalizáló Peking, Tokió és Szöul szabadkereskedelmi együttműködésben állapodott meg.

Az elnök a Fehér Ház Rózsakertjében egy hatalmas táblával igyekezett demonstrálni, hogy az egész világ gazdasági hátrányba hozza hazáját és ezért döntött az ellenvámoknak nevezett intézkedés mellett.

Az erről szóló rendeletet a nemzetközi média kamerái előtt írta alá.

Washington nemcsak a konkrét külföldi vámokat, de minden kereskedelmi korlátot és szabályt – például a hormonkezelt amerikai marhahús vagy génkezelt gabona tilalmát is – átkonvertálta számszerűsített vámmá.

Trump tábláján így az szerepelt, hogy az EU például 39 százalékos, míg Kína 67, Vietnám pedig csillagászati, 90 százalékos vámokkal sújtja az amerikai termékeket.

Az amerikai elnök minden esetben az így számított értékhez képest fele akkora ellenvámot, azaz 20, 34, illetve 49 százalékos behozatali illetéket vet ki.

Oroszország nem került fel a 180 ország listájára – a Fehér Ház szerint azért, mert a háborús szankciók miatt már 0-ra esett a kétoldalú kereskedelem, miközben a háború sújtotta Ukrajna a 10 százalékos alapvám kategóriába került.

Egy másik volt szovjet tagköztársaság, Kazahsztán 27 százalékot fizet majd.

Trump mindezeken felül 25 százalékos vámot vetett ki a külföldi autókra.

Voltak, akik gyorsan visszaüzentek

Az első reakciók között voltak visszafogottak és harcosak is. A britek közölték, hogy megfontoltan válaszolnak, ahogy a nagy autóiparral rendelkező Mexikó is. A másik szomszéd, Kanada viszont kemény ellenlépésekkel fenyegetett.

Brüsszel nem reagált azonnal, és eltérő hangnemet ütöttek meg egyes európai vezetők. A Trumppal jó viszonyban lévő Meloni olasz miniszterelnök „hibásnak” nevezte a vámokat. Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, nem akarnak kereskedelmi háborút. Martin ír kormányfő azt, hogy „nincs alapja a vámoknak”.

Kommentátorok szerint az unió nem egységes, hanem célzott intézkedésekkel válaszolhat, például a nagy amerikai technológiai cégeket sújthatja.

Azt egyelőre nem látják, milyen globális kereskedelmi háború veheti kezdetét. Viszont közgazdászok kiszámolták: a hidegháború idején a vasfüggöny 48 százalékos vámnak felelt meg, és amikor ehhez közelítenek a szintek, sok ország leáll a kétoldalú kereskedelemmel.

Az első tőkepiaci reakciók szerint egy sor vezető részvény árfolyama nagyot esett.

Közben az amerikai Szenátus egy jobbára jelképes lépéssel 51-48 arányban leszavazta Trump elnök Kanadára kivetett behozatali vámjait. A szavazás során néhány republikánus szenátor a demokratákkal tartott. A lépés azért szimbolikus csak, mert egy ilyen döntést a Képviselőháznak is meg kellene erősíteni, ami után az az elnök elé kerülne. Donald Trump viszont megvétózná.