Orbán Viktor miniszterelnök idén is hagyományaihoz híven beszédet mondott a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, közismertebb nevén Tusványoson. Az esemény évről évre kiemelt jelentőséggel bír a kormányfő politikai irányvonalának és stratégiájának bemutatásában.

Orbán Viktor elmondta, idén nem kapott diplomáciai demarsot Bukarestből, helyette tárgyalásra kapott meghívást, amely meg is történt, írja a hirado.hu. A miniszterelnök felidézte, a tavalyi találkozó utáni beszélgetést úgy írta le, „it’s beginning of a beautiful friendship” – egy gyönyörű barátság kezdete –, idén azt mondhatta, „haladunk.”

A kormányfő úgy fogalmazott: „Bukarestből nem, de azért Brüsszelből kaptunk demarsot” – utalt a békemisszió elítélésére.

Mint mondta, keresztény kötelességünk van cselekedni, erről a kötelességről szól a békemisszió. Orbán Viktor emlékeztetett, van egy olyan idézet az uniós alapítóokiratban, amely kimondja, az unió célja a béke.

A brüsszeli politikusok szerint a béke érdekében támogatják a háborút. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ahogy Lenin tézisét sem értettük, úgy most a brüsszeliekét sem értjük. A miniszterelnök elmondta, emlékeztessük magunkat arra, hogy a békemisszió óta az amerikai és orosz külügyminiszter tárgyalt egymással, illetve az ukrán elnök és Donald Trump is beszélt egymással. Mint mondta: „a háborúpárti európai politikából szépen lassan elmozdulunk a békepárti politika irányába.” Hozzátette: Az ukránoknak már leesett a tantusz, most már csak az európaiaknak kellene észhez térni, amíg nem késő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a háború felfedi a valóságot, amiben élünk, hozzátette, ez a valóság nem volt leírható a háború előtt.

A miniszterelnök a háború által felfedett valóságról beszélt. Úgy fogalmazott, a háború a mi piros bogyónk – utalt itt a Mátrix című filmre. Mint mondta, ha a kék bogyót nyeli le a főszereplő akkor maradhat a látszat világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet megnézni a valóságot.

A háború a mi piros bogyónk, ezt kell lenyelnünk

– hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor szerint közhely, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, úgy véli inkább, a politika folytatása más perspektívából. Úgy fogalmazott, a háború a maga könyörtelenségével „elvisz minket egy magaslesre”, más perspektívát ad, egy új letisztult erőtérben találjuk magunkat. Hozzátette: itt elveszti erejét az ideológia, médiatorzítás, statisztikai ügyeskedés, politikai füllentés, helyettük marad a brutális valóság.

2022. februárja óta a következőket látjuk a miniszterelnök szerint:

A háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, mégsem akarják abbahagyni. Ennek két oka van:

mindkettő elhiszi, hogy legyőzheti a másikat. Az ukránok úgy vélik, hogy hazájukat védik, míg az oroszok azt gondolják, hogy a NATO-val szemben védik magukat.

Az előző években az USA Kínát deklarálta legfőbb ellenfelének, most mégis Oroszország ellen vív proxyháborút, míg Kínát az oroszok támogatásával vádolja.

Ukrajna ereje minden várakozást meghalad – fejtette ki. Az országot oligarchák uralták, az állam lényegében nem működött, rengetegen vándoroltak el, ennek ellenére is ma egy erős országként áll ellen. Ukrajna hivatást talált magának. Eddig ütközőzónaként tekintett önmagára, most azonban fölvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája.

Oroszország más, mint aminek láttuk és más, mint aminek láttatták. Az ország gazdasági életképessége kiemelkedő, ez vitán felül áll. A 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságot, ezért nem fognak rajta az uniós szankciók. Ahogyan leírják Oroszországot, mint egy merev neosztálinista országot, ez a kép nem igaz.

Az európai politika összeomlott, feladta önmaga érdekeit. Az amerikai demokraták terveit követik, akár önsorsrontás árán is. A szankciók versenyképtelenné teszik a kontinenst. Az, hogy az Északi Áramlat felrobbantását vagy Angela Merkel lehallgatását szó nélkül hagyták, ez a behódolás aktusa.

Korábban a Párizs-Berlin-tengely volt a meghatározó, míg a mai erőközpont a London-Varsó-Kijev-Baltikum-Skandinávia-tengelyen helyezkedik el.

Az erőközpontok megváltoztatása nem új gondolat, csak a háború tette könnyen elérhetővé.

A lengyelek régi terve ez, hogy az amerikai erőket maguknál tudhassák: Oroszország meggyengítése és Németország túlfejlődése. Ez ma már korántsem tűnik lehetetlennek, különösen, hogy a németek tönkre teszik saját magukat. A lengyelek ennek a tervnek a reményében adták fel a V4-es együttműködést. A kormányfő szerint a mai lengyel politika szemforgató: minket kioktatnak, miközben az oroszokkal áttételesen üzletelnek.

A miniszterelnök ezután a Nyugat szellemi magányát említette. Mint mondta, eddig a Nyugat világmérceként tekintett saját magára, hiszen a Nyugat adta (a világnak) a liberális demokráciát vagy a zöld átállást. Most is kiadták az utasítást, hogy a világ foglaljon állást morálisan Oroszország ellen – fogalmazott. Ezzel szemben az a realitás, hogy a világ legnagyobb országai– Kína, Irán vagy India – most már Oroszország mellett van. Meglepő, hogy a NATO-tag Törökország és a muszlim világ is nem ellenséget, hanem váratlanul partnert lát Oroszországban – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

A miniszterelnök utalt arra, hogy

a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat szétesése.

Oroszország a népességéhez képest túl nagy (területű), ráadásul „hiperracionális vezetés alatt áll”, egy vezetett ország, azaz logikus, nyugodt és kiszámítható. Ezzel szemben a Nyugat viselkedése nem racionális. A miniszterelnök hasonlata szerint „Két Nap lett az égen, és megjelent egy ellentét Kína, illetve Ázsia kiemelkedésének formájában, am it kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.”

Ezt követően említette, hogy

meg kell próbálni megérteni a Nyugat irracionálisnak tűnő logikáját.

„Mi van akkor, ha a Nyugat mégis logikusan cselekszik és viselkedik, csak mi nem értjük őket?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Ha erre megértjük a választ, akkor azt is megértjük, hogy Magyarország miért ütközik meg rendszeresen az EU nyugati államaival geopolitikai kérdésekben.

Hangsúlyozta: a mi felfogásunk szerint Európa nemzetállamokból áll, miközben a nyugati gondolkodás szerint nemzetállamon nem léteznek többé. A nemzetállamok szuverénen, vagyis megvan az a képességük, hogy önállóan határozzák meg a kül- és belpolitikájukat. A mi felfogásunk szerint a nemzetállam egy adott kultúrában gyökeredzik; van közös értékrendje, amely alapján közmegegyezésen alapuló, közös erkölcsi követelmények fakadnak. A nemzetállamoknak – véleménye szerint – „van bibliai alapja, amelyek meg lesznek ítélve a végítéletkor”. A Nyugat ezzel szemben tagadja a nemzetállamok létezét, ebből fakadóan tagadják a közös kultúrát és a közerkölcsök létezését.

„Nincs közös közerkölcs. Ha a tegnapi olimpiai megnyitót megnézték, akkor ezt láthatták” – utalt a péntek esti párizsi eseményre Orbán Viktor.

A bevándorlás támogatása valójában megszabadulás a nemzetállamiság alapját adó etnikai homogenitástól. Ez a progresszív-liberális nemzetközi felfogás lényege. A nyugati vezetők nem tartják abszurdnak, hogy miközben Európa keleti felén keresztények százezerszám ölik egymást, aközben Európa nyugati felén százezerszámra engedjük be idegen civilizációjú embereket – fogalmazott.
Az Európai Unió mindezt ráadásiul deklarálja is. Az európai alapdokumentumokat olvasva világossá válik, hogy a cél a nemzetállamok meghaladása, a hatáskörök, a szuverenitás és minden jelentős intézkedés kerüljön át Brüsszel irányítása alá.

Ha az európai államok az I. és a II. világháborúban mintegy 57 millió „bennszülött” európai embert veszítettek el. Ha ezeknek az embereknek a gyermekei és az unokái megszülethettek volna, akkor Európának most semmiféle demográfiai problémája nem lenne” – szögezte le Orbán Viktor.

Mi legyen az Egyesült Államokkal, legyen ismét nemzetállam, vagy folytassa a menetelést egy posztnemzeti liberális állam felé? – vetette fel a kérdést Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, hogy Donald Trump célja, hogy visszaemelje nemzetállamnak az Egyesült Államokat. Mint mondta, ezért igyekeznek minden eszközzel őt megakadályozni, hogy induljon a választásokon, veszik el a vagyonát, valamint próbálják megölni.

Orbán Viktor elárulta, hogy pénteken beszélt Donald Trumppal, aki arra kérte, hogy adja át személyes szívből jövő üdvözletét a tusványosi táborlakóknak.

Ahhoz, hogy megpróbáljuk megérteni a posztnemzeti gondolkodást, az 1960-as évek nagy illúziójához kell visszamennünk – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, ennek két alapja a szexuális forradalom és a diáklázadások.

Orbán Viktor elmondta, azóta kiderült, hogy az egyén csak közösségben válhat naggyá, nélküle magányos lesz, és egyre kisebb. Nyugaton megszabadultak hazai, vallási és családi közelékektől, és most azt tapasztalják, hogy nem nagyok lettek, hanem ürességet éreznek – húzta alá a miniszterelnök. A kormányfő elmondta, nyugaton már nem vágynak közös eszményekre, sem nagy közös célokra. Orbán elárulta, hogy a nagyság titka az, hogy az ember képes legyen valami nagyobb dolgot szolgálni. Hozzátette: nem sok ilyen van, Isten, haza, család. Mint mondta, ha ezek helyett önmagad nagyszerűségére összpontosítasz, hogy okosabb, szebb és tehetségesebb legyél, valamint azzal foglalkozol, hogy ezt elismertesd az emberekkel, akkor nagyság helyett nagyképű leszel. Hangsúlyozta: A feleslegesség érzése, ami ezzel jár, az agresszív törpe, mint új embertípus megjelenésével jár.

Összegezve Orbán Viktor elmondta,

két különböző világképről van szó. Nálunk nemzetállam, ami stratégiai realizmusra kényszerít, náluk posztnemzeti gondolkodás, amely nem ismeri a nemzeti nagyságot és nem ismer közös nagy célokat.

A társadalmakkal szemben egyre nagyobb az ellenállás és ezzel létrejön az elittel szemben álló tömeg. Az elit elítéli a népet, érzéseit, gondolatait, a nép pedig válaszképpen azzal gyanúsítja az eliteket, hogy nem a valósággal foglalkoznak. Számos országban ez a két csoport nem tud egymással megállapodni.

A képviseleti demokrácia létét is megkérdőjelezi ez a helyzet, hiszen van az az elit, amelyik büszkén hirdeti, hogy nem akarja képviselni a népet. A elit számára kizárólag a diplomások értékei számítanak, míg az egyszerű munkásoké nem. Az unióra is hatással van ez a helyzet, ugyanis Brüsszelt egy balliberális oligarchia tartja kezében. Brüsszelben visszatért a három T, ami ránk is hatással van.

A nyugati értékeket, amelyeket univerzálisnak gondoltak, a világ egyre több országában utasítják el.

A modernitás ugyanis nem kizárólag nyugati, hiszen modernizálódik Kína és az arabok is. Putyin legerősebb taktikai fegyvere ma az LMBTQ és annak erőltetése, hiszen a világ számos pontján elutasítják a nyugat által felkarolt ideológiát.

A második előadás témája, hogy mi következik mindebből?

Nagy ecsetvonásokkal kell dolgozni, mert a magyarok sorsa azon múlik, hogy megértjük-e mi magyarok, hogy mi fog történni ezután? A miniszterelnök előrevetítette: véleménye szerint egy új világ jön. Nem vádolhatnak azzal, hogy szűk lenne a fantáziánk, de még mi is – és a miniszterelnök is – alábecsülte annak a változásnak nagyságrendjét, ami most történik, mondta. Olyan változás jön, amire 500 – ötszáz – éve nem volt példa.

Ez elmúlt években is jelentős változások történtek körülöttünk, de mindig, minden a nyugat vezetése alatt, nyugati logika szerint történt. Most egy új helyzet van. A nyugati világ most nem a saját világán belülről kapott változást (impulzust), hanem azon kívülről.

„Amivel most szemben állunk, az egy világ-rendszerváltás, ami egy Ázsia irányából kiinduló folyamat” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a következő évtizedekben, évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja: Kína, India, Pakisztán, Indonézia. Ennek már formálódik az intézményrendszeres is, létrejött például a BRICS és a Sanghaji Együttműködés Fórum, amelyek alapján felépítik az új világgazdaságot.

Már Ázsiánál van a demográfiai előny, a technológiai előny és a tőkeelőny, és a Nyugattal szemben a katonai erő is kiegyenlítődés alatt áll

– fogalmazott.

Ott lesznek a legnagyobb pénzügyi alapok, a legnagyobb vállalatok központja, a legjobb egyetemek és kutatóközpontok. Már most ott a legfejlettebb az űrkutatás és orvostudomány. „Plusz még mi, nyugatiak az oroszokat is jól betereltük ebbe a most formálódó egységbe” – tette hozzá.

Kérdés, hogy a folyamat mikor vált visszafordíthatatlanná? Orbán Viktor szerint a fordulat éve 2001 volt, amikor az EU meghívta Kínát a világkereskedelmi szervezetbe, a WTO-ba. Mint mondta, Donald Trump volt amerikai elnök azon dolgozik, hogy az Egyesült Államok – utolsó esélyként – meg tudja őrizni a világelső pozícióját.

Erre négy év nem elegendő, de ha megnézzük, hogy Trump kit választott alelnöknek (J.D. Vance-et egy fiatal republikánus politikust – a szerk.), akkor már lehet úgy számolni, hogy Trumpnak lesz négy éve, majd a jelenlegi alelnöknek később még négy vagy nyolc éve, hogy változást érjenek el.

Ennyi idő alatt végre lehet hajtani egy új nemzetstratégiát.

Tévedésnek nevezte azt az általános felfogást, hogy ha Trump visszatér, azért teszi, hogy az amerikaiak meg tudják tartani a jelenlegi pozícióikat. De ez nem így lesz. Annak kell lenni a célnak, hogy megerősítsék az USA, Kanada és Mexikó pozícióit, mert ez a három ország együtt alkot egy gazdasági egységet – fogalmazott a miniszterelnök.

Mit kell tennie ebben a helyzetben Magyarországnak?

– vetette fel a harmadik előadás kérdését Orbán Viktor.

Mint mondta, rögzítsük a tényt, amikor utoljára világrendszer-váltás történt, Európa nyertese lett, Magyarország vesztese. Ez volt az az idő, amikor kinyílt egy új tér, amiben nem tudtunk részt venni. A kormányfő felidézte, ezzel egyidőben rúgta ránk az ajtót az iszlám pusztítása, amely hatalmas népességvesztéssel járt. Ebből a helyzetből nem volt képességünk önerőből felszabadítani, ezért kellet betagozódnunk egy német, habsburg világba – fogalmazott a miniszterelnök.Orbán Viktor szerint a magyar elit értette a változás természetét, de nem voltak meg az eszközei, nem tudta az országot ezekre a változásokra felkészíteni. Ilyen volt Mátyás királynak az a kísérlete, hogy megpróbálja megszerezni a német-római császárságot, de ez nem sikerült. Ezeknek a magyar kudarc szimbóluma Mohács – összegezte.

Fontos megvizsgálni, hogy az új változás veszély vagy lehetőség Magyarországnak. Orbán Viktor elmondta, ha lehetőségnek látjuk, saját utat kell kijelölni, és kezdeményezőnek kell lenni, és nemzeti politikát kell követni. Nem elsősorban veszély a miniszterelnök szerint ez a változás.

Felmerült a kérdés, megvannak-e a peremfeltételek Magyarország számára. Mint mondta, az USA felé jól állunk, de nem hisszük, hogy kaphatunk olyan lehetőséget USA-ból, mint az EU, amit ad. El kell kerülni a lengyel helyzetet, ha Amerikából lesz is ajánlat, meg kell fontolni.

Orbán Viktor szerint Kínából megkaptuk a maximális ajánlatot. A kormányfő kifejtette, Kína messze van, számukra az EU-tagságunk érték. Mint mondta, Kína szerint jó helyen vagyunk ott, hiszen nem tudunk önálló kereskedelmi politikát folytatni. Azt mondják, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában. Ez azt jelenti, hogy hajlandóak befektetni Magyarországon, és hajlandóak piaci lehetőséget adni hazánknak Kínába.

Orbán úgy látja, hogy EU nagy része nem tér vissza a nemzetállami formához. A miniszterelnök szerint az unió keleti része megvédheti nemzetállami formáját.

Az USA magára fogja hagyni az EU-t, és az blokk nem fogja tudni finanszírozni a háborút. Ez az ár magas lesz, és kedvezőtlenül érint majd minket is – húzta alá Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint az önálló nemzetpolitikához a feltételeink adottak, a terek tágak. Kérdés, mit kell tennünk, hogy ezt a teret kedvezően tudjuk felhasználni. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a világrendszer-váltás esetén kell egy nagy magyar stratégia.

Van magyar nagystratégia – jelentette be a kormányfő. A háború minket is felgyorsított, ezért a választás után azonnal megkezdődött a stratégia kialakítása. Jelen vagyunk Donald Trump programírásánál, a Magyar Nemzeti Bank szakértői bekapcsolódtak a kínai pénzügyekbe és külön európai uniós ügyekért felelős minisztériumot hoztunk létre. A mi versenyelőnyünk pontosan abból fakad, hogy érthető, hogy mit miért csinálunk. Azonban most a magyar nagystratégia nyers és még fél évre van szükség, hogy bemutathassuk – mondta a miniszterelnök.

Kulcsfogalom a konnektivitás. Nincs kizárólag keleti vagy nyugati világgazdaság, mindkettőben jelen kell lennünk.

A szellemi alapok és a szuverenitás megvédése is a stratégia részét képezik. Az elmúlt években egy piramist építettünk fel gazdasági szempontból is, hiszen ez adja a szuverenitás alapjait. A gazdaság számos szegmensében jelen vannak nemzeti bajnokaink, akik már külföldön is helyt állnak. A pénzügyi függetlenségünk a szuverenitás szempontjából is jelentős és hitelezőként kell megjelennünk régiónkban. Magyarország termelőközpont jellegét meg kell őriznünk, nem szabad csupán a szolgáltatószektorra támaszkodni.

A nagystratégia testének, azaz a magyar társadalomnak stabilnak és rugalmasnak kell lennie. Ehhez tartozik a demográfiai válság megoldása is. A stabil és rugalmas társadalom feltétele a középosztályosodás, a magántulajdon és a munka. A magyar falvakban városi szintű szolgáltatásokat kell kínálnia, ezzel is megőrizve a történelmi örökséget.

„Nem betagolódni – ez a szuverenitásvédelem alapja.”

A zéró vallási állapot akkor áll be, amikor a különneműek házasságát egyenlő értékűnek ismerik el a különneműek házaságával. Ezen a ponton a kereszténység már morális eligazításul sem szolgál a közösségek számára – fogalmazott.

„A magyar nagystratégiának nem szabad kis-Magyarországból kiindulnia; annak nemzeti alapokon kell állnia” – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Minden magyarok-lakta területet magába kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia. Csak kis-Magyarország, mint keret, elégtelen” – fogalmazott.

Évszámot „nem merek mondani”, de belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – mint például a családtámogatási rendszer –, ki kell terjeszteni az országhatárokon kívülre is – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a magyar kormány évente átlagosan 100 milliárd forintot fordított nemzetstratégiai célokra. Összehasonlításként: a Gyurcsány-kormány egy év alatt 9 milliárdot fordított erre, ami tehát több mint tízszeres növekedés – emelte ki.

Orbán Viktor fontosnak nevezte, hogy bár a magyarok sokfékék, de vannak közös vonások. Ezért az új nemzetpolitikát a közös jellemvonásokra kell alapozni, mint például a személyes szabadság, amit befelé is építeni kell.

„Nem vagyunk militarizált ország, mint az oroszok meg az ukránok; nem vagyunk hiper-fegyelmezettek sem, mint a kínaiak. Nem élvezzük a hierarchiát úgy, mint a németek, és nem élvezzük a felfordulást, a forradalmat meg a blaszfémiát sem, mint a franciák. Azt sem hisszük, hogy a saját államunk nélkül is fennmaradhatunk, mint például az olaszok” – fogalmazott.

Ezzel szemben a szabadsághoz szükséges az az állapot, amiben a magyar ember háborítatlanul élhet. A magyar szabadság szóhoz a legközelebb a „háborítatlan élet” kifejezés áll; „az én házam, az én váram, az én életem, és majd én eldöntöm, hogy mitől érzem jól magam a bőrömben” – fogalmazott.

Ez egy antropológiai és kulturális alaptulajdonsága a magyaroknak, és ehhez kell alkalmazkodni a nemzetstratégiában is. A már említett világ-rendszerváltozás nem rövid idő alatt fog bekövetkezni.

Ennek részeként az új magyar nemzetstratégia állandó viták tárgyát fogja képezni a következő 20-25 évben, amit az ellenfeleink támadni fognak.

Azt fogják mondani, hogy az önálló nemzetstratégia helyett betagozódás kell. Ráadásul mivel ez egy hosszú folyamat lesz, ennek a végrehajtását már nem mi, nem ez a generáció fogja befejezni, hanem főként a ma a húszas, harmincas éveikben járó fiatalok – figyelmeztetett.

„A liberális, slim-fit-szerkós, latte avokádós, mindenmentes, öntetszelgő politikusok” lesznek az egyik oldalon. Velük szemben állnak majd a „két lábbal a valóság talaján álló, nemzeti érzelmű, vagány, jó kiállású fiatalok”. De a fiatal nemzeti tábor „csak trombitaszóra bújuk elő”, ezért ezeknek a szervezését már most el kell kezdeni.

„Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek!” – zárta beszédét Orbán Viktor Tusnádfürdőn.