A román ellenzék által benyújtott közigazgatási reformtervezet a politikai kiszolgáltatottság állapotába taszítaná a székelyföldi magyarságot, általa „kis magyar szigetek” szűnnének meg – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje csütörtökön Marosvásárhelyen.

A szövetségi elnök Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke és Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Erdőszentgyörgy volt polgármestere társaságában vett részt kampányrendezvényen az erdélyi városban.

A tervezet kapcsán kifejtette: a magyar többségű megyék beolvasztásával elkezdődne egy „megállíthatatlan folyamat”, és olyan magyar vezetésű önkormányzatok, „kis magyar szigetek” szűnnének meg a szórványban, mint a máramarosi Hosszúmező vagy Torockó.

Emlékeztetett, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete a fejlesztési régiókat változtatná megyévé, a 20 ezer lakos alatti városokat lefokozná, míg a 3000-nél kevesebb lakossal rendelkező községeket összevonná.

Aláhúzta: a közigazgatási reform szükségességével mindenki egyetért, de annak a szubszidiaritás (ügyközeli döntéshozatal) elve alapján kellene történnie.

„Elfogadhatatlan ez a fűnyíró elv, elfogadhatatlan, hogy központosítanak” – mondta.

Rámutatott: az USR törvénytervezetét a következő parlamenti ciklusban mindenképp tárgyalni fogják, ezért ez a kérdés a választások „nagy tétje”, mivel a döntés évtizedekre szól, a közigazgatási rendszert emberöltőkre szabják.

„Ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni, nekünk a parlamentben ott kell lenni” – mondta az államfőjelölt, aki szerint egy parlamenti többség tagjaként akár jó döntést is lehetne hozni a kérdésben.

Antal Árpád kijelentette: mindenképp meg kell akadályozni a tervezet elfogadását. „Egyetlen helyes testtartásunk lehet ebben a történetben, azt mondjuk: nem” – mondta, hozzátéve, hogy előbb alkotmánymódosításra van szükség.

Az USR tervezete kapcsán kijelentette: a helyi intézmények államosítását jelenti, elvenné az önkormányzatoktól mindazt, amit az elmúlt 30 évben sikerült elérni, mivel nem a szubszidiaritás és a kohézió a kulcsszó. Kelemen Hunor a beszélgetésen a román állami apparátus hibáira is kitért, több példát felsorolva a romániai bürokráciára, és kijelentette: az RMDSZ változtatni akar ezen.

Közölte: hatékonyabb államra van szükség, mely gyors az ügyintézésben, és van ereje, hogy krízishelyzetben beavatkozzon az emberek érdekében. Kijelentette: a költségvetési deficit kiegyenlítéséhez nem adóemelés kell, hanem le kell faragni az intézményekből, melyből sok felesleges.

Hangsúlyozta: az RMDSZ programja a józan észre alapoz, és észszerű megoldásokat javasol a problémákra. A szövetség célja – ha parlamenti választásokon jelöltjei elnyerik az emberek bizalmát –, hogy kormányzati eszközökhöz jusson, és ezáltal fejlessze a közösségeket.

További cél választ találni a népesedési problémára például a családok támogatása révén. „Rajtunk múlik, hogy tudunk-e olyan jövőt teremteni, amely visszaadja a reményt, hogy lehet a szülőföldön boldogulni” – mondta.

Antal Árpád a román államapparátusban tapasztalható problémák kapcsán közölte: Románia „a világ nyolcadik csodája”, azon is meg kell lepődni, hogy egyáltalán működik.

„A fővárosnak van országa”, nem pedig fordítva, az összes nagy nemzetközi cég székhelye Bukarestben van, így az általuk befizetett adó is oda megy, és az ország valamennyi polgára hozzájárul a bukaresti metró költségeinek fedezéséhez – vázolta a gondokat.

„A dolgokat helyükre kellene tenni” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy jobban meg kellene bízni az önkormányzatokban, mivel a polgárok is jobban bíznak bennük, és több kormányprogramot is „le lehetne vinni” helyi szintre, például a lakásépítési programot.

Csibi Attila az államapparátus hiányos működésére a medvekérdést hozta fel példaként, rámutatva: a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által a lakott területre bejáró állatok befogására hozott intézkedések néha azért nem működtek, mert a csendőrség nem ért ki időben a helyszínre. (hirado.hu)