A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra számít, hogy a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt kormányzati többségük lehet a romániai parlamentben, de a nagykoalíció lehetőségét sem zárja ki - erről Kelemen Hunor, a romániai magyar párt elnöke beszélt kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. Az elnök szerint fontos, hogy legyen befolyásuk, mert nagyon megerősödtek a magyarellenes pártok.

A vasárnapi választáson hét párt jutott a parlamentbe, a magyarellenességéről elhíresült AUR a második helyen végzett.

Kelemen Hunor elemzése szerint arra is van esély, hogy egy nagykoalícióban mindenki benne lesz, kivéve az AUR-t és a Fiatal Emberek Pártját – „ők azok, akik ugyanabból a törzsből nőttek ki, és magyarellenesek, amit már ezerszer bebizonyítottak”.

Azt mondta, úgy látja, jó eséllyel kormányra kerülhetnek, de a tárgyalások csak a december 8-i elnökválasztás után kerülhetnek célegyenesbe.

Kelemen Hunor kiemelte, olyan kiegyensúlyozott parlamenti többségre van szükség, amely garantálja a stabilitást és a gazdasági növekedést, ez az RMDSZ nélkül „nem nagyon fog menni”.

Hozzátette ugyanakkor azt is: előállhat olyan helyzet, hogy nem teljesülnek a feltételek, nem tudnak kormányra kerülni, ez viszont azt jelentené, hogy a magyar pártnak nem lenne befolyása a kormányzásra.

Az RMDSZ a szavazatok 6,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi romániai parlamenti választáson, 240 ezerrel többen szavaztak a magyar pártra, mint a legutóbbi választáson.

Az elnök elmondta, fokozta az érdeklődést és a mozgósítást is, hogy a parlamenti mellett elnökválasztást is tartanak Romániában.

A magyar közösség összefogott, megértette veszélyt, az üzenetünket, és felelősséget vállalt magáért, szülőföldjéért, olyanok is részt vettek a választáson, akik rég nem voltak szavazni, mert a reális veszélyt megérezte a társadalom - tette hozzá.

A parlament egyharmada szélsőséges, magyarellenes pártokból áll majd, amelyek eddig kevésbé voltak erősek, most háromszorosára nőtt az erejük.

Kelemen Hunor úgy vélte, e pártok választói nem mind magyarellenesek, viszont dühös emberek, mérgesek a politikai elitre, az elmúlt évekre, de akár az utóbbi 25-30 évre is, ők a meglévő rendszer ellen szavaztak.

Emlékeztett, hogy az AUR a magyar katonai temető feldúlásával került a közvélemény figyelmébe, "és 2020-ban úgy jutottak be a parlamentbe, hogy magyarellenes akciókon kívül semmi egyebet nem mutattak fel, de az ő választóikat 100 százalékosan nem nevezném magyarelleneseknek".

Kelemen Hunor szerint sokan egyszerűen a "rendszellenes" pártokra szavaztak, amelyek még nem voltak kormányon, bár - tette hozzá - közülük nagyon sokan a ´89 előtti rendszer emberei.

Romániában december 8-án tartják az elnökválasztás második fordulóját, az első fordulót a függetlenként induló szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte meg, a második helyret a liberális Elena Lasconi szerezte meg.

Az RMDSZ Elena Lasconit támogatja, mint a "kisebbik rosszat", és erre kérik saját választóikat is.

Az elnök a legfontosabb kormányzati feladatok között sorolta a kisebbségi jogok megőrzését, a gazdasági növekedést, a kis- és közepes vállalkozások támogatását, az egészségügyi és oktatási rendszer rendbetételét, a költségvetés kiigazítását, mert nagy a hiány és az államadósság.

Fontosnak mondta a családpolitikát, a fiatal családok támogatását, nekik perspektívát, reményt kell adni.

"Ha nem tudunk a népességcsökkenésre jó választ adni, akkor teljesen fölöslegesen ülünk a parlamentben meg a kormányban" - fogalmazott Kelemen Hunor a Kossuth Rádió reggeli műsorában.