Egy kutatás nem lehet öncélú, annak csak akkor van értelme, ha abból feladatok, akciótervek fogalmazódnak meg, és ezekből cselekvés is fakad, annak érdekében, hogy sikerüljön előbbre lépni. Hiszen nemcsak az a célunk, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon, hanem az is, hogy gyarapodjon! - jelentette ki Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a komáromi Selye János Egyetemen megrendezett „A szlovákiai magyarság helyzetének aktuális kérdései – társadalomtudományi megközelítésből” című konferencián, amely a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapítvány által támogatott, a Selye János Egyetemen futó kutatási projekt eredményeinek ismertetése érdekében került megrendezésre.

A találkozó célja az volt, hogy párbeszédet indítson a szlovákiai magyar közösség helyzetéről, és megoldásokat keressen az előttünk álló kihívásokra.

Nacsa Lőrinc előadásában hangsúlyozta, a magyar kormány továbbra is prioritásként kezeli a határon túli magyar közösségek támogatását. Kiemelte az oktatási, kulturális és gazdasági programokat, amelyek célja a közösség identitásának megőrzése és fejlesztése, ugyanakkor felhívta az intézményrendszer fontosságára a figyelmet, valamint megfogalmazta a kulcsmondatot, miszerint: Egy kutatás sosem öncélú, akkor van értelme, ha abból cselekvés fakad.

A nemzetpolitikai államtitkár beszédében szólt a jelenlévő hallgatókhoz is, miszerint a kutatásban megjelenő problémákat a jövő generációjával karöltve tudják oldani, ezért kérte a hallgatókat az elhivatottságra és mindenkinek azt kívanta, a tudományos tanácskozás után mindenkiben eggyel több cselekvési terv, akarat es erő legyen.

A konferencián az is elhangzott, miszerint 1994 óta fogy a szlovákiai magyarság, kétezer fővel évente, továbbá öregedik el a szlovákiai magyar közösség, ezek szerint az előrejelzések szerint a következő népszámlálás idejére már négyszázezer alá fog esni a szlovákiai magyarok száma.

Az oktatási intézményekre vonatkozó kijózanító adatok szerint - tudósít a ma7.sk - a szlovákiai oktatás 10,5%-át adják ki a szlovákiai magyar intézmények, de ha a létszámot vesszük figyelembe, akkor már csak 5,6%-ot jelent. Az elmúlt húsz évben pedig felére csökkent a magyar érettségizők száma.

Ezek olyan adatok, prognózisok, amelyek fölött nem csupán csodálkozni és megijedni kell, hanem cselekedni, mert szorít az idő. A globalizáció, az asszimiláció gyorsulása és a geopolitikai helyzet változásai még sürgetőbbé teszik ezeknek a kérdéseknek a megvitatását. Ha ezekről nem esik szó időben, a közösség problémái elmélyülhetnek, és egyre nehezebbé válhat az orvoslásuk. Az ilyen konferenciák lehetőséget adnak arra, hogy a szakértők, politikai döntéshozók és helyi közösségek közösen találjanak megoldásokat, amelyek biztosíthatják a szlovákiai magyarság fennmaradását és boldogulását, írja a felvidéki portál.