ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Milyen társadalmat akarunk?
Betűméret:
A több mint száz oldalas teljes jelentés és a rövid összefoglaló is letölthető a http://www.ombudsmanapv.org/apvomb/index.php/joomla-overview/najnovije-vesti/805-diskriminacija weboldalról.
A kutatás szerzői két problémát hangsúlyoztak ki a jelentésük összefoglalójában. Az egyik a „kifejezett szociális distancia” a különböző nemzetiségű diákok között, a másik a nyelv nem ismerete.
Ez utóbbi kétirányú: vonatkozik a szerb nyelv nemtudására, de arra is, hogy szerb diákok nem tudják a környezetükben domináns nem szerb nyelvet. A megkérdezett nem szerb anyanyelvűek 93%-a beszél kizárólag anyanyelvén a mindennapi kommunikációban, a szerbek esetében pedig ez az arány 98%!
A megkérdezettek majd 52%-a (hasonlóak az eredmények minden etnikum esetében) véli úgy, hogy Szerbiában gyakori az etnikai alapú diszkrimináció. A beszélt nyelv alapján történő diszkrimináció a megkérdezettek 61%-a szerint van jelen, 60%-uk pedig úgy véli, hogy jelen van a származás-idetelepülés alapján való negatív megkülönböztetés. A szexuális orientáció miatti diszkrimináció 64% szerint van jelen.
Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett személyesen érezte-e magát diszkrimináltnak, a megkérdezetteknek majd a fele válaszolt nemmel, ám majd egynegyede igennel. A többiek nem tudtak válaszolni. Vajon sok-e az egynegyed „igen”?
A megkérdezett magyar (zentai, nagybecskereki, temerini és újvidéki) diákok esetében az igenek aránya 40% - a legtöbb az összes etnikum közül. A szlovákok esetében ez az arány 35%, a horvátok és románok esetében 20% körüli, a legkisebb (14%) pedig a megkérdezett szerb és ruszin nemzetiségű diákok körében. Azok közül, akik diszkriminációt éreztek önmagukkal szemben, a többség nyelvi és etnikai okot nevez meg. Érdekes, hogy a helyi szinten kisebbségben levő szerbek is nyelvi diszkriminációra panaszkodnak.
A megkérdezettek nem egész 10%-a érzi úgy, hogy gyakran van kitéve nemzeti alapú diszkriminációnak.
A megkérdezettek 80%-a nem vallja azt, hogy nem tetszik neki az, hogy más nemzetiségűekkel együtt jár iskolába, ám 11%-uk így vélekedik. Ez a 11% valójában 52 tanulót jelent, akik közül 47 (vagyis a 87%-uk) szerb nemzetiségű.
Arra a kérdésre, hogy vajon a más nemzetiségű diákok előnyt élveznek-e az iskolában, a megkérdezettek 60%-a válaszolt igennel és csupán 14%-uk nemmel.
A kutatásban részt vevő középiskolások 62,4%-a vélekedik úgy, hogy nem kellenek etnikailag homogén iskolák, de 20,3%-uk az ellenkezőjét gondolja. A megkérdezett szerbeknél (28,6%) és magyaroknál (26,4%) a legnagyobb ez az arány.
A megkérdezettek 49%-a mondja azt, hogy iskolai szünetben, szakkörön vagy az iskolán kívül barátkozik más nemzetiségűekkel, ám 28,5%-uk nem. A nemmel válaszolók aránya ismét a szerbek (37,8%) esetében a legnagyobb, majd a magyarok (20,8%) és a szlovákok (20%) körében. Ezzel összecseng az is, hogy a megkérdezettek majd 40%-a mondja azt, hogy a diákok az iskolában nemzeti alapon csoportokba verődnek és elszigetelődnek a többiektől.
A kutatásban részt vevők nem egész 80%-a állítja, hogy nem nemzeti alapon választ magának barátot, majd 9%-uk viszont igen.
Ami a jövőt illeti, a kutatásban részt vevők majd egyharmada mondja azt, hogy nem kívánja Szerbiában folytatni a tanulmányait, „és egyes nemzeti közösségek esetében a megkérdezettek fele mondja ezt” - áll a jelentésben. A megkérdezett magyarok esetében ez az arány pontosan egyharmad. Ebből akár komoly következtetéseket is levonhatunk a megmaradásunk ügyében, de a többnemzetiségű Vajdaság megmaradásának ügyében is, hiszen az arány több mint 50% a szlovákok és románok esetében. Szerbia -többek között - arról is hírhedt, hogy a magas szakképzettségű káderek évtizedek óta menekülnek (b)előle, de a – jelentés szerzői szerint – a kisebbségek esetében ez fokozottabb probléma: ha ugyanis tanulmányai elvégzése után vissza is költözik a kisebbségi diák, gyakran nem tud munkát kapni, mert nem tudja a szerb nyelvet. A megkérdezettek egyhetede mondja azt, hogy Szerbiában járna egyetemre, de attól tart, hogy nemzeti hovatartozása miatt hátrányba kerülne.
A magyar diákok esetében kétségkívül jó ötlet az itt maradó egyetemisták ösztöndíjaztatása ( a Magyar Nemzeti Tanács által, a magyar állam pénzéből), hiszen ez csökkent(het)i a középiskola utáni elvándorlást, ahogyan jó ötlet az MNT szerbnyelv-tanfolyamai is. Az ombudsmani iroda kutatása azonban arról tanúskodik, hogy ennek ellenére is jelentős az elvándorlási vágy középiskolásaink körében, aminek feltehetően általános társadalmi okai vannak (értsd: az általános szerbiai reménytelenség) - az EU-s magyar útlevél birtokában pedig könnyebben választható az egyéni boldogulás felé vezető út határokon túli keresése.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a magyar diákoknak a 40%-a elégedetlen a magyar nyelvű tankönyveik minőségével. Zárójelben jegyzem meg: sokaknak, pl. szakközépiskolásoknak, több tantárgy esetében nincsenek is itteni kiadású magyar nyelvű tankönyveik, a magyarországi kiadásúak viszont sok esetben nem felelnek meg az itteni középiskolai tanterveknek, amelyekből sok esetben az egyetemi tantervek is kiindulnak.
A szerbet nem anyanyelvként tanulók majd 60%-a elégedett a szerb nyelv tanításának módjával, valamivel több mint egynegyedük viszont nem.
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy az etnikai alapú szociális elkülönülésre és a másik nyelvének nem tudására megoldás lehetne egyrészt a szerb nyelv tanítási módszerének megváltoztatása, másrészt pedig az, hogy ismételten bevezessék a környezetnyelv-tanítását – választható tantárgyként – a szerb diákok esetében. Ám miközben divatba jöttek a szerb-orosz, szerb-francia és hasonló két tannyelvű tagozatok, a környezetnyelv visszahozása mintha nem szerepelne a szerbiai oktatást központilag irányítók napirendjén.
A kilencvenes évek háborúi, a betelepülések/betelepítések, a vajdaságiak tömeges elvándorlása, az utóbbi évtized etnikai incidensei, a szinte állandóan rossz gazdasági helyzet – mindez alapjában rengette meg a vajdasági társadalmat. A tartományi ombudsman irodája által elvégzett kutatás talán nem is meglepők azok számára, akik naponta találkoznak tizenévesekkel. A szerbiai Helsinki Bizottság egy éve közzétett kutatása pl. arról tanúskodik, hogy a szerbiai középiskolások többsége konzervatív, soviniszta és homofóbiás.
Szónoki kérdés: vajon „hozzájárultak-e” ehhez politikusok és pártjaik, az oktatási rendszer, a tantervek, a tanárok, a média?
Az ombudsmani iroda jelentésében szereplő egyes adatok azonban – ha nem is meglepőek – de riasztóak. Pavel Domonji, a felmérés egyik szerzője például így vélekedik: „Azok az eredmények azonban, amelyek a tolerancia valódi fokára utalnak ebben a felmérésben, mégiscsak aggasztóak”.
Szerinte az eredmények „több kérdést vetnek fel, mint ahány választ adnak”. Domonyi társadalmi vitát indítványoz a következő alapvető kérdésekről: „Milyen társadalmat akarunk a jövőben? Mit szeretnék, fiataljaink milyen értékeket fogadjanak el? A multikulturalizmus melyik modelljét szeretnénk Vajdaságban? Vajon, ebben a kontextusban az anyanyelv, vagy a környezet nyelve csak az etnikai identifikáció eszköze, vagy a kommunikációé is?".
Vagyis, merre tartunk, mit hagyunk utódainkra?
Márton Attila
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
Egy bizonyos Dragan Kolarević összeállította az általa (?) a „szerb kultúra számára végzetes politika zászlóvivőinek” titulált művészek és előadók listáját.
A tekintélyes nevekkel teletűzdelt lajstromra azok kerültek fel, akik Tadićot vagy Čedomir Jovanovićot támogatták választási kampányokban.
Mivel...
2012. SZEPTEMBER 12.
[ 9:22 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!