A keddi robbantások után újabb támadás történt Libanonban, ezúttal walkie-talkie-k felrobbanása követelte legalább kilenc ember halálát és több százan sebesültek meg. Információk szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad helyezte el a robbanóeszközöket a kommunikációs eszközöket.

Újabb kommunikációs készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb kilenc halálos és legkevesebb háromszáz sebesült áldozatot követelve, miután az előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásában − közölte a libanoni egészségügyi minisztérium, amelynek közleményét az index.hu idézi.

A libanoni hírügynökség korábban még három halálesetről számolt be, amely az ország keleti részén található Bekaa-völgyben történt.

Szemtanúk szerint felrobbant több walkie-talkie az ország déli részének különböző pontjain és Bejrút déli peremkerületeiben is. Szúr (Türosz) kikötővárosból is jelentettek hasonló eseteket. Az egyik robbanás egy olyan ember temetésén történt, aki az előző nap halt meg egy hasonló robbanásban. Egy biztonsági forrás szerint − amelyet a Reuters hírügynökség idézett − több száz készülék robbant fel szerdán is.

A libanoni Vöröskereszt az X-en közölte, hogy 130 mentőcsapattal reagált a különböző területeken történt több robbanásra.

A Libanonban jelentős befolyással rendelkező Hezbollah síita milícia öt hónapja szerezte be a walkie-talkie-kat nagyjából egy időben azokkal a személyhívókkal, amelyekből az előző nap több ezer felrobbant − közölte egy biztonsági forrás. Egy magas rangú libanoni tisztségviselő és egy másik forrás is azt állította, hogy a Moszad izraeli külföldi hírszerző szolgálat helyezett el robbanóanyagot a készülékekben.

„Ennek az agressziónak meglesz a külön büntetése, illetve megtorlása” − hangoztatta Hasem Szefeiddín, a Hezbollah végrehajtó tanácsának elnöke egy temetésen. Szefeiddín úgy fogalmazott, hogy „új konfrontációra kell készülni az ellenséggel”.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa független vizsgálatot követelt szerdán a robbanások kivizsgálására. Türk hangsúlyozta, hogy több ezer személyhívó egyidejű felrobbantása anélkül, hogy tudni lehessen, hol és kinél vannak a készülékek, a nemzetközi emberi jogokat és feltehetőleg a nemzetközi humanitárius jogot is sérti.

„Független, alapos és átlátható vizsgálatra van szükség a tömeges robbanások körülményeinek kivizsgálására, valamint felelősségre kell vonni azokat, akik ezt elrendelték, illetve végrehajtották” − tette hozzá.

António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivőjén keresztül a lehető legnagyobb önmérsékletre intette az érdekelt feleket a helyzet további elmérgesedésének elkerülésére. Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem szabad civil felhasználású tárgyakat fegyverként használni.

Japán gyártmányú eszközök robbantak

A felrobbant rádiótelefonok Reuters által vizsgált képein egy „ICOM” és „made in Japan” feliratú belső panel látható. A cég honlapja szerint az ICOM egy japán székhelyű rádiótávközlési és telefonos vállalat.

A vállalat közölte, hogy az ICOM kézi rádió több modelljének gyártását is beszüntették, köztük az IC-V82-es modellét, amely a szerdán Libanonból származó képeken láthatóakhoz nagyon hasonlónak tűnt, és amelyet 2014-ben kivontak a forgalomból.

A kézi rádiókat a Hezbollah öt hónappal ezelőtt vásárolta, nagyjából ugyanakkor, amikor a személyhívókat. Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad robbanóanyagokat helyezett el a Hezbollah által használt személyhívókban.

A keddi robbanás halálos áldozatainak száma 12-re emelkedett, köztük két gyermek is, közölte a libanoni egészségügyi miniszter szerdán. A keddi támadásban közel 3000-en sérültek meg, köztük a militáns csoport számos harcosa és Irán bejrúti nagykövete is.

Egy tajvani csipogógyártó tagadta, hogy ő gyártotta volna a csipogókészülékeket. A Gold Apollo azt nyilatkozta, hogy a készülékeket a BAC nevű, a magyar fővárosban, Budapesten működő cég gyártotta licenc alapján, melyre a magyar kormány azonban azt közölte, hogy biztosan nem Budapesten gyártották a csipogókat.

A Hezbollah visszavágásra készül

A Hezbollah válaszcsapást ígért Izrael ellen, amelynek hadserege nem kívánta kommentálni a robbanásokat. A két fél a gázai konfliktus tavaly októberi kirobbanása óta folytat háborút, ami a konfliktus eszkalálódását vonhatja maga után, melybe Irán és az Egyesült Államok is részt vesz.

Libanon az elmúlt években egyik válságból a másikba sodródott, beleértve a 2019-es pénzügyi összeomlást és a 2020-as bejrúti kikötői robbantást. A jordán külügyminiszter, Ajmán Szafádi azzal vádolta Izraelt, hogy a Közel-Keleten regionális háború robbanhat ki, mely több fronton is eszkalációt okozhat.

A Hezbollah el akarja kerülni a totális háborút. De tekintve méreteit tekintve a civilekre gyakorolt hatását, nagyobb lesz a nyomás egy erőteljesebb válaszlépés érdekében

− mondta Mohamed Hage Ali, a Carnegie Közel-Keleti Központ munkatársa.

A Hezbollah azt nyilatkozta, hogy továbbra is támogatni fogja a Hamászt a Gázai övezetben, és Izraelnek meg kell várnia a választ a csipogós „mészárlásra”, amelynek következtében a milícia harcosai és civilek sebesültek meg.

A Reutersnek több forrás is elmondta, hogy az összeesküvés több hónapja készülhetett. A gázai háború kezdete óta a Hezbollah és a Hamász parancsnokai és vezetői ellen elkövetett merényletek sorát követte, amelyekért Izraelt okolják, írja az index.hu.