Az ukrán külügyi tárca jelezte, hogy a teljes tagság az ország biztonságának igazi garanciája.

Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.

„Meggyőződésünk, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-csatlakozása az ország biztonságának egyetlen igazi garanciája, valamint elrettentő eszköz az Ukrajna és más államok elleni további orosz agressziótól. A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem fogadunk el semmilyen alternatívát vagy helyettesítőt Ukrajna teljes jogú NATO-tagságára” – hangsúlyozta a tárca.

Addig tart a háború, amíg Ukrajnának van támogatója: Európa Trumppal szembeszállva pénzelné a háborút. Németország: februárban előrehozott választások lesznek, észbe kapnak a németek?

A minisztérium felhívta „a budapesti memorandumot aláíró Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, az ahhoz csatlakozó Franciaországot és Kínát, valamint az atomsorompó-szerződés részes államait”, hogy már most politikailag támogassák Ukrajna meghívását a NATO-ba, ami „hatékony ellenlépés lesz az orosz zsarolással szemben”.

A tárca arra is emlékeztetett, hogy nemcsak Ukrajna és Európa biztonságáról van szó, hanem arról is, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás világszerte „a nukleáris leszerelés gondolatába vetett bizalmat ásta alá”.

A külügyminisztérium közleménye a budapesti Memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából készült. 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről biztonságának és területi épségének szavatolásáért cserében, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban.

„A memorandumnak jelentős lépésnek kellett volna lennie a globális nukleáris leszerelés megerősítésében, és példaként kellett volna szolgálnia más államok számára az atomfegyverekről való lemondásban. Nem tudta azonban megakadályozni az Oroszországi Föderáció mint atomfegyverrel rendelkező állam Ukrajna elleni agresszióját, azaz egy olyan állam megtámadását, amely feladta saját nukleáris arzenálját” – emlékeztetett Kijev.

A külügyminisztérium a budapesti memorandumot emiatt ”a stratégiai biztonsági döntésekben meglévő rövidlátás emlékművének„ nevezte, és leszögezte, hogy az európai biztonsági architektúra fejlesztése Ukrajna érdekeinek rovására és figyelmen kívül hagyása mellett kudarcra van ítélve. (MTI)