Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos csúcstalálkozót követően csütörtök éjszaka.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.

Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – húzta alá a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.

Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Costa közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében. „Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket. Azonban nem lehetünk leblokkolva, mert Magyarország másként gondolkodik. Folytatnunk kell a cselekvést, mi pedig éppen ezt tesszük” – fogalmazott.

A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.

A dokumentumban az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi politikai akaratot a háború befejezésére.

A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.

Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna uniós tagsága felé vezető úton tett reformtörekvéseinek támogatását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tárgyalási folyamat során az előrelépés érdemek alapján történjen.

António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.

„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.

Részleteket ismertetve elmondta: az EU-nak csökkentenie kell a szükségtelen bürokráciát, megfizethetőbbé kell tennie az energiát a polgárok és a vállalkozások számára, a megtakarításokat pedig termelő befektetésekké kell alakítania.

Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg.

„A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.

A célok egyértelműek: „az energiaköltségek csökkentése, a magánbefektetések egyszerűsítése, minőségi munkahelyek teremtése, az olyan alapvető iparágak erősítése, mint az autóipar, az acél- és fémipar annak biztosítására, hogy Európa az innováció és a technológiai dinamizmus kontinense maradjon” - emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.

Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren. „A védelmünkbe való beruházás szükségessége és versenyképességünk szorosan összefügg” – fogalmaztak.

A palesztin-izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.

Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.

A migrációval kapcsolatban közölték, az EU-nak az illegális migráció megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítania az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.

Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.

Von der Leyen: Az ellenvámintézkedések hatályába lépésének idejét módosítottuk, de ez nem változtat a hatásán

Folyamatos tárgyalásokat folytatunk az amerikai kormányzattal ebben a kérdésben, és megerősíthetem, hogy az első ellenvámintézkedések hatályba lépésének időzítését módosítottuk, ez azonban nem változtat az intézkedéseink hatásán – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök éjszaka Brüsszelben.

Az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követő sajtótájékozatón a testület elnöke kiemelte, hogy az EU elvben ellenez mindenféle vámot. „A vámok olyanok, mint az adók: rosszak a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak egyaránt, az Atlanti-óceán mindkét oldalán” – fogalmazott.

Von der Leyen szerint a szükséges ellenintézkedések nagyon fontosak, mert az Egyesült Államok vámjainak lehetséges hatása akár 28 milliárd dollár is lehet, míg az Európai Unió 26 milliárd euró értékű ellenintézkedéssel válaszol.

Mint mondta, az ellenintézkedések halasztásának az a célja, hogy megtalálják a megfelelő termékegyensúlyt, amely tükrözi a termelők, az exportőrök és fogyasztók érdekeit, és természetesen minimalizálja a negatív hatásokat az európai gazdaságra nézve.

A bizottság elnöke a csúcstalálkozó témáit taglalva elmondta: az energia terén érdekes vitát folytattak a vezetők és világosan kiderült, hogy az energiaárak csökkentésének legjobb módja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiák, vagyis a nukleáris energia és a megújulók felé való elmozdulás.

„A fosszilis tüzelőanyagok, amelyeket importálunk, a legnagyobb árnövelő tényezők” – hívta fel a figyelmet.

A bizottság által szerdán bemutatott megtakarítási és beruházási unió nevű cselekvési tervvel kapcsolatban elmondta: Európa vezető a megtakarítások terén, ám ez elsősorban az amerikai piacot erősíti az európai tőkepiac széttagoltsága és lassúsága miatt. A cselekvési terv célja, hogy a polgárok jobb hozamot érjenek el, miközben a vállalkozások könnyebben hozzáférjenek a tőkéhez. Ehhez egy egységes piac kialakítása szükséges, amely vonzóvá teszi a pénz elhelyezését az EU-ban – tette hozzá.

Mint mondta, a megbeszélések az egyes iparágakra is összpontosítottak. A tiszta ipari megállapodás az energiaigényes és tiszta technológiai iparágakat célozza. Stratégiai párbeszédet folytattak az autóiparral és az acéliparral, mindkettőhöz akcióterv készült. A következő kiemelt szektor a vegyipar lesz.

„Az alapelv az, hogy egyértelműen kitartunk céljaink mellett - például a klímasemlegesség 2050-re -, de közben támogatjuk az iparágakat, hogy elérjék ezeket a célokat. Ez hatalmas átalakulás, és ezt közösen tesszük meg” – jelentette ki.

Von der Leyen szerint az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv bemutatása kiemelten fontos lépés volt, hiszen a versenyképesség és a védelem elválaszthatatlan egymástól. „Ha valakiben még voltak kétségek ezzel kapcsolatban, mára ezek eloszlottak: a fejlődés és előrelépés már nem csupán előny, hanem elengedhetetlen szükségszerűség” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy március elején a tagállami vezetők történelmi megállapodásra jutott a védelmi képességek és kiadások közös növeléséről. Ennek részeként most bemutatták a Readiness 2030 programot, amely az Európai Unió védelmi és biztonsági stratégiáját alapvetően határozza meg a következő években. Kiemelte, hogy a tagállamok számára megnyitják a nemzeti mentesítési záradékot, amely biztosítja, hogy védelmi kiadásaikat növelhessék anélkül, hogy ezzel túllépnék az uniós költségvetési korlátokat.

Hozzátette, hogy a bizottság előterjesztette SAFE (Security Action for Europe) programot, amelynek középpontjában a közös beszerzés és az ipari együttműködés áll. Ezen keresztül akár 150 milliárd eurónyi hitel válik elérhetővé a tagállamok számára, amelyet védelmi beruházásokra fordíthatnak.

Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás végén úgy nyilatkozott, hogy az új közös uniós hitelfelvétel elkerülhetetlen lesz, de erről még nincs teljes kompromisszum. Megjegyezve, hogy a megfelelő pénzügyi eszköz kiválasztásáról később kell majd tárgyalni, mivel ez elkerülhetetlenül megosztja az EU-tagállamokat.

Az EU kezdeményezésével a tőkepiaci unióval kapcsolatban – amelynek célja az európai tőkepiacok mélyebb integrációja és egységesítése – Macron azt nyilatkozta, hogy az EU-tagállamok képesek lesznek megoldást találni a tőkepiaci felügyelet kérdésében fennálló nézeteltéréseikre. Hangsúlyozta, hogy a tőkepiaci unió létrehozása Európa számára prioritás, hozzátéve hogy az a döntés, miszerint a pénzügyi felügyeletet EU-szintre kell-e emelni, vagy nemzeti hatáskörben kell megtartani, „nem lehet akadályozó tényező”. (MTI)