Egy friss amerikai hírszerzési jelentés szerint Oroszország egy új, nukleáris fegyver hordozására is képes műhold fejlesztésén dolgozik. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy egy ilyen fegyver kifejlesztésének az egész világra nézve pusztító következményei lehetnek.

Kedden jelent meg az amerikai hírszerző közösség évente kiadott fenyegetettségi helyzetértékelése, amelyet a Reuters ismertetett. A jelentésben egyrészt azt írták, hogy továbbra is Kína jelenti a legnagyobb katonai és kiberbiztonsági fenyegetést az Egyesült Államokra nézve.

A jelentésben azt írták, hogy Peking folyamatos, de egyenetlen haladást ért el azon képességek terén, amelyeket esetleg Tajvan elfoglalására használhat a jövőben. Mint írták, Kína képes arra, hogy hagyományos fegyverekkel mérjen csapást az Egyesült Államokra, kibertámadásokkal veszélyeztesse az amerikai infrastruktúrát, vagy az űrben lévő eszközeit vegye célba.

Emellett arról is írtak, hogy „Kínának szinte biztosan van egy sokrétű, nemzeti szintű stratégiája” arra, hogy 2030-ra kiszorítsa az Egyesült Államokat, és vezető hatalommá váljon a mesterséges intelligencia felhasználásában.

A hírszerzők úgy látják, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea együttesen igyekeznek fellépni az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor arról is írtak a jelentésben, hogy információik szerint Irán jelenleg nem épít atomfegyvert.

A Sky News szerint ugyanebben a jelentésben ismertették azt is, hogy Moszkva jelenleg egy nukleáris fegyver hordozására alkalmas műhold kifejlesztésén dolgozik, és egy ilyen fegyver kifejlesztése pusztító következményeket eredményezhetne az Egyesült Államok és az egész világ számára is.

A jelentésben azt is hozzátették, hogy az ukrajnai háború lehetőséget adott Oroszországnak arra, hogy „rengeteg tanulságot” vonjon le a nyugati fegyverek és a hírszerzés működésével kapcsolatban. Emellett úgy vélekedtek, hogy bár Moszkva nem lesz képes teljes győzelmet aratni az ukrajnai háborúban, de a kezdeményezés továbbra is az ő oldalukon maradt.

Tényleg elképzelhető, hogy űrfegyvert fejleszt Oroszország?

Az állítólagos orosz nukleáris űrfegyverről már korábbi jelentésekben is szó esett. Az amerikai hírszerzés szerint a fegyver lényegében egy, a világűrbe telepített atombomba lenne, amelynek felrobbantása esetén az elektromágneses sugárzás műholdak hatalmas hálózatát tenné működésképtelenné.

A Pentagon egyik magas beosztásban lévő tisztségviselője már tavaly májusban figyelmeztette az amerikai törvényhozás tagjait arra, hogy a fejlesztés alatt álló fegyver nagy veszélyt jelenthet.

„A koncepció, amely miatt aggódunk, az az, hogy Oroszország – ha nem tudjuk meggyőzni ennek az ellenkezőjéről – végül nukleáris fegyvert fejleszt az űrbe” – mondta akkor John F. Plumb űrpolitikáért felelős védelmiminiszter-helyettes a képviselőházi fegyveres szolgálatok bizottságának meghallgatásán.

A miniszterhelyettes szerint ez a fegyver óriási károkat okozhat még akkor is, ha a világűrben robban fel. Mint mondta, ez különösen igaz alacsony Föld körüli pálya esetén – vagyis a Föld felszínétől legalább 200, de legfeljebb 2000 kilométer távolságra keringő műholdakra. Egy robbanás eredménye olyan tényezők függvényében változhat, mint a detonáció típusa és helye, de a robbanási zónában lévő műholdak valószínűleg megsemmisülnének. Egy megfelelő helyen végrehajtott, kellően erős nukleáris detonáció pedig akár egy évre is használhatatlanná tenné az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakat – fejtette ki a John F. Plumb.

Alig pár nappal korábban, 2024. április 24-én már az ENSZ Biztonsági Tanácsában is történt egy amerikai–orosz csörte emiatt. Akkor Oroszország megvétózta azt az Egyesült Államok által kidolgozott ENSZ BT-határozatot, amely felszólította az összes államot arra, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési versenyt a világűrben. Ugyanakkor Moszkva – a vétóval párhuzamosan – tagadta azt is, hogy űrbeli nukleáris fegyver fejlesztésén dolgoznának.

„A mai vétó felveti a kérdést: Miért? Ha betartják a szabályokat, miért nem támogatnak egy olyan határozatot, amely megerősíti azokat? Mit titkolhatnak?” – mondta akkor a döntés után Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.

Mindeközben Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzija azzal vádolta Washingtont, hogy megpróbálja bemocskolni Moszkvát, és közölte, hogy Oroszország rövidesen tárgyalásokat kezd a tanács tagjaival saját határozattervezetéről, amelynek célja az űrbeli béke megőrzése. „Mi azt akarjuk, hogy tiltsák meg bármilyen fegyver elhelyezését a világűrben, ne csak a tömegpusztító fegyverekét” – közölte.

Mielőtt a Biztonság Tanács szavazott volna az amerikai szövegtervezetről, Oroszország és Kína egy módosítást is javasolt hozzá. Ennek értelmében arra szólították volna fel a világ államait, hogy „mindenkor akadályozzák meg a fegyverek elhelyezését a világűrben, valamint az erővel való fenyegetést vagy annak alkalmazását a világűrben, az űrből a Föld ellen, illetve a Földről a világűrben lévő objektumok ellen”.

A Biztonsági Tanács szavazott is a javasolt módosításról, de szűk különbséggel – hét igen, hét nem szavazat és egy tartózkodás mellett – elvetették azt.

Egy nemzetközi egyezmény is tiltja a telepítését, de azt még évtizedekkel ezelőtt írták alá

A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (CEIP) nevű szervezet tavaly októberi helyzetértékelésében szintén azt írták: „bármilyen őrültségnek” is hangzik az űrbeli nukleáris fegyver kifejlesztése, Moszkva számára mégis lenne némi értelme. Oroszország konvencionálisan gyenge, és ezt tudja – most, hogy az Ukrajna elleni kéthetes háborúja a harmincegyedik hónapban van, ezt a világ többi része is tudja.

Ennek ellensúlyozására Moszkva régóta törekszik arra, hogy megtámadhassa azokat a műholdakat, amelyektől az amerikai hadsereg függ – írták akkor, hozzátéve: „Egy konfliktusban Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg kockázatosnak – nagyon is kockázatosnak – tartaná az űrbeli atombombák felrobbantását, de ez számára lényegesen kevésbé kockázatosnak tűnhet, mint az alternatívák.”

Nem mellékes az sem, hogy jelenleg egy nemzetközi szerződés, az 1967-ben megkötött világűregyezmény megtiltja az aláíróknak – köztük Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is –, hogy „Föld körüli pályára állítsanak nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyvereket hordozó tárgyakat” (ugyanakkor ezt a megegyezést sokan elavultnak tartják, mivel az utóbbi 58 évben semmit sem változtattak rajta úgy, hogy a világ közben átalakult), írja a hirado.hu.