A New York Post friss értesülése szerint nincs kizárva, hogy mégis lesz tűzszünet Ukrajnában, noha a minap az amerikai külügyminiszter már mérsékelte az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Az amerikai lap információi szerint Donald Trump kormányának van egy olyan terve, amelynek értelmében már a jövő héten aláírnák a tűzszüneti megállapodást Londonban. Mindeközben több másik sajtóértesülés is megjelent arról, hogy mire is törekszenek most a békefolyamat különböző szereplői.

Mint a minap írtuk, Marco Rubio amerikai külügyminiszter újságíróknak beszélt arról, hogy az Egyesült Államok kihátrálhat a békefolyamatból, ha nem történik érdemi előrelépés napokon belül. Később Donald Trump is szót ejtett ugyanerről egy fehér házi sajtótájékoztatón, noha kicsit más narratívában.

Mindeközben napvilágot látott a Bloomberg részéről is egy olyan értesülés, amelyben részletek szerepeltek arról, hogy az amerikai vezetők jelenleg milyen feltételek mentén képzelnék el a tűzszünetet Ukrajnában. A hírügynökség szerint az amerikai fél a következő hetekben szeretné elérni a tűzszünetet.

A New York Post szintén egy friss, magyar idő szerint péntek éjjel megjelent cikkben arról írt, hogy mi állhat az előző napi bejelentések hátterében. A lap – amely kormányzati forrásból értesült a részletekből – egyrészt azt írta, hogy

Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov közölte amerikai tisztviselőkkel: Kijev „90 százalékban” egyetért Donald Trump elnöknek a tűzszünetet érintő keretrendszerével, amelyet Marco Rubio külügyminiszter és a két amerikai különleges megbízott mutatott be a héten Párizsban.

A kérdés már csak az, hogy Moszkva – amely meghiúsította Trump kísérleteit egy teljes tűzszünet és békemegállapodás kiharcolására – vajon beszáll-e a megállapodásba – tette hozzá a lapnak nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő, aki azt is közölte: nem pusztán a következő hetekben, hanem már a jövő hétre, Londonba tervezett találkozón is konkrét elköteleződést szeretnének látni a résztvevőktől „egy teljes és átfogó tűzszünet” érdekében, amelybe aztán Oroszországot is megpróbálnák belepresszionálni.

A tisztségviselő szerint ez utóbbi már a londoni találkozó után történhetne meg. „A szándékunk az, hogy ezt követően megbeszéléseket folytassunk az oroszokkal, és aztán azt mondjuk nekik: »Oké, ez a legjobb és utolsó ajánlat, amit kaptok«, hogy kiderüljön a két fél álláspontja. És amint ezt megtudjuk, akkor határozzuk meg a következő lépéseket” – vázolta a kormányzati forrás, hangsúlyozva: Trump kész Moszkva beleegyezése nélkül is elsétálni az asztaltól úgy, hogy közben a konfliktus felelősségét az Egyesült Államok európai szövetségeseinek kezébe helyezi át.

De jure vagy de facto? Ez lehet most az egyik legfontosabb kérdés

A New York Post szerint jelenleg Rusztem Umerov kijevi védelmi miniszter és kollégái is dolgoznak a tűzszünet tervvel kapcsolatban fennmart fenntartásaik orvoslásán. Mint a lap írta, ezek többnyire azt érintik, hogy hol húzódnának meg a határok egy olyan tűzszünetben, amely befagyasztja az ellenségeskedést.

„Azt hiszem, az aggodalmaik egy része a földdel kapcsolatos… hogy mit nevezünk »de jure«-nek és mit nevezünk »de facto«-nak. A »de facto« azt jelenti, hogy elismerjük, hogy az oroszok megszállták ezt a földet, de nem mondjuk, hogy Ukrajna örökre lemond róla. A »de jure« azt jelenti, hogy elismerjük, hogy az oroszok elfoglalják ezt a földet, és soha többé nem látjuk viszont – fejtette ki az amerikai kormányzat tisztviselője (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy országa soha nem fogja elismerni az oroszok által megszállt területeket Moszkvához tartozónak – noha jelezte, hogy hajlandó befagyasztani a harcokat az aktuális frontvonalak mentén).

Hozzátette azt is: Steve Witkoff, az oroszokkal tárgyaló elnöki különmegbízott egyfajta „mézes madzagként” felajánlhatta Moszkvának a szankciók csökkentését – és esetleg az Európai Unióban lefoglalt orosz vagyontárgyak befagyasztásának feloldását is – azért, hogy hogy Oroszországot az asztalhoz ültesse.

Axios: az Egyesült Államok egyelőre nem tett lépést azért, hogy fokozza a nyomást Oroszországon

Mindeközben az Axios amerikai híroldal szintén megosztott egy amerikai és európai kormányzati berkekből származó értesülést, amely szerint Donald Trump amerikai elnök kormánya a zárt ajtók mögött nyomást gyakorolt Ukrajnára a háború befejezése érdekében, de Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásáról egyelőre nem beszéltek.

A lapnak tárgyalások részleteit ismerő tisztviselők arról beszéltek: Donald Trump elnök mostanra frusztrált lett a tárgyalások késlekedése miatt, és kész feladni az Egyesült Államok közvetítői szerepét.

Információk szerint Trump a bizalmasai előtt, egy magánbeszélgetésben is csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek sehová.

Egy amerikai tisztségviselő pedig azt mondta: Trump valóban a külpolitika más területeire fog összpontosítani akkor, ha nem születik megállapodás a közeljövőben.

Mindeközben három, az Axiosnak nyilatkozó európai diplomata kicsit más narratívában láttatta Marco Rubio pénteki nyilatkozatát. Ők úgy látták, hogy az amerikai külügyminiszter megjegyzései elsősorban Ukrajnának szólhattak, és szóvá tették, hogy – a körülmények dacára – Rubio egyáltalán nem beszélt az Oroszországra gyakorolt nyomás növeléséről. Egy ukrán kormányhoz közeli forrás szintén azt mondta, hogy a megjegyzésekkel nyomást akartak gyakorolni Kijevre, mizköben aggodalmát fejeztek ki amiatt, hogy Trump kivonulása a tárgyalásokról az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek felfüggesztéséhez is vezethet.

„Úgy tűnt, mintha Rubio és Witkoff nagy nyomás alatt állna Trump részéről, és ezt megpróbálhatták más szereplőkre hárítani. Ukrajna gyorsan beleegyezett Trump 30 napos tűzszünetre vonatkozó terveibe. Cserébe Oroszország – a harctéren elért sikereire hivatkozva – csak lassan támogatta ezt a kezdeményezést, és számos feltételt támasztott bármilyen békemegállapodáshoz. Vagyis nem valószínű, hogy a Kreml különösebben aggódna az amerikai diplomáciai szerepvállalás esetleges visszafogása miatt” – fejtette ki az európai diplomaták egyike.

Politico: Oroszország a szankciók feloldását követeli, de az Európai Unió hallani sem akar erről

Oroszország azt szorgalmazza, hogy az Ukrajnával kötött tűzszüneti megállapodás részeként nyissák meg az amerikai légteret az orosz légitársaságok előtt, de ezek a kísérletek az EU ellenállásába ütköznek, miután az uniós országok légterét is meg kellene nyitni ahhoz, hogy az orosz gépek Amerikába jussanak a legrövidebb útvonalon – erről már a Politico értesült uniós tisztviselőktől.

A lap szerint az uniós vezetők úgy látják: az EU nem érdekelt az Oroszországgal szembeni légügyi szankciók feloldásában (különösen úgy, hogy jelenleg az ő járataik sem repülhetnek be az orosz légtérbe), és Európa részvétele nélkül nehéz lesz az orosz légitársaságoknak az USA-ba repülniük. Ráadásul biztonsági kockázatokat is látnának ebben, miután az ukrajnai invázió kezdete óta Oroszország nem jutott hozzá számos nyugati repülőalkatrészhez, és emiatt gyakoribbá váltak a légibalesetek. A tisztviselők egyike, aki az Európai Bizottságnál dolgozik, azt mondta:

„Nem tudni, hogy az orosz légitársaságok és légiforgalmi szolgálatok megfelelő karbantartása megtörtént-e az elmúlt három évben, ami komoly kétségeket vet fel az orosz flotta repülési alkalmasságával kapcsolatban.”

Mindeközben, ha egyoldalúan csökkentenék az amerikai és orosz légitársaságokra vonatkozó korlátozásokat, akkor az kellemetlen helyzetbe hozná az európai légitársaságokat, amelyek régóta panaszkodnak az Ázsiába tartó járatokon az orosz légtér megkerüléséből eredő többletköltségekre – ami versenyelőnyt jelent például a kínai légitársaságoknak, amelyek továbbra is elrepülhetnek Oroszország fölött. Brüsszel azonban nem siet tárgyalásokat kezdeni Moszkvával a légtérkorlátozás feloldásáról – részint azért sem, mert az orosz terület feletti repülést nem tartják veszélytelennek a mostani helyzetben – derült ki a Politico cikkéből.

The New York Times: egyelőre nincs szó sem arról, hogy Amerika további fegyvereket küldjön Ukrajnának, sem a hírszerzési segítségről

A Fehér Házban és a Kongresszusban jelenleg nem folynak komolyan vehető tárgyalások Ukrajna további fegyveres támogatásáról, miközben a Joe Biden elnöksége alatt jóváhagyott, előző segélycsomag a végéhez közeledik – tudta meg a The New York Times.

A lap információi szerint az európai tisztviselők szerint még arra sem kaptak ígéretet, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítani fogja Ukrajnának az orosz csapatok és infrastruktúra elleni csapásmérő képességéhez nélkülözhetetlen hírszerzési információkat.

Az amerikai elnök március elején felfüggesztette az ilyen jellegű támogatást. És bár pár nappal később, az ukrán-amerikai kapcsolat rendezése után azt ígérte, hogy vissza fogják állítani az adatok megosztását, a jelek szerint ez mindmáig nem történt meg teljes mértékben.

Végül a The New York Times arra is felhívta a figyelmet: a Fehér Ház manapság csak arról beszél Ukrajnával kapcsolatban, hogy mit akarnak kapni tőlük, és arról kevésbé ejtenek szót, hogy mit terveznek adni, ami jelzi azt, hogy miként gondolkodnak most az amerikaiak.

Bloomberg: Donald Trump elismerheti a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot

Egy hónappal az erről szóló sajtóértesülések nyilvánosságra kerülését követően ismételten szóba került az Oroszország elleni szankciók feloldása és a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerésének lehetősége. A legfrissebb sajtóértesülések ugyanazon a napon jelentek meg, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvetette az amerikai békemisszió befejezését, ha napokon belül nem sikerül eredményeket felmutatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg. Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.

A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően JD Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.

A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt: „Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom” – mondta a Sky News szerint Trump.

A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv

A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették, a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.

Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az euróoai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.

Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot. A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni” – jelentette ki annak idején Trump.

A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa. (hirado.hu)