Szerbiában, de az egykori Jugoszlávia területén is a szabadkai a legrégebbi filharmonikus zenekar. Még 1908-ban alakította meg Lányi Ernő az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az elmúlt néhány évben azonban a várostól semmiféle támogatást sem kaptak, legutóbbi koncertjük is 2016-ban volt, hangzott el a Szabad Európa Rádió (SZER) szerb nyelvű műsorában.

A Szabadkai Filharmónia vezetői próbálkoztak pályázatírással, de ezeket sorra elvetették olyan indokokkal, hogy rosszul írták meg a pályázatot, vagy hogy nem teljes a pályázat, mert nem tüntették fel a filharmónia történetét.

A SZER megkereste Szabadka Város társadalmi tevékenységek titkárságát, ahol azt a választ kapták, hogy 2017-ben 90 ezer dinárt ítéltek meg a Beethoven-napok projektumra. A filharmónia vezetői azonban azt mondják, hogy ez a pénz nem fedte még a rendezvénysorozat költségeinek a felét sem.

2018-ban a titkárság szerint nem volt teljes a pályázati dokumentum, azért vetették azt el.

E két sikertelen kísérlet után a filharmónia vezetői úgy döntöttek, hogy többé nem pályáznak. A Szabadkai Filharmónia egyébként egyesületként van bejegyezve, nincs saját helyiségük, ahol próbálni tudnának, nyilatkozta a SZER-nek Tóth Imre, a vonós szekció vezetője. Elmondta, hogy számos városban a filharmóniát kiemelt kulturális intézményként kezelik a könyvtárakhoz vagy színházakhoz hasonlóan, hogy így biztosítsák a zavartalan munkát. Tóth szerint a városvezetés, de a nemzeti tanácsok részéről sincs meg az akarat, hogy a filharmónia problémáit rendezzék. A komolyzene univerzális kultúrkincs, s Szabadkán jelenleg csak a szerb, magyar, horvát népzenei tevékenységet támogatják.

Zsiga Pál, a Szabadkai Filharmónia igazgatója arra emlékeztet, hogy ennek a zenekarnak olyan történelme van, amilyennel egyetlen más filharmónia sem büszkélkedhet ezen a tájon. Szabadkának előbb volt filharmóniája, mint Belgrádnak, Újvidéknek, Zágrábnak, Szarajevónak vagy Ljubljanának. 1908-tól az I. világháború kitöréséig 20 koncertjük volt. A háború után a 30-as években kezdték meg újra a működést, de az igazi aranykorszak a II. világháború után következett el Milan Asić karnagy vezetésével. A Szabadkai Filharmóniát 2007-ben újjászervezték. A cél az volt, hogy a közelgő 100 éves évfordulóra valóban kimagasló teljesítményt nyújtó zenekarrá váljanak, amire majd az újjáépülő színháznak is szüksége lesz.

A Szabadkai Filharmónia korábban évente két koncertet adott, a városnapkor és karácsonykor. 2016-ban volt az utolsó hangversenyük, amikor a támogatásuk is megszűnt.

Szabadkán időközben volt néhány komolyzenei koncert, de más városokból verbuválták a zenészeket, s közben a Szabadkai Filharmónia egykori tagjai nem kaptak alkalmat a fellépésre. Tóth Imre szerint közintézményként kellene a Szabadkai Filharmóniát újjáalakítani vagy a Népszínház zenekaraként is működhetnének, de a városvezetésben egyelőre erre nincs politikai akarat.

Zsiga Pál szerint Szabadkán a kulturális élet leépülőben van, de nem jobb a helyzet egész Szerbiában sem. Példaként egy fiatal hegedűművész esetét hozta fel, aki egy olaszországi versenyen első díjat nyert, itthon viszont nem kap bemutatkozási lehetőséget, arra kényszerül, hogy az utcán zenéljen.

Zsiga Pál igazgató azt mondja, hogy megpróbálnak szponzorokat keresni, meghívást kaptak ugyanis Budapestre, s decemberben ott szeretnének fellépni, még ha szerényebb összetételben is.